A büntetőtörvénykönyv általános része

Előszó

A büntetőtörvény helyes alkalmazásához elengedhetetlen azoknak a feltételeknek az ismerete, amelyek az 1950 : II. törvény megalkotását történelmileg szükségessé tették.
A Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának Történetében olvassuk : »Amilyen a társadalom léte, amilyenek a társadalom anyagi életének a feltételei, olyanok eszméi, elméleti, politikai nézetei, politikai intézményei.« Ezek a megállapítások az ideológiai formára, a jogra és ezen belül a büntetőjogra egyaránt érvényesek. A megismerésnek egyetlen helyes eszköze a marxizmus-leninizmus. Ennek szilárd talaján állva használhatják csak jogászaink azt a harci eszközt, amelyet Népköztársaságunk jogalkotó testülete az 1950 : II. törvénnyel kezükbe adott.
Az élenjáró elmélet tanításai alapján tudatosítani kell azt is, hogy - bár a gazdaság az alap, azonban - a felülépítmények különböző intézményei, amelyek az osztályharc eredményei és politikai formái és amelyek közé a harc eredményeként jelentkező jogalkotások, jogi formák és ezeknek a harcban résztvevők agyában való tükörképei a jogi, az ismereti, a politikai elméletek : a harcokra is hatással vannak.
Ennek a tudatosításnak a módszereit fejtette ki a törvényjavaslatnak az országgyűlés elé terjesztése során előadói beszédében dr. Molnár Erik elvtárs, iránytűt adva jogászaink kezébe a törvény értelmezésére és alkalmazására. Rámutatott arra, hogy a Btk. általános részéről szóló törvényjavaslat véget vet a Csemegi-kódex általános része hetvenéves uralmának, amely a burzsoázia osztályérdekeit védte drákói szigorral az elnyomott osztályokkal szemben, de elnézéssel a tőkések iránt. Miközben a szabadságeszme jelszavait hangoztatta, tág lehetőséget nyitott a kapitalista üzelmeknek. Vissza