Bevezetés | |
A politikai gazdaságtan tárgya. Alapfogalmak | 3 |
Az emberi társadalom alapja: a munka | 3 |
A marxista-leninista politikai gazdaságtan | 5 |
A politikai gazdaságtan alapfogalmai | 7 |
A ősközösségi társadalom | |
Az ősember fejlődése | 9 |
Az ősközösség korszakai. A termelőerők fejlődése | 11 |
Az ősközösség termelési viszonyai | 14 |
Az ősközösség bomlása | 15 |
Rabszolgaság | |
A rabszolgatársadalom kialakulása | 17 |
A rabszolgatársadalom termelőerői | 18 |
Termelési viszonyok | 19 |
A rabszolgatársadalom bomlása | 19 |
A hűbéri társadalom | |
A hűbéri társadalom kialakulása | 22 |
Teremlési viszonyok | 23 |
Termelőerők | 26 |
A hűbéri társadalom városai | 27 |
A hűbéri társadalom bomlása | 31 |
A kapitalista termelőmód előkészítése | |
A kapitalista üzemek keletkezése | 35 |
Az egyszerű együttműködés. A manufaktúrák kialakulása | 35 |
Az eredeti felhalmozás | 38 |
A kapitalizmus kialakulása Magyarországon | 40 |
Árutermelés. Pénz | |
Az árutermelés uralma a kapitalizmusban | 42 |
Az áru használati értéke és csereértéke | 44 |
Az áru értéke | 45 |
Az árutermelő munka kettős jellege | 45 |
Az érték nagysága | 46 |
A csere fejlődése | 48 |
A pénz története | 49 |
A pénz mint értékmérő | 50 |
A pénz mint forgalmi eszköz | 53 |
A pénz mint a kincsképzés eszköze | 55 |
A pénz mint a fizetési eszköz | 56 |
A pénz mint világpénz | 57 |
Tőke és értéktöbblet | |
A pénz átalakulása tőkévé | 58 |
Honnan származik az értéktöbblet? | 59 |
A munkaerő-áru | 61 |
Milyen feltételek mellett válik a munkaerő áruvá? | 61 |
Mi határozza meg a munkaerő-áru értékét? | 62 |
Az értéktöbblet termelése. A munkaerő-áru használati értéke | 63 |
A munkaerő használata tehát maga a munka | 66 |
Többletmunka és értéktöbblet | 66 |
Állandó és változó tőke | 68 |
A kizsákmányolás foka | 69 |
A kizsákmányolás növelésének módja | 71 |
A munka intenzitásának növelése | 72 |
A relatív értéktöbblet termelésének módjai | 73 |
A tőke lényege és Marx értéktöbblet elméletének jelentősége | 76 |
Munkabér és munkanap | |
Hogyan jelenik meg a munkabér? | 77 |
Mi a valóságban a munkabér? | 78 |
A munkabér fő formái | 79 |
Az időbér | 79 |
Darabbér | 79 |
A munkabér kapitalista formái elősegítik a kizsákmányolás fokozását | 80 |
A munkabér valóságos nagysága | 81 |
A munkásosztály harca a munkabér emeléséért | 82 |
A munkanap | 82 |
Munkásellenes törvények a kapitalista országokban | 83 |
Tőkés felhalmozás, a munkásosztály elnyomorodása a kapitalizmusban | |
Egyszerű újratermelés | 84 |
Bővített újratermelés | 85 |
A tőkés felhalmozás törvénye | 96 |
Bővített újratermelés a tőke növekvő szerves összetétele mellett | 87 |
Koncentráció és centralizáció | 87 |
A tőkés felhalmozás hatása a munkásosztályra | 89 |
Munkanélküliség | 89 |
A munkásosztály elnyomorodása | 91 |
A tőkés felhalmozás történelmi irányzata | 93 |
Átlagprofit és termelési ár | |
Értéktöbblet és profit. Értéktöbbletráta és profitráta | 95 |
Milyen tényezőktől függ a profitráta magassága | 96 |
Az átlagprofitráta kialakulása a különböző iparágak között | 98 |
A termelési ár kialakulása | 100 |
A profitráta csökkenő tendenciája | 101 |
Kereskedelmi tőke és kereskedelmi haszon | |
A kereskedelmi tőke a kapitalizmus előtt | 103 |
A kereskedelmi tőke a kapitalizmusban. A kereskedelmi haszon, mint az értéktöbblet egy része | 103 |
A kereskedelemben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak | 106 |
A kistermelők és fogyasztók kizsákmányolása a kereskedelmi tőke által | 106 |
A kereskedelmi tőke szerepe a kapitalizmus ellentmondásainak kiéleződésében | 107 |
Kölcsöntőke és hitel | |
A kölcsöntőke a kapitalizmus előtt | 103 |
A kölcsöntőke a kapitalizmusban | 109 |
A kamat | 110 |
A banktőke és bankprofit | 111 |
Részvénytársaságok | 112 |
A földjáradék és a kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban | |
A tőkés mezőgazdaság kialakulása | 113 |
Különbözeti földjáradék | 114 |
Az abszolút földjáradék | 117 |
A föld ára | 120 |
A kapitalista mezőgazdaság fejlődését akadályozó tényezők: a föld mint magántulajdon és a földjáradék | 120 |
A földjáradék a kisparaszti gazdaságban | 122 |
A kapitalizmus fejlődése a mezőgazdaságban | 123 |
A kisüzem kiszorulása és tönkremenetele | 123 |
