1.055.393

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai I-VIII.

Szerkesztő

Kiadó: Szikra Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 5.629 oldal
Sorozatcím: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: 8 kötetben a 6 mű.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A magyar munkásmozgalom kialakulása 1848-1890 - 1951-es kiadás5
Előszó
A munkásság az 1848/49-es forradalomban
Táncsics Mihály politikai hitvallásából9
Vasvári Pál indítványa az iparűző és kézműves ifjúságról a pestmegyei választmányban10
A nyomdászok bérmozgalma 1848-ban
A könyvnyomtató munkások kérelme13
Táncsics Mihály levele a fegyvergyári munkásokhoz15
Munkásmozgalmak az önkényuralom éveiben 1849-1867
A császári biztos jelentése a pesti csendőrség parancsnokának és Pest polgármesterének a mesterlegények és munkások forradalmi hangulatáról19
A császári kormány intézkedései a szocializmus magyarországi elterjedésének megakadályozására. Bach belügyminiszter Geringer császári biztoshoz intézett leiratai. 1850-51.
A Svájcból kiutasított osztrák és magyar munkások ellenőrzéséről20
Szocialista röpiratok terjesztésének megakadályozásáról20
Franciaországból érkező nyomtatványok figyeltetéséről21
A magyarországi munkások londoni utazásának megakadályozásáról22
A párizsi "Magyar Társaság" tevékenységéről23
A középítkezéseknél dolgozó munkások figyeltetéséről23
A selmecbányai bányászok mozgalma
Rendőrbiztosi jelentés a kerületi főispánhoz a Szepesség déli részén dolgozó kohó- és bányamunkásság magatartásáról24
A hontmegyei megyefőnök első jelentése a kerületi főispánhoz25
A hontmegyei megyefőnök második jelentése a kerületi főispánhoz26
A hontmegyei megyefőnök jelentése a kerületi főispánhoz a bányászmozgalom leveréséről27
Az első pest-budai nyomdász segélyegylet29
Táncsics, a vörös republikánus
Szemelvények Táncsics "Mik a vörös republikánusok és mit akarnak"? c. művéből30
Pest munkásegyletek hivatalos jegyzéke 1856-ból32
Sztrájk egy pesti gyárban 1857 júliusában33
A Pesti Rendőrigazgatóság jelentései a helytartótanács elnökségéhez munkások részvételéről a függetlenségi tüntetésekben33
Nyomdászsztrájk 1861-ben35
A második pest-budai nyomdász segélyegylet
Tanácsnoki jelentés Pest város tanácsához a második pest-budai nyomdász segélyegyletről. 1861 március 22.36
A Helytartótanács megtagadja a nyomdász segélyegylet alapszabályainak jóváhagyását. 1861 május 2437
Pest város tanácsa elrendeli a kórházi díjak levonását a munkabérekből karhatalom felhasználásával37
A nyomdatulajdonosok bejelentése Pest város tanácsához a kórházi díjak nemfizetéséről38
A második nyomdász segélyegylet alapszabályairól39
Sztrájkhír 1863-ból39
A helytartótanács utasítása a megyei és kerületi kormányzóknak, Buda és Pest polgármestereinek a gyárimunkások összejöveteleinek és politikai jellegű megbeszéléseinek megakadályozására40
A békésmegyei főispán helytartó jelentése Magyarország helytartójához orosházi földmunkások lázadásáról40
Az általános munkásegylet. Az I. Internacionálé és a magyar munkásmozgalom 1867-1872
Kretovics József egykorú leírása a magyarországi szocialista munkásmozgalom első éveiről
Munkásügy. A magyarországi munkásmozgalom keletkezése és a magyarországi munkásegyletek alakulásának rövid története45
Politzer Zsigmond tanulmánya az 1867 utáni évek munkásmozgalmáról
A magyarországi munkásmozgalom történetéhez50
A Buda-Pesti Munkásegylet
A Buda-Pesti Munkásegylet programja68
A Buda-Pesti Munkásegylet alapszabályai69
A Munkások Ujsága elítéli a sztrájkot és aggódik a mesterekért. A pesti Lassalleisták71
A Munkások Ujsága ismerteti az I. Internacionálé Alapító Üzenetét. A nemzetközi munkás-társulás71
Schulhof Géza leírása a Buda-Pesti Munkásegylet megszűnéséről és a magyarországi schulzeizmus bukásáról72
Az Általános Munkásegylet megalakulása
Az Általános Munkásegylet kiáltványa73
A pesti munkások üdvözlik az I. Internacionálé brüsszeli kongresszusát75
Az Általános Munkásegylet alapszabályai75
Miniszterközi értekezlet a munkásegyletek kérdéséről83
Rendőri jelentés az 1869 május 30-i egyleti közgyűlésről85
Rendőri jelentés az 1869 június 6-i egyleti közgyűlésről87
A belügyminiszter leirata a pesti városi hatósághoz a Munkásegylet alapszabályairól88
A munkássajtó a pártról és a munkásosztály szövetségeseiről 1869-70-ben
A "társadalmi demokrata" párt csírái Magyarországon89
Elveink91
A szervezkedés kérdéséhez93
Szózat. A kézmunkások a fejmunkásokhoz94
A mezei munkások97
Az általános munkásegylet működése 1869-70-ben
Az Általános Munkásegylet egyik vitaértekezlete99
Az Arany Trombita tudósítása az Általános Munkásegylet 1869 július 11-i közgyűléséről100
Az Általános Munkásegylet első tömeggyűlése. 1869 augusztus 22101
Az Általános Munkásegylet második tömeggyűlése. 1869 szeptember 12107
A minisztertanács 1869 decemberében foglalkozik a magyarországi munkásmozgalommal109
A pesti munkásmozgalmak a minisztertanács előtt. 1870 február 27.109
Az Általános Munkás-Ujság cikke a szervezkedés kérdéséről110
Táncsics Mihály államsegélyt kér a magyarországi kézműipar fejlesztésére112
Az Általános Munkás-Ujság elítéli Táncsics Mihály államsegélyt kérő akcióját Táncsics Mihály úr és Emlékirata államsegély tárgyában118
Az Általános Munkás-Ujság cikke a munkások öntudatra ébredéséről120
Az Általános Munkásegylet és a szakmai egyletek viszonya
Az Általános Munkásegylet körlevele a szakmai egyletekhez a munkásegylethez való csatlakozás feltételeiről122
Az Általános Munkásegylet felhívása a szakmai egyletekhez a munkásegylet támogatása érdekében123
A budapesti szabóegylet választmányának felhívása az Általános Munkásegylethez való csatlakozásról124
Az Általános Munkásegylet országos szervezkedése
A Temesvári Általános Munkásegylet136
A Pozsonyi Munkásképző Egylet138
A Pécsi Munkásképző Egylet139
A Nagykanizsai Munkásegylet139
A Resicai Munkásképző Egylet140
