A magyar királyság kitüntetései 1920 -1945 III.

Előszó

Közel két évtizede kezdtünk el foglalkozni a magyar kitüntetésekkel. Az itt papírra vetett tudásanyag hosszas múzeumi, könyvtári, levéltári kutatásaink, és nem utolsósorban gyűjtői tapasztalataink eredménye. Munkánk során alapvető forrásaink a hivatalos iratok és közlönyök voltak, de több tucat - e témakört érintő - kötetet és több ezer korabeli újságot is feldolgoztunk, nyomon követtük és felhasználtuk mind a külföldi, mind a hazai legújabb hiteles kutatási eredményeket, amelyekre minden esetben hivatkoztunk is a lábjegyzetekben.
Az elmúlt évtizedekben több kötet is megjelent, melyek a középkortól napjainkig végigkövették a magyar kitüntetések történetét. Mi az 1920 és 1945 között fennállt önálló Magyar Királyság időszaka alatt alapított kitüntetésekkel foglalkozunk. Ezt tematikusan, három kötetben és alapos részletességgel tesszük meg, teljesen szakítva az eddig megjelent művek felépítésével és hagyományaival. Nemcsak a kitüntetések történetét mutatjuk be, hanem bőséges képanyaggal illusztráljuk azok változatait, a hozzájuk kapcsolódó tárgyakat (miniatűrök, szalagsávok, dobozok, okmányok, stb.) és archív viselési fotókat. A tárgyak bemutatásakor a teljességre törekedtünk, de a téma nagysága és a széles gyűjtői kör miatt bizonyosan vannak olyan változatok, érdekességek, amelyek nem kerültek a látókörünkbe, így nem kerültek be a kötetbe sem. A könyvünkben látható tárgyak többsége magángyűjteményekben található, de magyar közgyűjteményből is szerepeltettünk tárgyakat. Ez utóbbiaknál feltüntettük azok fellelhetőségét.
A közértehetőség kedvéért néhány egyszerűsítést, illetve egységesítést eszközöltünk. A kitüntetéseken szereplő személyek és díszítőelemek esetében szemből határoztuk meg az oldalakat. (Az éremtanban az érmen a holt tárgyak esetében szemből, míg az érmen szereplő személyek esetében, az érmen szereplő adott személy szemszögéből kell meghatározni a bal, illetve a jobb oldalt.) A kitüntetések „elejét" előlapnak, a hátoldalát pedig hátlapnak nevezzük. (Az éremtanban az érmek „elejét" előoldalnak, a másik oldalát pedig - ha díszítőelemek, illetve feliratok vannak rajta - hátoldalnak kell nevezni.)
Ez a kötet az 1938-1945 közötti időszakot öleli fel, így az alapítás dátuma szerint ebben a kötetben kellene foglalkoznunk a Magyar Vöröskereszt ezüst- és bronzérmével, illetve a Magyar Vitézségi Érmekkel és a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel, de mivel ezek szervesen hozzátartoznak az 1922-ben alapított Magyar Vöröskereszt Díszjelvényeihez, az utóbbiak pedig a szintén 1922-ben alapított Magyar Érdemkereszthez (1935-től Magyar Érdemrend), így ezeket a kitüntetéseket majd az adott fejezetben tárgyaljuk. Ugyanígy járunk el a hadidíszítmény és a hadiszalag, illetve a hadikitüntetésekhez adományozott kardok esetében is.
Reményeink szerint ez a könyv nemcsak a gyűjtők és a téma iránt érdeklődők, hanem a témakörben önmagukat szakértők közé sorolók számára is tartalmaz majd új és érdekes információkat. Vissza