A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve I.

Tartalom

I. KÖTET
Rövidítések jegyzéke 31
Előszó a hatodik kiadáshoz 35
Első rész: A csődjog általános kérdései 37
I. Fejezet: Bevezetés 39
1. A csőd és a csődjog fogalma, helye a magyar jogrendszerben... 39
I.1. A csőd (fizetésképtelenség) fogalma 39
2. A magyar csődjog rövid története 41
2.1. Az 1840. XXII. tc. előírásai 41
2.2. Az 1881. évi XVII. tc. előírásai 42
2.2.1. A közönséges és a kereskedelmi csőd 42
2.2.2. A csődvagyon 42
2.2.3. Az eljárás alanyai 42
2.3. A csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás 43
2.4. A felszámolási eljárás 44
3. Csődjog 1948 és 1986 között 44
3.1. Az 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) szabályozási koncepciója 45
3.1.1. Az eljárás alanyai 45
3.1.2. A fizetésképtelenség szabályozása 45
4. A Cstv. hatálybalépése 46
4.1. A Cstv. módosításai 46
5. Az 1346/2000/EK rendelet 48
5.1. Az EK-rendelet megalkotásának indoka 48
5.2. A Brüsszeli Egyezmény és az EK-rendelet viszonya 49
5.3. A főeljárás és a másodlagos eljárás megindítása 50
5.4. A másodlagos eljárás 52
5.5. A területi eljárás 54
5.6. A Rendelet hatálya 54
5.6.1. Tárgyi hatály 54
5.6.2. Személyi hatály 55
5.6.3. Nemzetközi joghatóság 55
5.6.4. A határozatok elismerése 56
II. Fejezet: Általános rendelkezések 57
6. A törvény által szabályozott eljárások 57
6.1. A törvény személyi hatálya 57
6.1.1. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei ... 58
6.1.2. A biztosítóegyesület 61
6.1.3. Az egyesületekre, alapítványokra vonatkozó előírások 61
6.1.3.1. A civil szervezet fogalma 62
6.1.3.2. A sportegyesületekre vonatkozó előírások 63
6.2. A gazdálkodó szervezet fogalma 64
6.2.1. Kivételek a személyi hatály alól 64
6.2.2. Egyes szervezetekkel kapcsolatos kérdések 66
6.2.2.1. Az ügyvédi iroda 66
6.2.2.2. A közjegyzői irodák 68
6.2.2.3. A szabadalmi ügyvivők 68
6.2.2.4. A végrehajtó iroda 68
6.2.2.5. A pártok felszámolása 69
6.2.2.5.1. Általános kérdések 69
6.2.2.5.2. A fizetésképtelenség speciális szabályai 70
6.2.2.5.3. A párt vagyona és a nyilvános meghallgatás 70
6.2.2.5.4. A vezetői felelősség speciális szabályai 71
6.2.2.6. Az egyéni cég 71
6.2.2.7. A más tagállamban bejegyzett vállalkozás felszámolása 72
6.3. Eltérő szabályok egyes szervezetek esetében 73
6.3.1. A biztosítók felszámolása 73
6.3.2. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár 74
6.3.3. A magánnyugdíjpénztár 75
6.3.4. A hitelintézet 75
6.3.4.1. A pénzintézetek felszámolásának speciális szabályai 76
6.3.4.1.1. Speciális eljárási szabályok 78
6.3.4.1.1.1. A fizetésképtelenség vizsgálata 78
6.3.4.1.1.2. A hitelezői igények bejelentése és besorolása 79
6.4. Az adós fogalma 80
6.5. A hitelező fogalma 81
6.5.1. Hitelező a csődeljárásban 82
6.5.2. Hitelező a felszámolási eljárásban 83
6.5.3. A függő követeléssel rendelkező hitelező 83
6.5.3.1. A számviteli törvény szerinti függő kötelezettség fogalma ... 84
6.5.3.2. A számviteli törvény szerinti függő követelés fogalma 85
6.5.3.3. A csődtörvény szerinti függő követelés fogalma 85
6.5.3.4. A függő követeléssel rendelkező hitelező kielégítése 86
6.5.3.5. A függő követeléssel rendelkező hitelező kielégítésére
vonatkozó előírások 87
6.6. A gazdálkodó szervezet vezetője 88
6.7. A vagyon fogalma 90
6.7.1. A vagyon fogalma számviteli szempontból 90
6.7.2. A vagyon fogalma a tulajdoni szabályok alapján 91
6.7.2.1. A kezdő időpont és a vagyon 91
6.7.2.2. A szerződés és a tulajdonjog bejegyzése 93
6.7.2.3. A kezdő időpont után történő teljesítés megítélése 95
6.8. Egyéb fogalmak 95
6.9. Az állami vállalat, a tröszt és a leányvállalat vagyona 98
6.10. Kivételes szabályok a vagyonnal kapcsolatosan 98
6.10.1. A forgalomképtelen vagyontárgyak 100
6.10.2. A természetvédelmi oltalom alatt álló földterület, műemlék,