A Pest-Budai Munkásképző Egylet
Újsághírek a pesti vagongyári munkások mozgalmáról141
Újsághír a Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakulásáról143
A Pest-Budai Munkásképző Egylet megszakítja az egyesülési tárgyalásokat az Általános Munkásegylettel144
A Pest-Budai Munkásképző Egylet bizottmányának felhívása a munkássághoz145
A Pest-Budai Munkásképző Egylet bejelenti újjáválasztó közgyűlését. 1870 december 13.143
Belügyminiszteri leirat a "Pest-Budai Munkás Önképző Egyesület" felosztásáról. 1870 december 24.143
Az általános munkás beteg- és rokkantpénztár
A Munkásképző Egylet választmánya közli a munkássággal az Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár megalakulását146
Az Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár tevékenysége147
Hatósági intézkedések a vasútépítő és mezőgazdasági munkások bérmozgalmainak letörésére
Vasútépítő olasz munkások bérharca Erdélyben. 1868.151
A földműves, ipar- és kereskedelemügyi miniszter javaslattételre szólítja fel Pest városát a mezőgazdasági bérmozgalmak ellen. 1869 február 12.151
Albizottsági jelentés Pest város gazdasági bizottmányához a mezőgazdasági munkaszerződések tárgyában153
Pest-Pilis-Solt egyesült megyék kiküldött bizottságának jelentése és a bizottmányi évnegyedes eközgyűlés határozata. 1870 június 9.154
Sztrájk az első magyar gépgyártásban Pesten155
Az Általános Munkás-Ujság első közlése156
A sztrájkolók a munkásság támogatását kérik
Farkas Károly tudósításai a gépgyári sztrájkról158
Az Általános Munkás-Ujság a sztrájkról159
Hatósági intézkedések a nemzetközi munkásmozgalommal való kapcsolat megakadályozására160
A bécsi kabinetiroda intézkedést és jelentést kér a magyar kormánytól a "veszélyes" nyomtatványok terjesztésének meggátlására160
A belügyminiszter utasítja Pest polgármesterét a munkásegyletek figyeltetésére161
Farkas Károly bejelenti a főkapitányságnak a bécsi munkásperrel és a francia-porosz háborúval foglalkozó népgyűlés összehívását161
Rendőri jelentés a francia-porosz háború ellen tiltakozó népgyűlésről162
Rendőri jelentés a német és francia munkásokhoz szóló felhívás terjesztéséről163
Az általános munkásegylet tevékenysége 1871 február - márciusban
A Testvériség cikke a munkáspártról165
Az Általános Munkásegylet rendkívüli közgyűlése166
Az Általános Munkásegylet 1871 február 12-i tanácsülése167
Az Általános Munkásegylet felhívása a fiók- és szakegyletekhez168
Az Általános Munkásegylet tanácsülése állást foglal Strausz eljárása ellen, aki a királytól kért segélyt az egylet részére169
A Párizsi Komműn hatása a magyar munkásmozgalomra
A párizsi munkások felhívása Magyarország munkásaihoz170
A Testvériség a Párizsi Komműnről172
Farkas Károly levele a pesti mozgalomról172
Sztrájkhírek a napilapokból. 1871 május173
Schulhof Géza leírása az 1871 április-májusi pesti mozgalmakról177
A belügyminiszter válasza Irányi Dániel interpellációjára Raspe osztrák munkásvezető letartóztatásáról és Irányi viszonválasza. 1871 május 8.177
Schulhof Géza leírása az 1871 június 11-i pesti munkástüntetésekről és a munkásegylet vezetőinek letartóztatásáról178
A főkapitány jelentése a királyi ügyek igazgatóságához a munkásegyletek vezetőinek letartóztatásáról179
Sztrájk a munkásegyleti letartóztatások idején185
Sajtóvélemények a munkásvezetők letartóztatásáról185
Irányi Dániel interpellációja a Párizsi Komműn részvevőinek menedéjogáról. 1871 június 3.188
A minisztertanács a Párizsi Komműn menekültjeinek kérdéséről. 1871 június 10.189
Helfy Ignác interpellációja a letartóztatott munkások ügyében. 1871 szeptember 20.190
A belügyminiszter és az igazságügyminiszter válasza. Helfy interpellációjára. 1871 december 2.190
Megemlékezések a Párizsi Komműnről192
A magyar kormány jelentése az angol kormánynak az I. Internacionálé magyarországi szekciójáról
Az angol kormány felvilágosítást kér az Internacionálé ausztria-magyarországi tevékenységéről
A hűtlenségi per
A per kérdése a minisztertanács előtt200
1. részlet a minisztertanács 1872 április 18-i ülésének jegyzőkönyvéből203
A törvényszéki tárgyalás205
A törvényszék ítélete229
A Kúria ítélete232
Sajtóvélemények a hűtlenségi perről234
Az Internacionál tevékenysége a miniszteri értekezlet előtt. 1872 május 21
Jegyzőkönyvrészlet237
A magyar munkásság képviselője az Internacionálé 1872-es (Hágai) Kongresszusán
Frankel Leó levele Farkas Károlyhoz238
Farkas Károly a hágai kongresszuson (1872), Farkas Károly meghatalmazása Marx részére240
IV. Pártalakítási kísérletek. Frankel Leó a magyar munkásmozgalom élén. 1872-1880
A nemzetközi burzsoázia a munkásmozgalom ellen
A berlini titkos tanácskozás megállapodása a sztrájkok elleni rendszabályokról245
Határozat az egyesülési és gyülekezési szabadság korlátozásáról248
A magyar belügyminisztérium irányelvei a munkásegyletek ellen a berlini megállapodás szellemében. A kaposvári munkásegylet betiltása250
Aratók munkamegtagadása a Szénási Károlyi-uradalomban. 254
Rendőri intézkedések a szakegyletek ellen
Főkapitányi jelentés a Giergl-kártyagyár munkásainak megfigyeléséről255
A pesti szabóegylet bejelenti közgyűlését a polgármesternek. 1872 május 26255
A belügyminiszter leirata Pest város hatóságához a szabóegylet közgyűlésének engedélyezése ügyében. 1873 május 9255
A helyettes főkapitány jelentése a szabóegyletről Pest város tanácsának. 1872 július 15.256
A főkapitány jelentése a szabóegyletről Pest város tanácsának. 1872. április 21256
A helyetttes főkapitány jelentése a cipészegyletről Pest város tanácsának256
A belügyminiszter megtiltja a sütőszakegylet megalakítását. 1873 augusztus 4.258
A belügyminiszter megtiltja az asztalos szakegylet megalakítását. 1873 augusztus 4.258
A belügyminiszter visszautasítja a cipészegylet alapszabályait. 1873 augusztus 30259
A munkás heti-krónika a szakegyletekről
A szakegyletekről259
A pozsonyi országgyűlés határozatai. 1873 február 2.
