A logika elemei

Előszó

A logikát legrövidebben úgy határozhatjuk meg, hogy ez a következtetés tudománya. azonban rendesen inkább azt mondják, hogy a gondolkodás törvényeinek a tudománya és egyes művelői szükségesnek tartják még pontosabban megjelölni, hogy ez a gondolkodás formális, vagy természeti törvényeinek a tudománya. ezeknek a meghatározásoknak nem vehetjük semminemű hasznát, míg tisztán nem értjük az egyes kifejezések jelentését; és valószínűleg az fog kitünni, hogy nincs köztük nagy különbség.
A gondolkodás törvényén valami egyöntetűséget vagy megegyezést értünk, amely valamennyi ember gondolkodási és következtetési módja közt fennáll, és amelynek fenn kell állania, amíg csak úgynevezett hibákat nem követnek el, vagy ellenmondásba és tévedésbe nem jutnak. A gondolkodás törvényei természeti törvények, amelyeken mi nem tudunk változtatni és amelyeket ép ezért nem lehet valamely országnak emberalkotta és emberektől megváltoztatható mesterséges törtvényeivel összetévesztenünk. minden tudománynak feladata azokat a természeti törvényeket felkeresni és leírni, amelyeket az illető tudományban szereplő tárgyakon változhatatlanul észlelünk. A csillagászat tudománya azt az egyforma vagy hasonló módot vizsgálja, amelyen az égitestek - és valójában az anyagi testek mind - egymásféle esni törekednek, amint a kő esik a föld felé, - vagy pedig törekvés hatása alatt egymás körül keringenek. A nehézkedés egyetemes törvénye tehát az a természeti törvény, vagy egyöntetűség, amelyet a fizikai csillagászattan tárgyal. Vissza