kezelői jog 101
6.10.3. A vízgazdálkodási társulatok vagyona 101
6.10.4. A szakszervezeti tagdíj 102
6.10.5. A levont, de be nem fizetett közteher és tartásdíj 103
6.10.6. A tulajdonjog-fenntartással átadott vagyontárgyak jogi sorsa... 107
6.11. Zálogjoggal kapcsolatos speciális szabályok 108
6.12. Tájékoztatási kötelezettség 109
6.13. A hitelezői választmány 112
6.13.1. A hitelezői választmány szabályainak változása 112
6.13.2. A hitelezői választmány jogállása 113
6.13.3. A választmány megalakulásának szabályai 114
6.13.3.1. Választmány a csődeljárásban 116
6.13.3.2. Hitelezői választmány a felszámolási eljárásban 117
6.13.4. A hitelezői választmány szervezete 119
6.13.5. A hitelezői választmány jogai 121
6.13.6. A bíróság feladata a választmánnyal kapcsolatban 123
6.13.7. A hitelezői képviselő 124
III. Fejezet: Eljárási kérdések 126
7. Joghatóság, hatáskör, illetékesség és az eljárás jellege 126
7.1. A nemperes eljárások általános szabályai 126
7.2. Joghatóság 126
7.2.1. A főeljárás megindításának feltételei 128
7.3. A hatáskör 131
7.3.1. Választottbírósági eljárás kikötésének lehetősége
a felszámolás során 132
7.3.2. A „csődbíróság" és a „perbíróság" hatáskörének elkülönítése... 132
7.3.3. Az illetékesség általános kérdései 135
7.3.4. A székhely 136
7.3.5. Az illetékességre vonatkozó szabályok változása 136
7.3.5.1. Illetékesség a 2006. július 1. után érkezett ügyekben 136
7.3.5.2. Illetékesség a 2009. szeptember 1. után érkezett ügyekben ... 137
7.3.5.3. Az illetékességre vonatkozó hatályos szabályok 137
7.3.5.3.1. Illetékességi összeütközés 140
7.3.5.3.2. Elektronikus nyilvántartás 2013. január 1-jétől 140
7.4. A Pp. szabályainak alkalmazása 141
7.4.1. A Pp. mint eljárási háttérjogszabály 142
7.4.1.1. Aresiudicata 142
7.4.1.2. Kizárt bíróság eljárása 142
7.4.1.3. Költségmentesség 143
7.4.1.4. Bírósági titkár eljárása a csőd- és felszámolási ügyekben 144
74.1.5. A pertárgy értékének megállapítása 145
7.4.1.6. Beavatkozás 145
7.4.1.7. A kötőerő a felszámolást elrendelő végzés tekintetében 146
7.4.2. Egyes eljárási kérdések 146
7.4.2.1. A hivatalos iratok kézbesítése 146
7.4.2.2. A kézbesítési vélelem megdöntése 148
7.4.2.3. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás 149
7.4.2.4. Az eljárás felfüggesztése a felszámolási eljárásokban 150
7.4.2.5. A félbeszakadás 151
7.4.2.6. A Pp. 124. § (2) bekezdésének alkalmazása 152
7.4.3. Az elektronikus kapcsolattartás az eljárásban 152
7.4.3.1. Az elektronikus kapcsolattartás hatályos szabályainak alapja 153
7.4.3.2. Kivel tart a bíróság kapcsolatot elektronikus úton? 154
7.4.3.2.1. A kötelező kapcsolattartás 154
7.4.3.2.1.1. A belföldi gazdálkodó szervezet fogalma 154
7.4.3.2.1.2. A jogi képviselő fogalma 155
7.4.3.2.1.3. A belföldi gazdálkodó szervezet képviselője 155
7.4.3.2.2. A választható elektronikus kapcsolattartás 155
7.4.3.3. A kommunikációs „kapuk" 156
7.4.3.3.1. Az ügyfélkapu 157
7.4.3.3.2. A Hivatali Kapu 157
7.4.3.3.3. Az e-Perkapu 157
7.4.3.3.4. Az értesítési tárhely 15g
7.4.3.3.5. A beadványok benyújtásának módja 15g
7.4.3.3.6. Az elektronikus dokumentumok hitelesítése 15g
7.4.3.3.6.1. Az elektronikus aláírás 159
7.4.3.3.7. A bíróság részére küldött elektronikus iratok azonosítása. . .. 159
7.4.3.3.7.1. A dokumentumok azonosítása 159
7.4.3.3.7.2. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés 159
7.4.3.3.8. Az elektronikusan bíróságra érkezett beadványok kezelése. .. 161
7.4.3.3.8.1. A befogadás-visszaigazolás 161
7.4.3.3.8.2. Az érkeztetési igazolás 162
7.4.3.3.8.3. A lajstromozási igazolás 162
7.4.3.3.9. A bírósági iratok kézbesítése 163
7.4.3.3.9.1. Értesítés a kézbesítésről 163
7.4.3.3.9.2. A kézbesítési vélelem 163
7.4.3.3.9.3. A kézbesítési vélelem megdöntése 163
7.4.3.3.10. A beadvány benyújtása adathordozón 163