Határozat a vállalati és céhjellegű szakmai betegpénztárak megszüntetéséről és az általános munkás betegpénztár fejlesztéséről261
Termelőtársulatok létesítéséről, a munkaviszonyok és az egyesülési jog rendezéséről261
Vasútépítő munkások harca béreik kifizetéséért, 1873 október261
Kísérlet Magyarországi Munkáspárt alakítására
A Munkás Heti-Krónika munkáspárt alakításáról262
Az 1873 március 23-i népgyűlés határozatai a munkáspárt megszervezéséről264
A Munkás Heti-Krónika közleménye a magyarországi munkáspárt felosztásáról266
Farkas Károly vallomási jegyzőkönyve a pártalakításról267
Miniszteri leirat és rendőri jelentés a pesti főpolgármesternek az 1873 június 22-i pesti munkásgyűlésről269
Ellenzéki interpelláció és miniszteri válasz a munkások egyesülési jogáról270
A Munkás Heti-Krónika cikke a szervezkedés kérdéséről273
Az 1874 március 15-i pesti munkásgyűlés két határozata275
A munkásság és a parlamenti ellenzék 1874 tavaszán
A Munkás Heti-Krónika közleménye az 1874 május 3-i pesti munkásegyletről279
Az 1874 május 3-i munkásgyűlés elnöksége felhívja a munkásokat, hogy vegyenek részt a parlamenti ellenzék gyűlésein280
Az "Ellenőr" a magyar és bevándorolt munkások közötti "ellentétekről"281
A Munkás Heti-Krónika elítéli a parlamenti ellenzék népgyűlését
Munkásgyűlések Budapesten. 1874-75283
Az 1874 december 25-i munkásgyűlés határozatai a fogyasztási adókról és a munkáslapok terjesztéséről283
Az 1875 december 26-i óbudai munkásgyűlés határozatai a munkásság felvilágosításáról és a szervezkedésről284
Frankel Leó hazatérése
A Munkás Heti-Krónika cikkei a Frankel Leó elleni vizsgálatról288
Közlemény Frankel Leónak a pesti munkáslapok szerkesztőségébe való belépésről291
Marx Károly levele Frankel Leóhoz. 1876 október292
Újabb kísérletek a munkásmozgalom megszervezésére
Kísérlet budapesti munkásképző egylet alakítására293
Kísérlet az óbudai munkásegylet központi egyletté való fejlesztésére. Az 1876 június 4-i óbudai munkásgyűlés határozatai296
Az 1876 augusztus 6-i pesti munkásgyűlés határozatai297
Az 1876 szeptember 24-i pesti munkásgyűlés határozatai300
Viszály és szakadás a budapesti mozgalomban
A Külföldi-féle ellenzéki frakció nyilvános felépítése302
Frankel kísérlete az ellentétek áthidalására303
Az ellenzéki csoport kiadványa a budapesti munkások "viszályáról". 1877 január304
A Munkás Heti-Krónika cikke az 1877 március 11-i pesti munkásgyűlésről305
A Népszava a szakegyletek szervezéséről. 1877 május306
A Népszava cikke a szervezkedésről. 1877 május307
A Munkás Heti-Krónika sajtópere az ellenzék vezetői ellen. 1877 július 12.308
Budapesti szakmai gyűlések. 1876-77
Asztalosgyűlés 1876 szeptember 10-én308
Pesti cipészgyűlés követelése. 1876 szeptember 17.310
A Munkás Heti-Krónika felhívása a vasmunkásokhoz311
A pesti vas- és fémmunkásgyűlés határozatai
Engels az Ausztria-Magyarországi Munkásmozgalom fejlődéséről 1877-ben311
Az Arbeiter-Wochen-Chronik és a Munkás Heti-Krónika a nemzetiségi kérdésről
A nemzetiségi kérdés312
Az Arbeiter-Wochen-Chronik cikke a kapitalizmusról
Tőke és munka315
Az Arbeiter-Wochen-Chronik cikke a magyarországi szocialista mozgalomról
A szocialista mozgalomhoz316
Frankel Leó a genti kongresszuson318
Az Arbeiter-Wochen-Chronik az igazi hazafiságról319
Az első szocialista kongresszus Magyarországon. 1878 április 21-22
A Munkás Heti-Krónika közleménye a szocialista kongresszus összehívásáról és napirendjéről319
A munkásnők kongresszusi képviselete321
Az első szocialista kongresszus. A választásra jogosulatlanok pártjának megalakulása322
Az Arbeiter-Wochen-Chronik közlése az első napi vitáról324
Az első magyarországi szocialista kongresszus felhívása az általános választójogért való harcra330
Az első magyarországi szocialista kongresszus kérvénye az országgyűléshez a választójogért334
L'Egalité az első magyarországi szocialista kongresszusról337
Budapesti Bognár-sztrájk. 1878 október-november
A bognársegédek munkaszünetelése338
A bognárok strikeja340
A kerékgyártók strikejához340
A Magyarországi Munkáspárt tevékenysége és vezetőinek leleplezése
A Magyarországi Munkáspárt megalakítása. 1878 június 6.341
A Munkás Heti-Krónika leleplezi Külföldiéket349
Az ellenzéki kongresszus elnökségének kérvénye az országgyűléshez. 1879 január352
A Népszava a polgári pártokhoz való viszonyról355
Külföldiék kormányvédnökség alá helyezik a cipészek önképzőegyesületét. 1879 július355
A Krónika cikke a kormányszocialistákról356
Megemlékezés a magyar munkásmozgalom mártírjairól. 1878 november
Halottaink358
A munkásság állásfoglalása a pápa és a hercegprímás szocialistaellenes megnyilatkozásai ellen
Határozat XIII. Leó pápa szocialistaellenes enciklikája ellen az 1879 január 19-i pesti munkásgyűlésen360
A Munkás Heti-Krónika a hercegprímás szocialistaellenes beszédéről361
Kísérlet a Választásra Jogosulatlanok Budapesti Egyletének megalakítására
A Munkás Heti-Krónika felhívása a választókhoz olyan képviselők megválasztásáért, akik az általános választójog hívei365
A Munkás Heti-Krónika cikke a Választásra Jogosulatlanok Budapesti Egyletéről367
Pesti Munkásgyűlés tiltakozása az egylet működésének megakadályozása miatt, a miniszterelnök válasza368
Ellenzéki interpelláció a képviselőházban az egylet működésének megakadályozása miatt, a miniszterelnök válasza368
A nemválasztók tömegküldöttsége Miklós István függetlenségi képviselőnél371
Cikk az 1880-as Munkásnaptárból372
A Magyarországi Általános Munkáspárt 1880-1890
A Választásra Jogosulatlanok Pártja és a Magyarországi Munkáspárt egyesülése. A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása
A Választásra Jogosulatlanok Pártja bizottságának közleménye a Magyarországi Munkáspárt bizottságával kötött egyesülési megállapodásról377
A Népszava közleménye az egyesülésről378
Az egyesítő kongresszus. 1880 május 16-17.379
A Magyarorszgái Általános Munkáspárt programja392
Sajtóvélemények az 1880 májusi kongresszusról396
Megemlékezés N. G. Csernyisevszkijről396
N. G. Csernyisevszkij
A Magyarországi Munkásság március 15-éje 1880-ban397
Márciusi napok. 1848 március 15. emlékezetére
A munkássajtó 1848-ról 1880-ban399
Frankel és Táncsics együttes részvétele az 1880 március 15-i ünnepélyen401
Táncsics Mihály húsvéti cikke a Népszavában401
Föltámadás
"Kenyeret a népnek!" - a Népszava cikke402
Kenyeret a népnek
Budapesti asztalossztrájk404
A budapesti asztalossegédek munkafelhagyása405
A főkapitány "elrendeli" az asztalossztrájk befejezését409
A belügyminiszter jóváhagyja a főkapitány sztrájkfelosztó rendeletét411
Frankel Leó tudósításai a magyarországi munkásmozgalomról
Három budapesti munkásgyűlés 1880-ban
Budapesti munkásgyűlés vasárnapi munkaszünet és 10 órás munkaidőt követel416
Budapesti munkásgyűlés határozata a választójog kérdésében. 1880 július 11418
Budapesti munkásgyűlés határozata memorandum benyújtásáról az országgyűléshez a munkáskövetelések és az új ipartörvény tárgyában. 1880 augusztus 22.418
Kürschner Jakab a magyar munkásmozgalom helyzetéről 1880 végén420
Frankel Leó sajtópere
Nyomás - ellennyomást idéz elő421
A budapesti törvényszék ítélete a Frankel Leó elleni perben. 1881 március 3.422
A főügyész bejelenti az igazsgáügyminiszternek Frankel Leó elítélését. 1881 március 4.423
Frankel Leó letartóztatása 1881 május 8-án Vácra kísérése 1881 június 9-én424
Frankel Leó levele Marxhoz a váci fogházból425
A Magyarországi Általános Munkáspárt II. kongresszusa. 1881 augusztus 20-21.
