1.047.278

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A bölcsészet története 3.

A scholastika kora

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 532 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kidolgozta Domanovszki Endre, a nagy-szebeni magy. kir. jogakadémiában a bölcsészet nyilv. rend. tanára és a magy. akadémia l. tagja. Nyomatott a M. K. Egyetemi Könyvnyomdában.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mi a Bölcsészet Története czímű munkám ezen kötetét illeti, erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy mit a második kötet előszavában elmondtam, annak egy része ezen kötetre is vonatkozik.... Tovább

Előszó

Mi a Bölcsészet Története czímű munkám ezen kötetét illeti, erre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy mit a második kötet előszavában elmondtam, annak egy része ezen kötetre is vonatkozik. Mindemellett ezen kötet tartalma külön előszót igényel. Ugyanis az egyszerű áttekintés végett czélszerünek tartom a scholastikusok álláspontját és gondolkodásuk módját röviden már itt elmondani.
Mit az egyházi atyák a hitelvek alakjában megállapítottak, azt a scholastikusok megalapítják, indokolják és a hitelveket következményeikben is kifejtik. Az tehát lényeges haladás, hogy a gondolkodás tovább fejlett a hittől a tudáshoz, hogy a dogmák alakjában megállapított hit tartalmát megérteni, hogy a vallási tanokról kimutatni törekedett, hogy azok az emberi észszel megegyezők és általa felfoghatók.
De a tudomány kívánja egyes pontjainak logikai összefüggését is, tehát a rendszert. A hierarchia fejlésével párhuzamosan fejlett a dogma. A hierarchiai szervezet az által jutott el zárpontjához, hogy az egyháznak valamennyi tagja függött annak egy fejétől. Szintúgy a dogma terén is arra törekedtek, hogy az egyházi hitnek egyes tantételeit egymással összekapcsolják, és hogy azokat, mint az egésznek részeit az ész utján felfogják. Az egyház tehát tudományt vagyis rendszeres ismeretet akar magából előteremteni. Ezen törekvés elismerésre és tiszteletre méltó.
És végre, hogy a scholastika a tudomány felé haladt, azt még egy pontból láthatjuk. Az egyházi traditio a keresztyénség igazságai közé sok mythosit vett fel, s ennek nyomán az egyházi atyák előadásában - mint azt láttuk - nagy mértékben vannak meg a mythosi képek. Vissza

