A barnagi németek 300 éve

Előszó

A Veszprém és Nagyvázsony között fekvő varázslatos Balaton-felvidéki tájban található Barnag kistelepülés, amely épített környezete: egységes utcaképe, átlagosnál nagyobb gádoros lakóházai, a régi gazdasági épületek egységes elhelyezése, valamint szabadban álló szakrális építményei által azonnal megragadja a látogatókat. Bár a faluban mindenből kettő van: a település keleti és nyugati végén két temető található, beljebb két templom magasodik, a napjainkban erre kirándulók közül kevesen tudják, hogy a mai Barnag területén évszázadokon át két település és közösség létezett. Magyar- és Németbarnag lakosait nem valamely épített vagy természetes földrajzi akadály, hanem az anyanyelv és a nemzetiség (magyar, illetve német), a vallásfelekezet (református, illetve római katolikus) választotta el egymástól. Ugyanezen okból a falu az interetnikus találkozások, érintkezések és versengés színtere is volt, egyik közösség sem vonhatta ki magát a másik hatása alól. Magyarok és németek a 18. század eleje óta éltek egymás mellett Barnagon, az együttélés minden fájdalmas és örömteli emlékével együtt.
Miközben a karnyújtásnyira élő magyarbarnagiaktól számos különbözőség választotta el a barnagi németeket, annál szorosabb kapcsolat fűzte őket a szomszédos Vöröstó lakóihoz, akikkel azonos nyelvjárást beszéltek, közös egyházközséget tartottak fenn és számos rokoni kapcsolatot ápoltak.
Barnag - „kicsisége" ellenére - ma két műemlék templommal és egy különleges, hét stációs klasszicistakeresztúttal büszkélkedhet: ez Veszprém megye egyik legkorábban épült, ma is álló kálváriája, amelynek formája és a hozzá kapcsolódó hagyomány világ számos archaikus vonást őrzött meg. Vissza