Az augusztus 20-diki és 21-diki magyarországi munkásgyűlés426
A pártvezetőség felhívása a munkásokhoz428
Ellenzéki szervezkedés 1881-82-ben
Kik pártoskodnak?431
A Népszava közleménye az ellenzékről432
A Népszava tudósítása a "Der Sozialist" című lap sajtóperéről434
A Népszava tudósítása a "Der Communist" című lap sajtóperéről435
A Népszava közleménye Essl András ellenzéki tevékenységéről és visszatérési nyilatkozatáról436
A Népszava állást foglal a forradalom ellen és békülésre szólítja fel az ellenzéket437
Sztrájkok 1882-83-ban
Szolgabírói jelentés az 1882-es pécsi bányászsztrájkról439
A Népszava a pécsi bányamunkások katonasággal levert sztrájkjáról442
A budapesti kőfaragók sztrájkja444
Dohánygyári munkásnők az új munkamódszerek bevezetése ellen. 1882 augusztus444
Budapesti péksztrájk. 1883 május446
A budapesti tímárok sztrájkja447
Népgyűlések, gyűléshatározatok 1882-83-ban
Budapesti népgyűlés. 1882 június 11447
Az 1882 október 1-i népgyűlés elnöksége felterjeszti a belügyminiszterhez a gyűlés határozatait451
Rendőrségi jelentések két 1883 januárjában tartott munkásgyűlésről452
A belügyminiszter elrendeli és a főkapitány foganatosítja az 1883 január 14-i gyűlésen felszólalt külföldi szocialisták kiutasítását454
A főkapitány jelentése a rendelet foganatosításáról454
Határozat a hamis munkásbarátok ellen az 1883 június 10-i népgyűlésen455
Marx Károly halála. 1883 március 14.
Marx Károly453
Marx Károly460
A Népszava G. V. Plehanov tevékenységéről
Az orosz szocziális mozgalom462
A pártlapok szerkesztő- és kiadóbizottságának felhívása a munkásokhoz a lapok támogatása érdekében
Felhívás a munkásokhoz465
Ellenzéki szocialisták 1883-84-ben
Az ellenzéki szocialisták programja468
Szalay András cikke a forradalomról472
Ellenzéki szocialisták letartóztatása és további üldözése. 1884 március473
Szalay András, a Népakarat szerkesztőjének halála475
A Népszava az Ipartörvényjavaslatról
Az ipartörvényjavaslat477
Megemlékezés Táncsics Mihály haláláról
Táncsics Mihály480
Szakmai mozgalmak és sztrájkok 1884-85-ben
Budapesti kovácssztrájk. 1884 június481
Budapesti kőművesmozgalom. 1884 június-augusztus484
Budapesti bádogossztrájk. 1884 július-augusztus489
Az aradi asztalosok árszabálymozgalma. 1885 április-június496
A budapesti nyomdászok árszabálymozgalma498
A Londoni Kommunista Egylet magyar körének testvéri üdvözlete a Magyarországi Általános Munkáspárthoz
Magyar elvtársaink külföldön501
Az Általános Munkáspárt és a parasztkérdés
Felszólítás a parasztsághoz, hogy saját képviselőit küldje az országgyűlésbe503
A Népszava a munkás-paraszt szövetségről505
A Népszava március 15-ről 1885-ben
Márcziusi emlék507
A Budapesti Munkáskör tevékenysége 1885-86-ban
A Budapesti Munkáskör értekezletének felhívása az ipari békéltető bizottságok tárgyában, a szakegyletek bírálata508
A Budapesti Munkáskör 1885 január 11-i értekezletének határozata az ipari békéltető bizottságokban való részvétel tárgyában510
Rendőri jelentés a Budapesti Munkáskör népgyűléséről511
Az 1885 február 2-i népgyűlés elnökségének kérvénye az országgyűléshez munkavédelmi törvényért513
A Népszava felhívja a munkásokat a Budapesti Munkáskör támogatására516
Tiltakozás a katonai törvényjavaslatok ellen 1886-ban
Budapesti munkásgyűlés a népfelkelési törvényjavaslat ellen. 1886 május 2.518
A munkásgyűlés határozata a népfelkelési törvény tárgyában519
A főkapitány jelentése a belügyminiszterhez a gyűlés lefolyásáról520
A Népszava helyesli a polgári ellenzék nemzeti tiltakozó akcióját a közös hadsereg ellen, de óvja a munkásságot, hogy ebben résztvegyen522
A magyar munkás-naptár az ellenzéki mozgalmakról
Részlet az "A közviszonyok tükre" c. cikkből524
Szakmai mozgalmak, sztrájkok 1886-87-ben
A Népszava javaslata a szakmai egyletekhez a szervezkedés kérdésében526
Tímársztrájk a Machlup-gyárban527
Parkettások követelései a Neuschloss-gyárban529
A Magyarországi Általános Munkáspárt III. kongresszusa
A Népszava vitája a Typographiával530
A Typographia cikke a munkáskongresszusról532
A Magyarországi Általános Munkáspárt vezetőségének kongresszus előtti felhívása. 1887 január534
A Magyarországi Általános Munkáspárt III. kongresszusa. 1887 április 10-11.536
A Magyarországi Általános Munkáspárt kérvénye az országgyűléshez a választójog, a gyáripari törvény és a vasárnapi munkaszünet tárgyában
Népgyűlés Versecen és Temesvárott 1887 szeptemberében a munkáspárt országgyűlési kérvényakciójának támogatására
A munkáspárt kérvénye az országgyűléshez547
A munkáspárt kérvénye az országgyűléshez548
Budapesti népgyűlés az országgyűléshez a választójogért benyújtott kérvény elutasítása és a balesetbiztosítási törvénytervezet kérdésében. 1889 március551
A munkás betegsegélyező pénztár választmánya államsegélyt kér a betegsegélyező számára. 1888 március
Munkásküldöttség a miniszterelnöknél554
Szakmai mozgalmak és sztrájkok 1889-ben
A Népszava a budapesti sztrájkokról556
A Typographia a munkáspárt vezetőségét vádolja a sztrájkok sikertelenségéért556
A Népszava a szakegylet vezetőit vádolja a szakmai mozgalmak elégtelenségéért559
A Népszava egy gyárfelügyelői jelentésről560
A magyarországi munkásmozgalom és a II. Internacionálé megalakulása
A budapesti cipészek nyilvános gyűlése a II. Internacionálé párizsi kongresszusán való képviselet tárgyában. 1889 június 30.562
A Népszava a II. Internacionálé párizsi kongresszusáról563
Ihrlinger Antal és Popp Gyula felszólalásai a II. Internacionálé párizsi kongresszusán564
Ihrlinger felszólalása a II. Internacionálé párizsi kongresszusán a Népszava közlése szerint566
Hermann Ottó és Kaas Ivor parlamenti felszólalása Ihrlinger párizsi fellépéséről. 1889 december 10.567
A pártvezetőség nyilatkozata Herman Ottó és Kaas Ivor parlamenti felszólalásáról568
A pártonbelőli ellenzék kívánságáról. 1890 január571
Engelmann Pál előadása a szakegyletek szervezéséről
Néhány szó a szakegyletről572
Az Arbeiter-Wochen-Chronik a forradalom kérdéséről
Orgyilkos módra573
Az Általános Munkáspárt és a polgári pártok
A Magyar Munkás-Naptár a polgári pártokról575
A Népszava a munkásmozgalom és az országgyűlési ellenzék viszonyáról578
A Népszava a tőke és az egyház szövetségéről580
Munkásfellépések, munkáskövetelések 1890 január-áprilisában
A budapesti sütősegédek követelései. 1890 január583
A nyomdászegylet kérvénye az országgyűléshez a vasárnapi munkaszünet törvénybeiktatásáért586
Hír vidéki kőfaragómunkások csatlakozásáról a kőfaragók országos egyesületéhez590
Május elseje megünneplése 1890-ben591
Közlemény május 1. megünneplésének előkészületeiről598
Tudósítás az 1890 május elsejei nagygyűlésről599
Tudósítás az orosházi földműves-munkások részvételéről a május 1-i ünnepségeken601
A polgári sajtó 1890 május 1-ről601
Időrendi tábla605
Névmutató615
A magyar munkásmozgalom történetének szemelvényes bibliográfiája626
Magyarországi munkássajtó 1848-1890629
A kötetben előforduló rövidítések magyarázata633
Illusztrációk jegyzéke634
Tartalomjegyzék635
2. kötet
A magyar munkásmozgalom az imperializmusra való átmenet időszakában 1890-1900 - 1954-es kiadás
Előszó5