7.4.3.3.11. Szankciók az elektronikus kapcsolattartás szabályainak
a megsértése esetén 164
7.4.4. A felülvizsgálati kérelem és a perújítás 165
7.4.4.1. A felülvizsgálati kérelem 165
7.4.4.2. A perújítás 166
7.4.5. A fél fogalma 166
7.4.5.1. Jogutódlás esetén követendő eljárás 168
7.5. A jogi személyek büntetőjogi felelőssége 169
7.5.1. Általános kérdések 171
7.5.1.1. Az eljárás megindítása 171
7.5.1.2. Az eljárás felfüggesztése 172
7.6. A közzétételi és a bejegyzési nemperes eljárás 173
7.6.1. A közzétételi nemperes eljárás 173
7.6.2. Bejegyzési nemperes eljárás 175
7.6.3. Közös eljárási szabályok a közzétételi és a bejegyzési eljárásra... 176
Második rész: A csődeljárás 177
IV. Fejezet: Eljárási kérdések 179
8. A csődeljárás fogalma 179
9. A csődeljárás megindítása 180
9.1. A csődeljárás iránti kérelem benyújtása 180
9.1.1. A kérelem benyújtásának feltételei 181
9.1.2. Újabb kérelem kizártsága 182
9.1.3. A csődeljárás elrendelése iránti kérelem kellékei 183
9.2. A pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségei 189
9.3. A bíróság eljárása a kérelem alapján 189
9.3.1. Az ideiglenes moratórium 189
9.3.2. A kezdő időpont 192
9.3.3. A csődeljárás és a felszámolás viszonya 192
9.3.4. A csődeljárás és a végelszámolás 193
9.3.5. A csődeljárás elrendelése iránti kérelem megvizsgálása 194
9.3.5.1. A csődeljárás elrendelése iránti kérelem
hivatalból történő elutasítása 194
9.3.5.2. A kérelem elutasítása a Pp. előírásai alapján 196
9.3.5.3. Az eljárás megszüntetése 197
9.4. A vezetők felelőssége 197
9.5. A csődeljárás elrendelése 199
9.5.1. A közzétételi végzés tartalma 199
9.5.2. Az igénybejelentési határidő 201
10. A moratórium 202
10.1. A moratórium fajai 202
10.2. A moratórium meghosszabbítása
10.2.1. A moratórium meghosszabbításáról közzétett végzés tartalma. . . 206
10.3. A moratórium jogkövetkezményei 207
10.3.1. A privilegizált követelések 210
10.3.2. Anyagi jogi következmények 211
10.3.2.1. A beszámítás 211
10.3.2.2. A fizetési megbízás teljesítése 212
10.3.2.3. A dologi biztosíték érvényesítése 212
10.3.2.4. Pénzkövetelések teljesítése a csődeljárás alatt 215
10.3.2.5. Szankció az adós vezetőjével szemben 215
10.3.2.6. A szerződések felmondása, elállás 216
10.3.2.7. Kártérítési kötelezettség a késedelem miatt 216
10.3.2.8. A foglalóra vonatkozó következmény 216
10.3.2.9. A kamatra vonatkozó rendelkezés 216
10.3.2.10. A váltó és a csődeljárás 217
10.3.3. Eljárásjogi hatások 217
10.3.3.1. A moratórium hatása a végrehajtási eljárásra 217
10.3.3.2. A csődeljárás és a peres eljárás kapcsolata 219
10.3.3.3. A csődeljárás hatása a pénzforgalmi előírásokra 222
11. A követelések bejelentése és nyilvántartásba vétele 223
11.1. A követelések bejelentése 223
11.1.1. Általános kérdések a követelés bejelentésével kapcsolatban 224
11.1.2. A függő kötelezettség 226
11.1.2.1. A kezes követelésének bejelentése 227
11.1.3. A bejelentési határidő 228
11.1.4. A külföldi hitelezők értesítése 230
11.2. A nyilvántartásba-vételi díj a csődeljárásban 231
11.2.1. Elszámolás a regisztrációs díj felhasználásáról 232
11.2.2. A regisztrációs díj mint hitelezői igény 232
11.2.3. Meddig fizethető be a regisztrációs díj? 232
11.3. A követelések nyilvántartásba vétele 233
11.3.1. Az elismert, nem vitatott követelés 234
11.3.2. A lízingszerződésből eredő követelés bejelentése 235
11.3.2.1. A pénzügyi lízingszerződés jellegzetességei 235
11.3.2.2. A lízingszerződésből eredő követelés bejelentése
csődeljárás esetén 236
11.3.2.3. A bejelentés és a tulajdonjog kérdése 237
11.3.3. A vitatott követelés 239
11.3.3.1. Általános kérdések 239
11.3.3.2. A közokiratba foglalt követelés 241
11.3.3.2.1. Mikor tekinthető közokiratba foglaltnak egy követelés? 241
11.3.3.2.2. A közokiratba foglalt követelés vitatása 241