A város és falu növekvő ellentéte a kapitalizmusban | 126 |
A szocialista mezőgazdaság megteremtésének szükségessége | 127 |
Tőkés újratermelés és válságok | |
A tőkés újratermelés kérdései | 128 |
Marxi-lenini válságelmélet | 130 |
Hogyan zajlik le a válság? | 133 |
A válság szerepe és hatása | 136 |
A válságok kiélezik az osztályharcot | 138 |
Az imperializmus | |
Lenin "Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" c. munkájának történelmi jelentősége? | 139 |
A 19. század utolsó harmada. Átmenet a kapitalizmus monopolista szakaszába | 140 |
A szabadversenyes kapitalizmus átalakulása monopolkapitalizmussá | 141 |
A monopóliumok formái | 142 |
A monopóliumok uralma | 143 |
Monopólium és verseny | 143 |
A bankok új szerepe. A finánctőke kialakulása | 145 |
A fináncoligarchia összenövése az imperialista államok kormányaival | 146 |
Az állammonopolista kapitalizmus | 147 |
A tőkekivitel, mint a monopoltőke egyik jellegzetes vonása | 149 |
A tőkekivitel célja és hatása | 150 |
A tőkekivitel sajátosságai a második világháború után | 151 |
A világ gazdasági felosztása a nemzetközi monopóliumok által | 152 |
A nemzetközi monopóliumok keletkezése és fejlődése | 152 |
Harc a nemzetközi monopóliumok között | 153 |
A világ területi felosztása az imperialista hatalmak között | 154 |
Harc a világ újraelosztásáért | 154 |
A gyarmati elnyomás rendszere az imperializmusban | 155 |
Gyarmatok mint piacok és nyersanyagforrások | 156 |
A gyarmatok az imperializmus tartalékából a proletárforradalom tartalékává lesznek | 157 |
Az imperializmus sajátosságainak lenini összefogllása | 158 |
Az imperializmus élősdi és rothadó jellege | 158 |
A kapitalizmus élősdisége | 159 |
Az élősdiség hatása a munkásosztályra | 160 |
A kapitalizmus rothadó jellege | 160 |
Az imperializmus helye a történelemben | 162 |
A munka és a tőke közötti ellentmondás kiéleződése | 163 |
A különböző pénzcsoportok és imperialista hatalmak közötti ellentmondás kiéleződése | 163 |
A maroknyi uralkodó civilizált nemzet és a világ százmilliókra rúgó gyarmati és függő helyzetben levő népei közötti ellentmondás kiéleződése | 164 |
A kapitalizmus egyetlen fejlődésének törvénye. A szocializmus győzelme egy országban | 164 |
A kapitalizmus általános válsága | |
A kapitalizmus általános válságáról szóló sztálini tanítás történelmi jelentősége | 166 |
A kapitalizmus általános válságának kialakulása | 166 |
A kapitalizmus általános válságának alapvető ismérvei | 167 |
A két rendszer ellentéte és harca | 168 |
Az ipari üzemek kapacitásának (teljesítőképességének) krónikus kihasználatlansága és a nagyarányú állandó munkanélküliség | 171 |
A piacprobléma különleges kiéleződése | 172 |
Az ipari ciklus eltorzulása | 173 |
Az imperialista rendszer gyarmati válsága | 174 |
A kapitalizmus általános válságának fő szakaszai | 175 |
Az első szakasz: az első világháború vége és a háborút közvetlenül követő esztendők | 175 |
A második szakasz: a kapitalizmus részleges és ideiglenes stabilizációja | 176 |
A harmadik szakasz: a burzsoá világ megrendülésének szakasza | 177 |
A negyedik szakasz: a második világháború és a második világháború utáni évek | 177 |
A második világháború | 177 |
A kapitalizmus általános válságának további elmélyülése a második világháború után | 180 |
A Szovjetunió győzelme, erejének, nemzetközi tekintélyének és befolyásának megnövekedése | 180 |
Az európai demokráciák létrejötte | 181 |
A kínai népforradalom győzelme | 181 |
A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása | 182 |
A gyarmati rendszer válságának kimélyülése | 182 |
A munkásmozgalom fellendülése a tőkés országokban | 183 |
Az egyenlőtlen fejlődés további kiéleződése | 183 |
A kapitalizmus élősdiségének és rothadásának fokozódása | 185 |
Az ellentétek növekedése az imperialista táborban | 187 |
Az amerikai imperialisták háborús tervei és módszerei | 187 |
A Marshall-terv és az Észak-Atlanti szerződés. Nyugat-Németország, Japán és Jugoszlávia kiépítése háborús bázissá | 188 |
Az imperialista országok fokozódó fasizálódása | 189 |
Az amerikai imperialisták áttérése a háborús előkészületekről a háborús tettekre | 190 |
A szocializmus táborának erősödése, a szervezett világbékemozgalom kialakulása | 191 |