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása, tevékenységének első évei. Munkás- és szegényparasztmozgalmak. 1890-1896
A munkásság mozgalmainak fellendülése, szervezkedés, sztrájkok. 1890 május-december11
Híerk a budapesti munkásság sztrájkjairól11
Hírek a vidéki munkásmozgalom fellendüléséről16
A munkásság feladatairól16
Tudósítás egy szociáldemokrata munkásgyűlésről. A gyűlés határozata a politikai jogok követelésére szólítja fel a munkásokat18
Hírek a szakegyleti mozgalom fejlődéséről. Új szakegyletek alakítása21
Az Arbeiter-Wochen-Chronik cikke a szellemi munkások helyzetéről22
Tudósítás a dognácskai, moravica-vaskői román és magyar bányászsztrájkokról23
A németországi "kivételes törvény" megszüntetéséről26
Az ipari munkásság a mezőgazdasági munkások helyzetének megjavításáért27
Az Arbeiter-Wochen-Chronik cikke a munkássajtó feladatairól27
Az aradi munkások felterjesztése a képviselőházhoz: a II. Internacionálé párizsi kongresszusa határozatának szellemében munkásvédő törvények képviselőházi tárgyalását kérik29
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa. 1890 december 7-831
A Népszava és az Arbeirter-Wochen-Chronik szerkesztőségének felhívása az alakuló kongresszusra31
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusának tárgyalásai33
Munkásmozgalom 1891 január-május73
Sztrájk a Rössemann és Kühnemann Gép- és Reszelőgyárban. A sztrájkoló munkások felhívása73
A dolgozó parasztság elnyomorodásáról és a mezőgazdasági munkások helyzetéről74
A szervezkedés fellendülése vidéken 1891 elején. Munkáskörök megalakulása Békés megyében76
A Kőfaragó kérvényezés helyett szervezkedésre és sztrájkra hívja fel a munkásokat78
A békésmegyei földmunkásmozgalmakról és az ellene foganasított hatósági intézkedésekről79
Május 1 megünneplése Budapesten és vidéken82
Az orosházi, békéscsabai és battonyai szegényparasztság harcos megmozdulása. Hatósági intézkedések a mozgalmak terjedésének megakadályozására85
Az orosházi zendülésről 1891 május 1.85
A békéscsabai zendülés. 1891 május2.92
A battonyai zendülés. 1891 június 21.107
A munkásosztály harca a szervezkedésért. 1891 május-szeptember114
Felhívás a vas- és gépmunkások szakegyletének megalakítására114
Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter Szapáry Gyula miniszterelnökhöz és belügyminiszterhez intézett átiratában az egyes szakmai szervezetek felterjesztett alapszabályainak elutasítását javasolja115
A budapesti munkásság tiltakozása a burzsoázia terrorja ellen116
Felhívás Ausztria-Magyarország kovácsmunkásaihoz a bécsi általános kovácsgyűlésen való megjelenésre117
Felhívás a malomipari munkásokhoz a prágai kongresszuson való részvételre118
A Népszava cikke a klérusnak a munkásosztály megtévesztésére irányuló törekvései ellen119
A Népszava tudósítása az oroszországi sztrájkmozgalmakról121
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvétele a II. Internacionálé brüsszeli kongresszusán. 1891 augusztus 16-22.123
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelentése a II. Internacionálé brüsszeli kongresszusán123
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt állásfoglalása a brüsszeli kongresszus határozatai mellett126
Az Általános Munkás Betegsegélyező- és Rokkantpénztár vezetői megtagadják a közösséget a munkásmozgalommal128
Az Általános Munkás Betegsegélyező- és Rokkantpénztár elnöke levélben közli a belügyminiszterrel, hogy a betegpénztár tisztviselői "mindennemű politikai agitációtól" tartózkodnak128
Az Általános Munkás Betegsegélyező- és Rokkantpénztár elnökének újabb levele a belügyminiszterhez: továbbra is szigorúan ügyel arra, hogy a betegpénztár tisztviselői "maradjanak távol a munkásmozgalomtól"128
A munkásság mozgalmai az 1892. évben130
A Typographia cikke a sztrájkok jogosultságáról131
A magyarországi bányamunkások helyzetéről135
A budapesti munkások tiltakozó gyűlése az egyesülési és gyülekezési jog korlátozása miatt138
A dolgozó parasztság elproletarizálódásáról140
A békésmegyei főispán-kormánybiztos a szabadszenttornyai munkáskör alapszabályainak elutasítását kéri a belügyminisztertől141
A román és magyar bányászok sztrájkja Petrozsényban142
A cipész-, asztalos- és szabómunkások szakmai kongresszusairól144
A stájerlakaninai bányászsztrájk. 1892 november 27-december 7.144
Krassó-Szörény megye alispánjának távirata a belügyminiszterhez a stájerlakaninai bányászsztrájk megindulásáról144
A stájerlakaninai bányamunkások felterjesztik követeléseiket a főszolgabírói és a bányabiztosi hivatalhoz145
A szegedi csendőrkerületi parancsnokság jelentése a belügyminiszternek a bányászsztrájk terjedéséről és katonai, valamint csendőri erősítéseknek a helyszínre történt kirendeléséről145
Az aradi kádársegédek szakegyletének ügye145
A kereskedelmi miniszter a belügyminiszterhez intézett átiratában kéri az aradi kádársegédek szakegylete alapszabályainak elutasítását145
Arad vármegye és Arad város főispánjának a belügyminiszterhez felterjesztett elutasító véleménye az aradi kádársegédek szakegyletének alapszabályairól146
A Magyaországi Szociáldemokrata Párt II. kongresszusa. 1893 január 6-8147
Engels levele a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségéhez a pártonbelüli ellentétekről145
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt II. kongresszusának jegyzőkönyvéből146
"A Munkás" című ellenzéki lap megindítása147
A Munkás szerkesztősége a lap feladatairól147
A Munkás cikke monopóliumok kialakulásáról148
Munkásmozgalmak 1893 első felében162
Sztrájk a budapesti fegyver- és gépgyárban. 1893 janurá 30-február 9.162
Megemlékezés Marx Károly halálának 10. évfordulójáról182
A Népszava cikke Marx Károlyról182
A Munkás cikke Marx Károlyról184
A bányamunkások mozgalmai 1893-ban186
A pécsi bányászok sztrájkja186
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az ellenzék a II. Internacionálé 1893. évi zürichi kongresszusán. 1893 augusztus 6-12.194
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének jelentése a II. Internacionálé kongresszusához194
A Munkás-csoport jelentése a II. Internacionálé zürichi kongresszusán198
A Munkás a zürichi kongresszushoz benyujtott indítványokról204
A Népszava tudósítása a zürichi kongresszusról205
Kísérletek a pártonbelüli viszály megszüntetésére207
A Népszava állásfoglalása a délmagyarországi szervezőbizottságnak a békéltető kongresszusra kiadott felhívásával szemben207
A Munkás-csoport állásfoglalása az aradi kongresszus mellett. Válasz a Népszavának209
A Munkás-csoport az egyesülés feltételeiről211
A Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspárt megalakulása. 1894 január 6-7213
Az aradi kongresszus tárgyalásaiból
A szakszervezeti mozgalom fellendülése. 1893 szeptember - 1894 március220
A vas- és fémmunkások szaklapjának beköszöntője220
A Munkás cikke a szervezkedés formájának kérdéséről221
A Munkás cikke a nőmunkások megszervezéséről223
A budapesti ércöntők és satummunkások szakegyletének ügye. 1894 február-március225
Bányászmozgalmak 1894 február - április231
Tudósítás a szászvári bányászsztrájk kitöréséről231
A budapesti bányakapitányság jelentése a pénzügyminisztériumnak a szászvári bányászsztrájkról231