11.3.4. A befolyással rendelkezők követelése 250
11.3.5. A tartozásátvállalás és az engedményezés 252
11.3.5.1. A tartozásátvállalás 253
11.3.5.2. Az engedményezett követelés 253
11.3.5.3. Vitás kérdések a készfizető kezes követelésének
a besorolásáról 253
11.3.6. A biztosított követelés 256
11.3.6.1. A biztosíték értéke 257
11.3.6.2. A biztosítéki vételi jog 258
11.3.6.3. A biztosítéki célú engedményezés 258
11.3.7. A besorolással kapcsolatos egyéb kérdések 259
11.4. A besorolással kapcsolatos eljárás 260
11.4.1. A besorolással kapcsolatos eljárás 260
11.4.2. A kifogás tárgyában hozott döntés felülbírálatának lehetősége 262
11.4.2.1. Az érdemi határozat felülbírálata 262
11.4.2.2. A nem érdemi határozat felülbírálata 263
11.4.2.3. Egyéb kérdések a felülbírálattal kapcsolatban 264
11.4.2.4. Az egyezség megkötése után elbírált kifogás 264
11.4.3. Tartalékképzés a vitatott követelés esetén 268
V. Fejezet: Anyagi jogi rendelkezések 270
12. A vagyonfelügyelő 270
12.1. A vagyonfelügyelő kirendelése 270
12.2. A vagyonfelügyelő jogai 272
12.3. Az új kötelezettségvállalások jóváhagyása 276
12.4. Bejelentés a pénzforgalmi szolgáltató felé 277
12.5. Egyéb feladatok 277
12.6. A vagyonfelügyelő felelőssége és beszámolási kötelezettsége 278
12.6.1. A vagyonfelügyelő felelőssége 278
12.6.2. A vagyonfelügyelő beszámolási kötelezettsége 279
12.7. A kifogás 279
12.8. A vagyonfelügyelői tisztség megszűnése
és a vagyonfelügyelő díja 281
12.8.1. A vagyonfelügyelői tisztség megszűnése 281
12.8.2. A vagyonfelügyelő díja 282
12.8.2.1. A díj alapja 283
12.8.2.2. A díj összege 283
12.8.2.3. A díj meghatározásának időpontja 284
13. Az egyezségi tárgyalás 286
13.1. Az első tárgyalás összehívása 287
13.2. A meghívó mellékletei 288
13.3. Az adósi hirdetmény 289
13.4. Az egyezség előkészítése 290
13.4.1. Az egyezségi javaslat 290
13.4.2. A reorganizációs terv 291
13.5. Az egyezségi tárgyalás 294
13.5.1. Általános kérdések az egyezségi tárgyalással kapcsolatban 295
13.5.2. A csődegyezségi tárgyalás jegyzőkönyve 297
13.6. A szavazatok számítása 299
13.6.1. A szavazati joggal rendelkező hitelezők 300
13.6.2. A szavazatok számításának szabályai 300
13.6.2.1. A töredékszavazat kérdése 301
13.6.2.2. A nyilvántartásba-vételi díj mint szavazat 302
13.6.2.3. A szavazatok csökkentésével kapcsolatos kérdések 303
13.6.2.3.1. Az adóssal összefonódásban álló hitelezők igénye utáni
szavazatok számítása 304
13.6.2.3.2. A tulajdonosok és a hozzátartozók szavazata 305
13.7. A fizetési haladék meghosszabbítása 306
13.7.1. A moratórium meghosszabbításának eljárása 306
13.7.1.1. A szavazatok számítása 307
13.7.2. A fizetési haladék megszüntetése 309
13.7.3. A bíróság döntése a moratórium meghosszabbításáról
és a közzététel 309
13.7.3.1. A bíróság döntése a moratórium meghosszabbítása tárgyában 309
13.7.3.2. A moratórium meghosszabbításáról szóló végzés közzététele 312
14. Egyezség a csődeljárásban 312
14.1. Az egyezség tartalma 312
14.1.1. Az egyezség tartalmával szembeni követelmények 313
14.1.2. Harmadik személyek szerepe az egyezség
végrehajthatóságában 314
14.2. Az egyezségkötés feltételei 320
14.2.1. A követelését késedelmesen bejelentő vagy azt elmulasztó
jogosult helyzete 323
14.3. Az egyezség írásba foglalása 324
14.4. Az egyezség jóváhagyása 326
14.4.1. Az egyezségi tárgyalás eredményének bejelentése 326
14.4.2. Döntés az egyezség jóváhagyása tárgyában 327
14.4.2.1. Általános kérdések a jóváhagyással kapcsolatban 327
144.2.2. A bírói vizsgálat terjedelme 328
14.4.2.2.1. Bírói vizsgálat a 2012. március 1. előtt érkezett ügyekben 328
14.4.2.3. Az egyezség bírói vizsgálata a hatályos szabályok alapján 331
14.4.2.3.1. Előkérdések 331
14.4.2.3.2. Az egyezség tartalmának a vizsgálata 332
14.4.2.3.3. A zálogjogosult kielégítése 333
14.4.2.3.4. A reorganizációs terv vizsgálata 334
14.4.2.3.5. A csődegyezség végrehajthatósága 337
14.4.2.3.5.1. Megtámadható-e a csődegyezség peres eljárásban? 340
14.4.2.3.5.2. Eljárási kérdések 342
14.4.2.4. Az egyezséget jóváhagyó végzés jellege 344
14.4.2.5. Visszavonható-e az egyezség annak bírói jóváhagyása előtt? 347
14.4.2.6. A res iudicata és a perújítás 348
14.4.3. Az egyezség és a végrehajtás 349
14.4.4. Az eljárás megszüntetése 349
14.4.5. Fellebbezés és közzététel 350
14.4.5.1. A fellebbezés 352
Harmadik rész: A felszámolási eljárás 355
VI. Fejezet: A fizetésképtelenség megállapítása 357
15. A felszámolási eljárás 357
15.1. A felszámolási eljárással kapcsolatos általános kérdések 357
15.1.1. A felszámolási eljárás szakaszai 357
15.1.2. Kezdő időpont a felszámolási eljárásban 357
15.1.3. Az illetékesség kérdése 358
15.1.4. A kötelező jogi képviselet 359
15.2. A felszámolási eljárás megindítása 360
15.2.1. Felszámolás elrendelése hivatalból 362
15.2.2. A felszámolás elrendelése a megszüntetett csődeljárást
követően 362
15.2.3. A felszámolás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján 363
15.2.3.1. Törvényességi felügyeleti intézkedés alapján
kezdeményezett felszámolási eljárás 364
15.2.3.2. Felszámolás kezdeményezése kényszertörlési eljárás alapján 364
15.2.3.3. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi
fióktelepeinek a felszámolása 367
15.2.4. Felszámolás elrendelése a büntetőügyben eljáró bíróság
értesítése alapján 368
15.2.5. A felszámolási eljárás fizetésképtelenség vizsgálata nélküli
elrendelésének egyéb esetei 369
15.2.5.1. A főeljárás felszámolójának kérelme 369
15.2.5.2. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár felszámolása 369
15.2.5.3. A magánnyugdíjpénztár felszámolása 370
15.2.5.4. Pénzügyi intézmény felszámolása 370
15.2.5.5. Bizalmi vagyonkezelő felszámolása 371
15.2.5.6. A felszámolás elrendelése az ideiglenes vagyonfelügyelő
kérelmére 372
15.3. A felszámolási eljárás lefolytatása kérelem alapján 372
15.3.1. A felszámolási eljárás megindítása az adós kérelmére 372
15.3.1.1. A kérelem kellékei 373
15.3.2. A felszámolási eljárás megindítása a végelszámoló által 375
15.3.3. A felszámolás kezdeményezése a hitelező által 376
1533.1. További követelmények a kérelemmel kapcsolatban 380
15.3.4. Az adós értesítése a felszámolási kérelemről 380
153.5. A felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás viszonya 381
15.4. Az ideiglenes vagyonfelügyelő 382
15.4.1. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének feltételei 383
15.4.2. A valószínűsítés 384
15.4.3. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának letétbe helyezése 385
15.4.4. Egyes kérdések a kirendeléssel kapcsolatban 385
15.4.5. A kizárásra vonatkozó rendelkezés 389
15.5. Az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárása 390
15.5.1. Az adóst érintő változások 391
15.5.1.1. A szerződések kötése 391
15.5.1.2. A rendes gazdálkodás köre 391
15.5.1.3. Az együttműködési kötelezettség 393
15.5.1.4. A vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötött ügylet
megítélése 393
15.5.1.5. Bejelentési kötelezettség 393
15.5.2. Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványai
és kötelezettségei 394
15.5.2.1. Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványai 394
15.5.2.2. Az adós vezetőinek a kötelezettségei 394
15.5.2.3. A bíróság tájékoztatása 395
15.5.2.4. A felszámolás elrendelése a vagyonfelügyelő kérelmére 395
15.5.2.5. A kifogás 395
15.5.3. Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatásának megszűnése ... 396
15.5.4. Az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának viselése 396
15.5.5. Az ideiglenes vagyonfelügyelő felelőssége 399
15.6. Bírói intézkedés a felszámolási kérelemmel kapcsolatban 399
15.6.1. Általános kérdések 399
15.6.2. Érdemi vizsgálat nélküli elutasítás 400
15.6.2.1. A kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő 401
15.6.2.2. A kérelmet a moratórium időszakában terjesztették elő 402
15.6.2.3. A hiánypótlási kötelezettség elmulasztása 402
15.6.2.4. A tulajdonosi szervek hozzájárulásának hiánya 404
15.6.2.5. Az adós ellen az Unió más tagállamában indított főeljárás 404
15.6.2.6. Az adós felszólításának hiánya 404
15.6.2.7. A teljesítési határidő leteltének vizsgálata 405
15.6.2.8. A 200 000 forintos összeghatár alatti követelésre alapozott
kérelmek 406
15.6.3. Egyéb elutasítási okok 406
15.6.3.1. Resiudicata 407
15.6.3.2. A cég törlése 408
15.6.3.3. Felszámolás elrendelése más ügyben 408
15.6.3.4. Áttétel 409
15.6.3.5. Felfüggesztés 409
15.6.3.6. Beavatkozás az eljárásba 410
15.6.4. Az illeték visszatérítése 410
15.6.4.1. Az illeték mérséklése 410
16. A fizetésképtelenség vizsgálata 412
16.1. Az érdemi vizsgálat szempontjai 412
16.2. A fizetési haladék biztosítása 413
16.2.1. A fizetési haladék feltételei 413
16.2.2. A végzés jogi jellege 414
16.3. A tartozás kiegyenlítése 415
16.4. Az eljárás megszüntetése a hitelező elállása miatt 415
16.5. Szünetelés a felszámolási eljárásban 417
16.6. Céltartalékképzési kötelezettség 419
17. A fizetésképtelenség megállapítása és a felszámolás
elrendelése 423
17.1. A fizetésképtelenség megállapításának részletszabályai 423
17.1.1. A felszámolást elrendelő végzés 423
17.1.2. A kezdő időpont 424
17.2. A fizetésképtelenség fogalma 424
18. A fizetésképtelenség megállapításával kapcsolatos kérdések 426
18.1. A szerződésen alapuló nem vitatott, elismert tartozás 426
18.1.1. Szerződésen alapuló követelés 428
18.1.1.1. A „szerződésen alapuló" fogalom értelmezése 428
18.1.1.1.1. A szerződés érvénytelenségének megítélése 431
18.1.1.1.2. A teljesítési idő 433
18.1.1.2. A pénzkövetelés és a számla 436
18.1.2. Az elismert, nem vitatott tartozás 437
18.1.2.1. A tartozás elismerése 437
18.1.2.1.1. Részben elismert tartozás 438
18.1.2.2. A vitatott követelés 439
18.1.2.2.1. Az írásbeli vitatás 441
18.1.2.2.2. Meddig vitatható a követelés? 443
18.1.2.2.3. A felszólítás kézhezvétele előtt már vitatott tartozás
megítélése 443
18.1.2.2.4. A vitatást tartalmazó irat kézbesítése 445
18.1.2.2.5. Az érdemi vitatás 446
18.1.2.3. A felszólítás 447
18.1.2.3.1. A felszólítás tartalmi elemei 449
18.1.2.4. A felszólítást tartalmazó irat kézbesítésének igazolása 451
18.1.3. Beszámítás a nem vitatott tartozásba 455
18.1.3.1. Beszámítás alapkérdései 455
18 13 2 Beszámítás a 2012. március 1. előtt indult ügyekben 455
lg 13 3 Beszámítás a 2012. március 1. után indult ügyekben 458
18.2. A jogerős bírósági határozat 460
18.3. Eredménytelen végrehajtás 461
18.4. Csődeljárásban kötött egyezség nem teljesítése 464
18.5. A csődeljárás megszüntetése 465
18.6. Az adós és a végelszámoló kérelme 466
18.7. A kismoratórium figyelembevétele 466
18.8. Az eljárás soron kívüli megszüntetése 467
18.9. A zár alá vétel foganatosítása során lefoglalt követelés
mint hitelezői igény 468
19. A felszámolóra vonatkozó rendelkezések 469
19.1. A felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezések 470
19.1.1. A felszámoló státusa 470
19.1.2. A felszámoló kijelölése 474
19.1.2.1. A kijelölés technikája 475
19.1.2.2. A felszámolóbiztos kijelölése 477
19.1.2.3. Összeférhetetlenségi okok a felszámolóval
és a felszámolóbiztossal szemben 478
19.1.2.4. A kizárási ok bejelentése 479
19.1.3. A felszámoló felmentése 480
19.1.3.1. A 2014. és 2015. évi módosítás indokai 482
19.1.3.2. A felszámoló felmentésének általános szabályai 484
19.1.3.2.1. Súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés 484
19.1.3.2.2. A felszámoló szervezet törlése, felszámolása 488
19.1.3.2.3. A kifogásnak helyt adó végzésnek nem tesz eleget
a felszámoló 489
19.1.3.2.4. A hitelezői választmány összehívása és tájékoztatása 490
19.1.3.2.5. A felszámoló felmentése a hitelezők kérelmére 490
19.1.3.2.6. A felmentett felszámoló visszahelyezésének kérdése 491
19.1.3.2.7. A kifogás/kérelem és a hivatalbóli eljárás kapcsolata 495
19.1.3.2.8. A fellebbezés lehetősége a felszámoló felmentését elutasító
végzés ellen 496
19.1.3.3. Eljárás a felszámoló felmentése esetében 497
19.2. Az eljárás lefolytatásának átengedése 499
19.3. A felszámoló feladatainak ellátása 499
19.4. A felszámolóbiztos 501
19.5. A felszámolók névjegyzéke 506
19.5.1. A szabályozás változása 509
19.5.2. A hatályos szabályok elemzése 510
19.5.2.1. A felszámoló gazdasági társaság fogalma 510
19.5.2.2. Személyi feltételek 511
19.5.2.3. Pályázatkiírása 512
19.5.2.4. A névjegyzék tartalma 513
VII. Fejezet: A felszámolás 516
20. A felszámolást elrendelő végzéssel kapcsolatos feladatok 516
20.1. A végzés közzététele 516
20.1.1. Általános kérdések a közzététellel kapcsolatban 517
20.1.2. A csődeljárásban kötött egyezség nem teljesítése esetén
bejelenthető követelés 520
20.2. Értesítés a felszámolás elrendeléséről 520
20.3. A közhiteles nyilvántartások megkeresése 522
21. A gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelessége 522
21.1. A vezető kötelezettsége a felszámoló, a munkavállalók
és járadékra jogosultak felé 523
21.1.1. A kötelezettség teljesítése végelszámolás alatt álló adós
felszámolása esetén 526
21.1.2. A vezetői minőség fennállásának vizsgálata 528
21.2. A vezető kötelezettségei az 1346/2000/EK rendelet alapján
indult eljárásban 529
21.3. Az adós vezetőjével szemben alkalmazható joghátrányok 530
21.3.1. Pénzbírság kiszabása 530
21.3.1.1. Pénzbírság kiszabása 531
21.3.1.2. Végrehajtói kézbesítés 534
21.3.1.3. Kezesi felelősség a költségek tekintetében 535
21.3.1.4. A felszámoló kötelezettségei 535
21.3.1.5. Szakértő igénybevétele 535
22. A „wrongful trading" szabályai 537
22.1. Általános kérdések 537
22.1.1. Jogtörténeti gyökerek 537
22.1.2. A magyar jogi szabályozás kialakítása 537
22.1.3. A 2011. és 2013. évi módosítások és hatálybalépésük 538
22.1.4. Az új Ptk. és a vezetői felelősség 539
22.2. A vezető tisztségviselő felelőssége a Cstv.-ben 541
22.3. A felelősség alapja 542
22.3.1. A fenyegető fizetésképtelenség 543
22.3.1.1. A fenyegető fizetésképtelenség a bírói gyakorlatban 543
22.3.1.2. A fenyegető fizetésképtelenség fogalma az ítéletek alapján 544
22.3.1.3. A fenyegető fizetésképtelenség bekövetkezésének időpontja 549
22.3.1.4. Elhatárolási kérdések 551
22.3.1.5. A 33/A. § és a 40. § összefüggése 552
22.4. Perindítás a vezető ellen 553
22.4.1. A megállapítási per indítása 553
22.4.1.1. A per megindítására jogosultak 554
22.4.1.2. A per megindításának határideje 554
22.4.1.3. A perindítás költségei 555
22.4.1.4. A vagyoncsökkenés mint kár 556
22.4.1.5. Bizonyítási teher 558
22.4.2. A biztosíték nyújtása 561
22.4.2.1. A biztosíték felosztása 565
22.4.3. Mentesülés a felelősség alól 566
22.4.4. Az árnyékdirektor felelőssége 567
22.4.5. Marasztalási per a közbenső mérleg alapján
2009-2012 között indult ügyekben 568
22.4.6. Marasztalási per indítása a közbenső mérleg alapján
2014. március 15-e után 570
22.4.7. A marasztalási per megindítása a 2012. március 1. előtt elrendelt
felszámolási eljárásokban, az eljárás befejezése után 571
22.4.7.1. A per megindítására jogosultak 572
22.4.7.2. A perindítás határideje 573
22.4.7.3. A perindítás költségei 573
22.4.8. Marasztalási per a 2012. március 1. után elrendelt
felszámolási eljárásokban 573
23. A felszámolás elrendelésének következményei 574
23.1. A tulajdonosi jogok korlátozása és a vagyonnal való
rendelkezés joga 574
23.2. A felszámoló tájékoztatási kötelezettsége az adós felé 583