Tartalom

Előszó VII-XVI
Skót Erigena János: 1-22
1. Élete és álláspontja 1- 3
2. Rendszere 3-22
A scholaistika kora.
Bevezetés 25-37
ELSŐ KORSZAK.
A scholastika ifjúkora.
A) A scholastika mint vallásbölcsésze t.
I. Anselm 38
1. Élete és álláspontja 38
2. A hit és a tudás 39
3. Tana az Istenről 42
4. Tan a szabadságról és a megváltásról 49-64
A megváltás és a satisfactio fogalma az újkori tudomány szempontjából 65-73
II. Realismus és nominalismus 73-88
III. Ábaelard 88-103
1. Életrajza 88-90
2. Álláspontja 90-92
3. Rendszere 92-103
a) Logika 92- 94
b) Theologia 95-101
c) Ethika 101-103
IV. Oilbert de la Porrée 103-114
1. Álláspontja 104
2. Bölcsészeti és theologiai rendszerének fő vonásai 104-109
3. Substantiák és subsistentiák 109-114
B) Mysticismus a XII. században.
I. Clairvauxi Bernát 115-122
1. Theologia 116-117
2. Mysticismusa 117-122
II. St. victori Hugó 122-150
1. A hit és a kinyilatkoztatás viszonya az észhez 122-127
2. Rendszere 127-150
III. St. victori Richárd 151-162
1. Az Isten ideája és a háromság 151-156
2. Lélektan 156-158
3. A contemplativ élet 158-162
Visszapillantás a mysticusokra 162-164
C) A tudományos mozgalmak eredményei ez időben.
Lombardi Péter: 164-179
1. Élete és történeti jelentősége 164-165
2. Rendszere 165-179
a) Dolgok. Isten. Teremtés 166-174
b) Jelek 174-179
II. Álamus ab insulis 180-185
1. Élete és általános elvei 180-181
2. Theologia 181-185
Salisbury János: 185-191
1. Élete 185-186
2. Írói működése és álláspontja 186-188
3. Tudományos rendszere 188-191
a) Theologia 189-190
b) Lélek- és erkölcstan 190-191
c) Államtan 191
D) Túlzó irányok.
1. Walter 192-193
Cornwall János: 193-194
3. Amdlrich és Dinanto 194-195
Visszapillantás a scholastika ifjúkorára . . 195-200
MÁSODIK KORSZAK.
A scholastika fénykora.
Általános átnézet 201-204
A) Arab bölcsészet.
Általában
I. A keleti arab philosophusok 208-233
1. Al-Kendi 208
2. Al-Farabi 208-209
3. Avicenna 209-225
a) Általános elvei 210-211
b) Metaphysika 211-212
c) Világrendszer 212-214
d) Lélek- és erkölcstan 214-220
e) Eschatologia . . 220-222
Visszatekintés Avicenna rendszerére 223-225
4. Algazel 225-233
a) Álláspontja . . 226-227
b) Czáfolatai . . . 227-230
c) Positiv tanai . . 230-231
d) Mysticismusa . . 231-233
II. A spanyol arab aristotelikusok 233-257
1. Avempace 233
2. Ibn Tofeil . . . 233-239
3. Averroes 239-257
a) Nézete a vallásról és a bölcsészetről 240-241
b) Metaphysika . . 241-246
c) Tan az Istenről . 246-251
d) A világ szerkezete 251-254
e) Lélektan . . . 254-257
B) Zsidó philosophia.
Általában 257-259
I. Kabbalah 259
II. A tulajdonképeni zsidó bölcsészet 260-276
1. Saadiah Fajjumi 260-264
2. Avicebron 264-266
3. Majmonides 266-274
4. Badjah Ben Joseph 275
5. Caspi József 275
6. Ahron Ben Elia 275-276
C) Keresztyén bölcsészet.
I. Halesi Sándor 277-305
II. Nagy Albert 280-281
1. Élete 280-281
2. Theologia és a többi tudományok 282-284
a) Bölcsészete 284-287
b) Theologiája 287-305
III. Aquinói Tamás 305-394
1. Élete 305
2. Álláspontja és általános elvei . . . 305-314
3. Metaphysika és ismeretelmélet . . . 314-319
4. Theologia 319-342
a) Tan az Istenről . 320-331
b) Világtan . . . 331-342
5. Lélektan 343-356
6. Ethika és soteriologia 356
7. Államtan 389
IV. Duns Skótus 394
1. Élete 394
2. Álláspontja. A tudás és a hit viszonya 396
3. Metaphysikája és ismeretelmélete 404
4. Theologiája 411
5. Lélektan 427
6. Ethika 430
V. A két nagy scholastikus közvetlen utódai és a theologiai rendszer, mint egész 440
VI. Dante 444
VII. Bonaventnra 451
VIII. Bacon Roger 461
IX. Lullus Raymund 463
HARMADIK KORSZAK.
A seholastika romlása.
Okkam Vilmos: 469
1. Élete 469
2. Ismeretelmélete és logikája 471
3. Theologia 479
4. Lélektan és ethika. 481
II. Buridan 486
III. Marsilius
IV. Biel Gábor 490
V. d' Ailly 492
VI. Gerson 494
VII. Sabundei Raymund 503
VIII. A középkor utolsó korának mystikusai 515-521
IX. Cusai Miklós 521-528
X. Visszapillantás a középkori bölcsészetre 528-532
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem