1984

Tartalom

"Üdvözlet az egyformaság korából, a magányosság korából, a Nagy Testvér korából, a duplagondol korából" - írja a naplójába Winston Smith, a lázadó, a gondolatbűnöző, aki nem hajlandó elismerni, hogy a 2x2 a Párt akarata szerint lehet három vagy öt. Talán valóban "csak" keserű üdvözlet lesz ez a regény a jövőben, örök emlékeztető a totalitárius XX. századra, és persze szellemes szatíra, mint a nagy példakép, Swift Gulliver-e. Talán. De most még a zsigereinkben érezzük, mit jelent a Nagy Testvér, a gondolatbűn, a gondolatrendőrség, az újbeszél, a duplagondol; s az óceániai Párt három jelmondata is hátborzongatóan ismerős:

A háború: Béke
A szabadság: Szolgaság
A tudatlanság: Erő

S bár sok mindent be tudunk helyettesíteni a történelem valós alakjaival, eszméivel, intézményeivel, ebben a regényben mégis az írói fantázia a leglenyűgözőbb; 1948-ban, betegen, kiábrándultan Orwell olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót akkor is, ha közben könnyedén - talán túlságosan is könnyedén - azt mondja: Orwell jóslata, hála istennek, nem teljesedett be.



Rose Macaulay neve nem közismert, pedig feminista disztópiája, melyben eugenikáról és a hírek manipulációjáról is írt, az 1918-ban napvilágot látott What Not, Aldous Huxley Szép új világára és George Orwell 1984-ére is hatással volt.


A British Council bocsánatot kért George Orwelltől (1903-1950) az Állatfarm és az 1984 című világhírű regények írójától, amiért hetven éve, 1946-ban elutasította az In Defence of English Cooking (Az angol konyha védelmében) című esszéjét. Ugyanis több mint hetven évvel ezelőtt az ország kultúráját és az angol nyelvet külföldön népszerűsítő British Council akkori illetékesei közölték vele, hogy oktalan lenne kiadni azt az európai kontinens olvasói számára.

Témakörök