A brennbergbányai bányaigazgatóság jelentése a bányakapitányságnak a bányászok mozgalmairól233
A proletariátus megemlékezése Kossuth Lajos haláláról234
A Népszava cikke Kossuth Lajos haláláról234
A Kőfaragó cikke Kossuth Lajos haláláról236
A hódmezővásárhelyi zendülés237
A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági munkások helyzetéről237
Tudósítás a hódmezővásárhelyi földmunkásság és szegényparasztság gyűléséről239
Tudósítás a hódmezővásárhelyi zendülésről240
A Magyar Ujság közli a pestmegyei alispán körlevelét a közigazgatási hatóságokhoz, az alföldi agrármozgalmak elfojtására242
A Népszava felhívása a hódmezővásárhelyi földmunkások és szegényparasztok megsegélyezésére243
Ostromállapot Hódmezővásárhelyen243
Tallián Béla, Békés megye főispán-kormánybiztosának bizalmas jelentése a belügyminiszterhez a földmunkásmozgalmakról244
Részlet az alföldi mozgalmak ügyében a miniszterelnök által összehívott értekezlet jegyzőkönyvéből249
Szántó Kovács János a bíróság előtt249
A szegedi büntetőtörvényszék ítéletének indoklása Szántó Kovács János és társai perében271
Szántó Kovács János a börtönben274
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt III. kongresszusa. 1894 május 13-15274
A Népszava cikke az egyezkedési törekvésekről274
A pártvezetőség jelentése a Magyarországi Szociáldemokrata Párt III. kongresszusának276
Engels Frigyes levele a Magyarországi Szociáldemokrata Párt III. kongresszusához278
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt III. kongresszusának tárgyalásaiból278
A Népszava közleménye a két párt egyesüléséről290
A Munkás közleménye a pártviszály megszűntéről és a két párt egyesüléséről290
A Vas- és Fémmunkások I. országos kongresszusa. 1894 május 13-14293
A fémmunkások intéző bizottságának jelentése a Vas- és Fémmunkások I. Országos Kongresszusához293
A Magyarországi Vas- és Fémmunkások I. Országos Kongresszusának tárgyalásaiból295
A budapesti asztalosmunkások sztrájkmozgalma. Hatósági intézkedések az asztalosok szakmai szervezkedésének megakadályozására303
A Népszava tudósításai a budapesti asztalossztrájkról303
A belügyminiszter Budapest polgármesteréhez intézett átiratában elrendeli az asztalosmunkások ellenállási pénztárának felülvizsgálatát305
Tanácsnoki jelentés a budapesti polgármesterhez az asztalosszakegylet tevékenységéről306
A belügyminiszter rendelete Budapest polgármesteréhez az asztalosszakegylet szakmai, agitációs és ellenállási pénztárának felosztásáról és az egylet ellen indítandó vizsgálatról308
A belügyminiszter az asztalosok szakegylete működési körének korlátozására utasítja Budapest alpolgármesterét309
A munkásosztály politikai harcai 1895-ben310
A szociáldemokrata pártvezetőség felhívása "Magyarország jogtalan népéhez", amelyben az általános, titkos választójogot követeli310
A gyulai törvényszék vád alá helyezi a pártvezetőség felhívásának terjesztőit313
A szegedi törvényszék ítéletének indoklása ifj. Szántó Kovács János és társai ellen indított perben, akik Hódmezővásárhelyen terjesztették a "Magyarország jogtalan népéhez" című röpiratot314
Liebknecht Vilmos útmutatásai a magyarországi szociáldemokráciának315
A hatóság fellépése a szocialista eszméket terjesztő katonák ellen318
Perczel belügyminiszter a szocialista érzelmű katonakötelesek névsorainak felterjesztésére utasítja Pest megye főispánját318
Igazságügyminisztériumi feljegyzés szegedi közkatonák "hatóság és osztály" elleni izgatási ügyével kapcsolatban319
Május 1-i ünnepségek és sztrájkharcok. 1895 május-június319
Az újpesti rendőrkapitány jelentése a budapesti rendőrfőkapitányhoz a május 1-én tüntető Danubius-gyári munkások elleni rendőrtámadásról319
A budapesti tímárok sztrájkja. 1895 április 29-június321
A resicai bányászok sztrájkja. 1895 május 18-június 10322
A posta-és távirodaalkalmazottak sztrájkja. 1895 június 7-10325
Engels Frigyes haláláról331
A Népszava megemlékezése Engels Frigyes haláláról331
Szakadás a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban334
A pártvezetőség közli, hogy kiegyezett a betegsegélyzőpénztári csoport vezetőivel335
Silberg Ignác nyilatkozata a Népszava szerkesztőségéből való kiválásáról338
Az ideiglenes 11-es bizottság a viszályokat megszüntető kongresszus összehívására szólítja fel a pártszervezeteket344
A rendőrség jelentése 11-es bizottság által összehívott országos pártgyűlésről346
A munkások politikai mozgalma. 1896 január-május346
A szakszervezetekről és a politikai mozgalomról348
Az oroszországi munkásmegmozdulásokról349
Megemlékezés Frankel Leó haláláról351
Rendőrségi jelentés az 1896. évi politikai megmozdulásokról351
A rendőrség szétveri a budapesti munkások választójogi tüntetését353
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt IV. kongresszusa. 1896 május 24-25353
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt IV. kongresszusának tárgyalásaiból355
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az II. Internacionálé 1896. évi londoni kongresszusa. 1896 július 27-augusztus 1357
A Magyarországi Szociáldemokrata Pártot nem hívják meg a londoni kongresszusra357
A pártvezetőség letagadja a londoni kongresszusról való távolmaradás igazi okát359
Az Új Népszava tudósítása a II. Internacionálé londoni kongresszusáról360
A "Földmívelő" című lap megindítása361
A budapesti főkapitányság jelentése a belügyminiszternek a szociáldemokrata pártvezetőség és Várkonyi István ellentéteiről a kiadandó földmunkáslap kérdésben361
A Földmívelő szerkesztősége ismerteti a lap programmját362
A földmunkásszakegylet létrehozásáról364
A Földmívelő cikke az ipari és mezőgazdasági munkások közös harcáról és célkitűzéseiről365
Munkásmegmozdulások 1896 július-december367
Az Asztalosok Szaklapjá-ank felhívása az 1896. évi asztalos- és famunkás kongresszus határozatainak végrehajtására367
A pártvezetőség felhívása a választásokon való részvételre369
Az újpesti jutagyári munkások sztrájkjáról. 1896 augusztus 7-szeptember
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tevékenysége, a munkásosztály és a szegényparasztság mozgalmai a Bánffy-terror idején. 1897-1900
A Resica-aninai román és magyar bányászok sztrájkja. 1897 január383
Tudósítás a resicai bányaszerencsétlenségről383
Közlemény a resica-aninai bányászsztrájk kitöréséről és lefolyásáról383
Rendőrségi jelentés a resica-aninai bányászsztrájk befejezéséről386
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1897. évi földmunkáskongresszusának előkészítése és tárgyalásai. 1897 január 31387
A pártvezetőség felhívása a földmunkások 1897. évi kongresszusára387
Bánffy miniszterelnök felhívása a főispánokhoz a szociáldemokrata földmunkáskongresszus előkészítő munkálatainak figyeltetéséről388
Tallián Béla felszólalása a képviselőházban az "agrárszocialista" mozgalom terjedéséről és az ellene alkalmazandó rendszabályokról389
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt földmunkáskongresszusa. 1897 január 31-február 2392
A "független szocialisták" ceglédi kongresszusa. 1897 február 14-16398
A ceglédi kongresszus napirendje398
A "független szocialisták" ceglédi kongresszusának tárgyalásaiból399
Engelmann Pál tanulmánya a magyar parasztság mozgalmairól. 1897412
