A járvány

Fülszöveg

DAVID VAN REYBROUCK, a fiatal belga író régészeti témájú doktori dolgozatát írja, amikor véletlenül kezébe kerül egy könyv, amelyben egy különös plágiumvádról olvas. Elhatározza, hogy kideríti, valóban Eugene Marais dél-afrikai amatőr természettudós és költő írása alapján született-e Maurice Maeterlinck, az eddigi egyetlen belga Nobel-díjas író könyve a termeszek „társadalmáról". Kutatómunkája során megismerkedik a már csak színpadi szerzőként ismert Maeterlinck írói pályafutásával, amelyben egy idő után a pénz legalább olyan fontos ihletforrás lett, mint a választott tárgy iránti kíváncsiság. Elemezni kezdi, miért izgatta a társadalorhfílo-zófusokat és írókat a rovarok világa már az ókortól fogva, és egyre kíváncsibb lesz a különös sorsú Marais élettörténetére és személyiségére. Hogy megismerje Marais világát és a még fellelhető forrásokat, Dél-Afrikába utazik. Ezzel átlép az apartheid utáni ország mindennapi valóságába, ahol az igazság kiderítése még az esetleges plágium-ügynél... Tovább

Fülszöveg

DAVID VAN REYBROUCK, a fiatal belga író régészeti témájú doktori dolgozatát írja, amikor véletlenül kezébe kerül egy könyv, amelyben egy különös plágiumvádról olvas. Elhatározza, hogy kideríti, valóban Eugene Marais dél-afrikai amatőr természettudós és költő írása alapján született-e Maurice Maeterlinck, az eddigi egyetlen belga Nobel-díjas író könyve a termeszek „társadalmáról". Kutatómunkája során megismerkedik a már csak színpadi szerzőként ismert Maeterlinck írói pályafutásával, amelyben egy idő után a pénz legalább olyan fontos ihletforrás lett, mint a választott tárgy iránti kíváncsiság. Elemezni kezdi, miért izgatta a társadalorhfílo-zófusokat és írókat a rovarok világa már az ókortól fogva, és egyre kíváncsibb lesz a különös sorsú Marais élettörténetére és személyiségére. Hogy megismerje Marais világát és a még fellelhető forrásokat, Dél-Afrikába utazik. Ezzel átlép az apartheid utáni ország mindennapi valóságába, ahol az igazság kiderítése még az esetleges plágium-ügynél is nehezebb feladat. Földrajzilag és szellemileg is egyre beljebb hatol Dél-Afrika sűrűjébe, és az addig politikailag mindig „korrekten" gondolkodó szerző egyszer csak azon kapja magát, hogy különös megértés ébred benne a számára teljesen elfogadhatatlan nézeteket valló rasszista búrok iránt. Rájön, hogy ezek az emberek az adott, történetileg kialakult kulturális kontextusban - bár borzasztóan - de teljesen logikusan gondolkodnak, és ezen csak akkor lehet változtatni, ha ennek tudatában vagyunk, és megértéssel közeledünk feléjük. E felismerés, illetve ennek leírása talán még az izgalmasan alakuló-plágium-történetnél is érdekesebb és fontosabb lesz a szerző és az olvasó számára.

Vissza