A forradalom tanúi

Előszó

Huszonöt év alatt soha nem idézték annyiszor Nyugaton az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot, mint az 1968-as prágai tavasz idején, vagy napjainkban a lengyel események drámai fordulataiban. Arról azonban kevés szó esik, hogy sem a cseh, sem a lengyel események nem történhettek volna meg a Magyar Október nélkül. A lengyel szabad szakszervezet, a Szolidaritás, az 1956-os magyar Munkástanácsok példáján indult el.
A nyilvánvaló hatásokon kívül magában a Szovjetunióban is ma még le nem mért visszhangja és következménye van 1956-na. A kiutasított orosz disszidensek: Vladimir Bukovszkitól Maximovig az orosz polgárjogi mozgalmak születését a magyar forradalom hatásának tulajdonítják. Egyikük, Natalia Gobranyevszkája ezt írja: "Nyíltan valljuk, hogy mi vagyunk az 1956-os magyar forradalom orosz nemzedéke." Andrej Amalrik, a közelmúltban meghalt fiatal orosz történész pedig kijelenti: "A magyarok harca nem volt hiábavaló. A sztálini monolitikus államot olyan csapás érte, melyből azóta sem tud kigyógyulni. A szovjet tömb ingadozása és bomlása 1956-tal kezdődött és a bomlás kérlelhetetlenül tart tovább, egészen a szovjet tömb végleges összeomlásáig."
Ha a Magyar Október rengése távolra ilyen hatalmas hullámokat vert, akkor mennyivel fontosabb a forradalom szellemi örökségét eljuttatni haza az 1956 után született fiatalokhoz, hogy nekik és a következő nemzedékeknek is útravalóul szolgálhasson.
A FORRADALOM TANÚI érzik: az idő kiszalad alóluk. Bármit gyűjtünk önmagunknak, bármit mondunk egymás közt, annak nem marad nyoma. Csak az él túl bennünket, amit írásban, könyvekben megörökítünk. Az utánunk jövők e dokumentumokból ismerhetik meg 1956 eszméit, melyek akkor is hatnak, amikor már nem leszünk. Mindezt csak mi, a forradalom szabad földön élő tanúi írhatjuk meg hitelesen, vagy gyűjthetjük össze. Az otthoniak a cenzúra miatt ezt nem tehetik. A mi kötelességünk tehát ennek a hézagpótló munkának az elvégzése.
A FORRADALOM TANÚI címmel a Nemzetőr a Magyar Október 25. évfordulójára az Egyesült Nemzetek Külbizottságának Jelentését adja ki magyarul, mely a szemtanúk hiteles vallomásai alapján készült 1957-ben, New Yorkban.
A könyv megjelenését a Caracas-i Magyar Történelmi Társulat, Amerikában pedig a Szabad Magyar Jogászszövetség kezdeményezte és az emigráció áldozatkészsége tette lehetővé. A könyvvel méltó emléket kívánunk emelni Bang Jensen dán diplomatának, aki a forradalom tanúi védelmében életét áldozta. De emléket állítunk ezzel a szabadságharc magyar hősi halottainak, a Szovjetunióba elhurcoltaknak és a börtönökben kivégzetteknek is, akikre otthon negyedszázad után sem szabad emlékezni.
"Gloria victis" - Dicsőség a legyőzötteknek. Vissza