Munkás- és szegényparasztmozgalom 1897 első felében417
Munkáslevél az ózdi munkások helyzetéről és a szervezkedés szükségességéről417
Gróf Tisza István képviselőházi felszólalása a magyarországi munkásmozgalomról412
Bírálat a szakszervezeti mozgalomról417
Tudósítás a kolozsvári dohányipari munkások sztrájkjáról417
Május elsejei ünnepségek 1897-ben417
A soproni szociáldemokraták május 1-i röpirata420
A munkásság a Bánffy-kormány tilalma ellenére megünnepli május 1-ét422
Május elsejei ünnepségek 1897-ben423
A soproni szociáldemokraták május 1-i röpirata423
A munkásság a Bánffy-kormány tilalma ellenére megünnepli május 1-ét424
A szlovák munkássajtóból424
A Zora beköszöntő vezércikke a szlovák munkássajtó követeléseiről424
Beszámoló a kőbányai szlovák-lengyel munkásgyűlésről426
A Budapesten élő lengyel munkások felhívása az itteni szlovák munkássághoz427
A Nová Doba cikke a soviniszta álszocialistákról428
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt V. kongresszusának előkészítése és tárgyalásai. 1897 június 6-8429
Rudnay Béla budapesti rendőrfőkapitány jelentése Jeszenszky miniszteri tanácsoshoz a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusának előkészületeiről429
Ceglédi mezőgazdasági munkások a miniszterelnökhöz intézett emlékiratban ismertetik a munkásság követeléseit430
Beszámoló a Magyarországi Szociáldemokrata Párt V. kongresszusáról431
Hatósági terror Nádudvaron és Eleméren, intézkedések az aratósztrájkok megakadályozására441
Tudósítás a nádudvari vérengzésről441
Tudósítás az eleméri zendülésről442
Részlet a Minisztertanács jegyzőkönyvéből: a Minisztertanács megvitatja az aratósztrájkok megelőzésének és elfojtásának módozatait443
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége a kormányterror fokozódása idején a "törvényes út" követésére buzdítja a munkásságot és a szegényparasztságot444
A Földművelők Szaklapja szerint általános földmunkássztrájkról "egyelőre nincs szó"444
A szociáldemokrata párt vezetőségének nyilt levele a Bánffy-kabinethez: a pártvezetőség "Európa művelt nemzeteihez" akar fellebbezni a kormányterror ellen446
A szociáldemokrata párt felhívása a munkássághoz (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1897. évben)447
A fővárosi téglagyári munkások általános sztrájkja. 1897 június 21 - július 19.450
Tudósítás a téglagyári munkások sztrájkjának kitöréséről450
Tudósítás a lengyel, szlovák és magyar téglagyári munkások gyűléséről450
Rendőrségi jelentés a sztrájkoló téglagyári munkások követeléseiről452
Tudósítás a budapestkörnyéki téglagyárak jövedelméről453
Tudósítás a téglagyári munkások sztrájkjának befejezéséről454
Aratósztrájkok és a hatóságok terrorintézkedései 1897 nyarán455
A Munka Őre az aratósztrájkokról455
Távirati tudósítások az 1897 július elején kitört aratósztrájkokról457
A főszolgabírák táviratai Beniczky pestmegyei főispánnak a megye területén kitört aratósztrájkokról458
A földművelésügyi miniszter utasítja Pest megye főispánját az aratósztrájkokban résztvett munkások névjegyzékének elkészítésére462
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt felhívása a szlovák proletariátushoz464
A pestmegyei alispánnal tartott értekezlet jegyzőkönyve a készülő "rabszolgatörvény"-javaslatról466
Az abonyi főszolgabíró jelentése a pestmegyei főispánhoz a tószegi aratóknak tett engedmény veszélyességéről468
A földművelésügyi miniszter javaslata a Minisztertanácsnak a mezőgazdasági munkáskérdés megoldására469
A tolnamegyei alispán jelentése a törvényhatóságui bizottságnak a megye területén kitört aratósztrájkokról470
Rendőrségi jelentés a cselédtörvény elleni szociáldemokrata agitációról471
Rendőrségi jelentés az aratómunkások által az aratósztrájkok idején elért eredményekről473
Rendőrségi jelentés a szegényparasztok és a csendőrök közötti összeütközésekről s a horvátországi helyzetről475
Rendőrségi jelentés a földmunkásmozgalom terjedéséről, 1897 október-1898 január475
Darányi Ignác földművelésügyi miniszter átirata Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszterhez a földmunkások körében agitáló iparossegédekről478
A "független szocialista" (Várkonyi) mozgalom terjedéséről479
A Független Szocialista Párt alakuló kongresszusán elfogadott határozati javaslatok479
A szerb szerkesztőbizottság felhívása a "független szocialisták" szerbnyelvű lapjának megjelenésével kapcsolatban484
A Földmívelő cikke a szövetségtanácsról485
Rendőrségi jelentés a "független szocialista" (Várkonyi) mozgalomról (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1897. évben)487
Várkonyi híveinek esküje és követeléseik (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1898. évben)490
Sztrájkmozgalmak 1897 őszén492
A budapesti kőművessztrájk. 1897 augusztus 2-szeptember 19.492
A budapesti ácsok bérmozgalma. 1897 szeptember 6-október 27.505
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt akciói az általános választójog kivívása érdekében510
Tudósítás az általános választójog kivívása érdekében Pécsett rendezett tüntetésről510
A munkásság részvétele miatt a függetlenségi párt feloszlatja a szociáldemokrata párttal közösen rendezett népgyűlést. A szociáldemokraták határozati javaslata Magyarország gazdasági függetlenségét és az önálló vámterületet követeli. (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1897. évben)511
Szegényparasztmozgalmak 1897 december - 1898 április513
Tudósítás a szabolcsmegyei parasztmozgalmakról513
A darázsi és hercegmároki zendülés. 1898 január 16.513
A Bánffy-kormány terrorhadjárata a proletariátus és a parasztság ellen524
Szocialisták nyilvántartási lapjai a győri rendőkapitányságon524
Rendőrségi jelentés a szocialisták üldözéséről (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1898. évben)525
A VI. számú (székesfehérvári) csendőrkerületi parancsnokság parancsa valamennyi tiszti alosztálynak a munkásmozgalom meggátlására526
A zirci apát levele Fejér vármegye főispánjához: az aratósztrájkok megelőzésére a csendőrség megerősítését kéri529
A szatmármegyei közigazgatási bizottság kérelme a belügyminiszterhez a csendőrség megerősítése ügyében530
A Népszava elárulja a szabolcsi szegényparasztság mozgalmait531
A belügyminiszter körrendelete a közigazgatási hatóságokhoz a népgyűlések bejelentése tárgyában532
A belügyminiszter körrendelete valamennyi törvényhatósághoz, a "szocialista izgatók" tevékenységének megakadályozásáról533
Pest megye főispánjának felterjesztése a miniszterelnökhöz a szocialista mozgalommal foglalkozó főszolgabírói jelentésekről534
Nógrád megye alispánjának jelentése a belügyminiszterhez a megyéje területén előfordult munkásmegmozdulásokról534
A belügyminiszter körrendelete a közigazgatási hatóságokhoz a nem engedélyezett munkásegyletek tagjainak megbüntetéséről536
Közlemény a szociáldemokrata párt vezetőinek rendőrségi nyilvántartásáról536
Az Egyetértés cikke a kormány munkásellenes hadjáratáról537
A Vas- és Fémmunkások Szaklapja a szakegyesületek üldözéséről538
A Népszava cikke a "törvényes alapon" maradásról540
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének felhívása a hatósági üldözésekől541