23.3. A tartozások esedékessé válása, kamatfizetési kötelezettség 585
23.4. A beszámítás 586
23.5. A pozíciólezáró nettósítás 591
23.6. A hitelezői igények bejelentése 591
23.6.1. A bejelentési határidők 592
23.6.1.1. A bejelentési határidő jogi jellege 592
23.6.1.2. A határidőn túli hitelezők státusza 596
23.6.1.3. A 2009. évi módosítás 597
23.6.2. A felszámolási költségnek minősülő követelések bejelentése 600
23.6.3. A felszámolás alatt keletkezett követelések 601
23.6.4. A nyilvántartásba-vételi díj befizetési határideje 602
23.7. A felszámolás elrendelésének következményei 605
23.7.1. A végrehajtási eljárás sorsa felszámolás alatt 605
23.7.2. Peres eljárások, beszámítás 607
23.7.2.1. Beszámítási kifogás az aktív perekben 609
23.7.2.2. Passzív perek 610
23.7.2.3. Perújítás 611
23.7.2.4. A végrehajtás megszüntetése iránti per 612
23.7.2.5. A munkajogi viták eldöntése 612
23.7.3. Elidegenítési és terhelési tilalom, visszavásárlási
és vételi jog alakulása 614
23.7.3.1. Elidegenítési és terhelési tilalom 614
23.7.3.2. Visszavásárlási és vételi jog 616
23.7.3.2 .1. Az rPtk. rendelkezései 616
23.7.3.2.2. Az új Ptk. előírásai és a módosítások lényeges elemei 616
23.7.3.2.3. A Cstv. rendelkezései 618
23.8. Az óvadék 622
23.8.1. Az rPtk. szabályai 623
23.8.2. A Ptk. új szabályai az óvadékról 626
23.8.2.1. A Ptk. 2016. október 1-jéig hatályos szabályai 626
23.8.2.2. A Ptk. 2016. október 1-től hatályos szabályai 628
23.8.3. Az óvadék jogosultjának jogai 629
24. Az iratok rendezése és őrzése 633
24.1. A felszámolási eljárás hivatalból történő felfüggesztése 634
25. A felszámoló kötelességei a hitelezői választmánnyal
kapcsolatban 636
25.1. A törvény módosításai 636
25.2. A hitelezők összehívása 637
25.3. A felszámoló kötelezettségei a választmány
és a hitelezői képviselő felé 638
25.3.1. A mindennapi gazdálkodás körét meghaladó szerződés 638
25.3.2. Tájékoztatás a szerződések felmondásáról 638
25.3.2.1. Tájékoztatás és elszámolás 638
25.4. A felszámoló felmentése 639
26. A szerződések megtámadása 639
26.1. Jogtörténeti áttekintés 639
26.2. Megtámadási perek a 2004. május 1. előtti szabályok alapján 641
26.2.1. A megtámadásra jogosultak 641
26.2.2. A megtámadási határidő jellege 643
26.2.3. A perköltség viselése 643
26.2.4. A megtámadási okok 643
26.3. A megtámadási perek hatályos szabályai 645
26.3.1. A 2004. évi módosítás általános indokai 646
26.3.2. A Cstv. 40. § módosításának speciális okai 647
26.4. A hatályos szabályozás kérdései 649
26.4.1. Hatáskör 649
26.4.2. A megtámadás módja 650
26.4.3. A megtámadási határidő 651
26.4.3.1. A 90 napos megtámadási határidő 651
26.4.3.2. A tudomásszerzés időpontja 652
26.4.3.3. A 90 napos határidő vizsgálata 655
26.4.3.4. A jogvesztő határidő 658
26.4.3.5. Megtámadási határidő vizsgálata a Ptk. szabályai alapján
indított perekben 660
26.4.4. A megtámadásra jogosultak 662
26.4.4.1. Az aktív perbeli legitimáció 662
26.4.4.2. A passzív perbeli legitimáció 663
26.4.5. A keresethalmazat 665
26.4.6. A megtámadott szerződés megkötésének ideje 669
26.4.7. Megtámadási okok 669
26.4.7.1. A csalárd ügyletek 669
26.4.7.2. Ingyenes elidegenítés, ingyenes kötelezettségvállalás,
feltűnő aránytalanság 676
26.4.7.3. Hitelező előnyben részesítése 678
26.4.7.4. Szolgáltatás visszakövetelése egy hitelező
előnyben részesítése miatt 685
26.4.8. A sikeres megtámadás eredménye 693
26.4.9. Az érvénytelenség következménye 697
26.4.10. Az eredeti állapot visszaállítása ingatlanperek esetében 700
26.4.10.1. A Cstv. 40. § és az rPtk. 203. § kapcsolata 708
26.4.10.1.1. Bírói döntések a két jogintézmény kapcsolatáról 708
26.4.10.1.2. Az 1/2011. (VI. 15.) számú PK vélemény megoldása 710
26.4.10.1.3. A PK-vélemény kritikája 711
26.4.10.1.4. Eljárási kérdések 715
26.4.10.2. Az új Ptk. és a fedezetelvonás kérdése 719

Témakörök