... és ne feledd a hattyúkat!

Fülszöveg

Peter Juscák 1953. október 20-án született Eperjesen. Tanulmányait a zsolnai Közlekedési Főiskolán végezte. Dolgozott a Csehszlovák, később a Szlovák Rádiónál, valamint a Smena és a SME napilapoknál. Több prózakötet, rádiójáték, dokumentumműsor szerzője. A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg Michal Kovác a je-ho bremeno (Michal Kovác terhe, 2003) című monográfiája, valamint a Návod na pouzitie zvysnej casti zivota (Használati utasítás az élet hátralevő idejére, 2005) című elbeszéléskötete. Az és ne feledd a hattyúkat! { a nezabudni na la-but'e!, 2014) című regény előzménye az Odvlecení (Elhurcolva, 2001, 2011) című tényfeltáró kötet, melyben a gulágra hurcolt csehszlovák állampolgárok történetét tárja elénk dokumentumok, vallomások segítségével.
A regény kendőzetlenül mutatja be a szovjet munkatáborokban, konkrétan a kolimai gulágon zajló kegyetlenségeket, közelebb hozva történelmünk egy elhallgatott korszakát. A regény alapját fikcióvá átalakított dokumentumok és vallomások... Tovább

Fülszöveg

Peter Juscák 1953. október 20-án született Eperjesen. Tanulmányait a zsolnai Közlekedési Főiskolán végezte. Dolgozott a Csehszlovák, később a Szlovák Rádiónál, valamint a Smena és a SME napilapoknál. Több prózakötet, rádiójáték, dokumentumműsor szerzője. A Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg Michal Kovác a je-ho bremeno (Michal Kovác terhe, 2003) című monográfiája, valamint a Návod na pouzitie zvysnej casti zivota (Használati utasítás az élet hátralevő idejére, 2005) című elbeszéléskötete. Az és ne feledd a hattyúkat! { a nezabudni na la-but'e!, 2014) című regény előzménye az Odvlecení (Elhurcolva, 2001, 2011) című tényfeltáró kötet, melyben a gulágra hurcolt csehszlovák állampolgárok történetét tárja elénk dokumentumok, vallomások segítségével.
A regény kendőzetlenül mutatja be a szovjet munkatáborokban, konkrétan a kolimai gulágon zajló kegyetlenségeket, közelebb hozva történelmünk egy elhallgatott korszakát. A regény alapját fikcióvá átalakított dokumentumok és vallomások alkotják, s ezekből fakad az az atmoszférateremtő erő, mely művészi eszközökkel leplezi le a sztálinizmus visszásságait. A hatást erősíti, hogy női szereplők, elsősorban a szlovák-német-ruszin családból származó, magyarul is jól beszélő főszereplő, Irena Kalaschová sorsát, szenvedéseit és megaláztatásait követhetjük nyomon. A cím az olvasóhoz intézett, az emlékezés fontosságát hangsúlyozó figyelmeztetés. Az író általános etikai problémákat tár elénk, főként a befogadó érzelmeire próbál hatni, így küzd a felejtés ellen. „A táborok világában ugyanis - ahogy Rudolf Chmel fogalmazott - nincsenek jók és rosszak, csak emberek, akikben még él a remény vagy már kihunyt. Irena Kalaschová története sok kérdést vet fel, nem siet a válaszokkal, de közben végig számít az olvasó közreműködésére." Vissza