A budapesti királyi főügyész jelentése az igazságügyminiszternek a győri munkások vidéki agitációjáról544
Az Egyetértés cikke a külföldi munkások szolidaritásáról a Bánffy-terror idején üldözött magyar munkásokkal545
A szegedi Munkáslap a szocialista agitátorok kiutasításáról545
A munkásosztály megünnepli 1848 március 15-ének 50. évfordulóját546
A megcsúfolt márciusi eszmékről546
Rendőrségi jelentés 1848 március 15 50. évfordulójának megünnepléséről548
A szociáldemokrata párt ünnepi nagygyűlésre550
Május 1 megünneplése 1898-ban. A szociáldemokrata párt békés majálissá változtatja a munkásság harci ünnepét551
A munkásság a hatósági terror elleni küzdelemre akarja felhasználni az 1898. évi május 1-i tüntetéseket551
A Népszava a "törvényes úton való szervezkedésről"552
Rendőrségi jelentés május 1 megünnepléséről (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1898. évben)554
Bérmozgalmak 1898 április-május555
A kereskedelemügyi miniszter felhívása a IV. kerületi elöljárósághoz a fővárosi munkássztrájkok megakadályozására555
Tudósítás a Wörner-gépgyári lakatosok sztrájkjáról555
Tudósítás a tatai kőszénbányák munkásainak bérmozgalmairól556
A munkásosztály helyzetéről és harcáról557
Aratósztrájkok 1898 nyarán559
A szolnokmegyei alispán a belügyminisztertől katonaság kirendelését kéri Fegyvernekre559
Heves megye közigazgatási bizottság az aratás idejére ismételten a csendőrség megerősítését kéri a belügyminisztertől560
A földművelésügyi miniszter előterjesztése a minisztertanácshoz, amelyben támogatja a titkos rendőrök alkalmazását a mezőgazdasági munkások mozgalmának megelőzésére561
A Népszava tudósítása a balmazújvárosi csendőrsortűzről561
A rendőrség évi jelentése az "agrárszocialista" mozgalmakról563
Munkásmozgalmak 1898 június-augusztus568
A Népszava állásfoglalása az "erőszakos forradalom" ellen568
Tudósítás a pécsi munkásgyűlés fegyveres szétveréséről569
A szociáldemokrata pártvezetőség az agitációra és szervezkedésre szűkíti le a munkásosztáyl harcát a Bánffy-terror ellen571
Munkásnők sztrájkja a Soroksári-úti konzervgyárban572
Sztrájk a márai és szászvári bányában573
A kereskedelemügyi minisztérium a pénzügyminisztérium intézkedését kéri a tolnamegyei Mára község kőszénbányáiban kitört sztrájk ügyében573
A kereskedelemügyi miniszter átirata a miniszterelnökhöz a bányászok szervezkedésének megakadályozásáról574
A Vas- és Fémmunkások Szaklapja Lassalle tanításainak követésére hívja fel a munkásosztályt575
A pécsi Munkás cikke a hadseregben folytatott szocialista agitációról576
A munkásság sztrájkmozgalmai 1898 végén. Harc a szervezkedés szabadságáért577
Tudósítás a győri vagongyári munkások sztrájkjáról577
Belügyminiszteri intézkedés valamennyi alispánnak a munkásság szervezkedésének megakadályozására577
Megemlékezés Táncsics Mihályról580
Munkás- és szegényparasztmozgalmak 1899 elején581
Belügyminiszteri körrendelet a főispánokhoz a sztrájkmozgalmak megakadályozása érdekében581
Tudósítás a debreceni kőművesek sztrájkjáról582
A szegedi ügyészség sajtóügyi feljelentése a vizsgálóbíróhoz, melyben a Munkáslap című havi lap elkobzását indítványozza582
Közlemény a debreceni ácssegédek sikeres bérharcáról583
Az első ifjúmunkás lap szervezkedési felhívása a munkásifjúsághoz584
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt VI. kongresszusa. 1899 április 2-3585
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége ismét összehívja a párt VI. kongresszusát585
A pártvezetőség jelentése a kongresszusnak az 1897 június 13-tól 1899 március 15-ig kifejlett működéséről. 1899 március 31. (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1899. évben)586
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt VI. kongresszusának tárgyalásaiból 1899 április 2-3. A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1899. évben)589
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt által egybehívott országos földművesmunkás- és kisgazdakongresszus. 1899 április 4-5.599
A kongresszus tárgyalásaiból. (A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség működése az 1899. évben)599
A munkásság gyászünnepe Petőfi Sándor halálának 50. évfordulóján607
Petőfi hazafiságának örököse a proletariátus607
A Petőfi emlékével foglalkozó Népszava-cikk ügyészségi elkobzásáról609
Az első országos szakszervezeti kongresszus. 1899 május 21-22.610
Az első szakszervezeti kongresszus tárgyalásaiból610
A munkásság mozgalmai 1899 második felében623
Tudósítás a budapesti asztalossegédek sztrájkjáról623
Rendőrségi jelentés az 1899. évi bérmozgalomról624
Rendőrségi jelentés a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az általános választójogot követelő mozgalmairól626
A szentesi Szabad szó a párthoz való csatlakozásra hívja fel a kisgazdákat629
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvétele a községi választásokon631
A szociáldemokrácia 1899. évi elvi megnyilatkozásaiból632
A Népszava Bernsteinnek "A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai" című könyvéről632
A Népszava cikke Millerand-ról637
A Népszava cikke a nemzetiségi kérdésről639
Szemelvények a "Társadalom és az általános, egyenlő, titkos választójo" című brosúrából. 1899641
Időrendi áttekintés649
A magyar munkásmozgalom történetének szemelvényes bibliográfiája657
Magyarországi munkássajtó662
Névmutató671
Helymutató687
Az iratok jelzeteiben közölt rövidítések magyarázata699
Illusztrációk jegyzéke699
Tartalom701
3. kötet
A magyar munkásmozgalom a 20. század első éveiben és az 1905-1907-es forradalmi válság idején 1900-1907 - 1955-ös kiadás
Előszó
A MUNKÁS- ÉS SZEGÉNYPARASZT-MOZGALMAK FELLENDÜLÉSE, A FORRADALMI VÁLSÁG ÉRLELŐDÉSE A 20. SZÁZAD ELSŐ ÉVEIBEN
A magyarországi Szociáldemokrata Párt VII. kongresszusa. 1900. április 15-16.11
A Budapesti Egyesült Munkásszervezetnek a kongresszushoz intézett jelentése leleplezi a pártvezetőség opportunizmusát11
A Magyarországi Szociáldemoktrata Párt VII. kongresszusának tárgyalásaiból15
A Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt megalakulása. 1900. április 16.19
Rendőrségi jelentés a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt megalakulásáról19
Rendőrségi jelentés a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párthoz csatlakozó Erdélyrészi Szociáldemokrata Párt országos értekezletéről23
Sztrájk- és bérmozgalmak. 1900. május-október25
Sztrájk a Ganz-gyárban. 1900. május 28-június 11.25
Sztrájk az Állami Gépgyárban. 1900. május 29-július 626
A budapesti villamosvasúti alkalmazottainak sztrájkja. 1900. június 24-25.27
Sztrájk a Riegler-féle papírgyárban. 1900. szeptember 7-október 1.29
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elméleti megnyilatkozásaiból30
A Népszava cikke az osztályharcról30
Levél a Népszavához a hazafiságról és a nemzetköziségről31
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvétele a II. Internacionálé 1900. évi párizsi kongresszusán33
A munkanélküliek mozgalmai 1901. első felében37
Tudósítás 5000 budapesti munkanélküli tüntetéséről37
A Friss Újság tudósítása a budapesti munkanélküliek tüntetéséről38
A munkanélküliek jogot és munkát követelő röpirata40
Tudósítás a pozsonyi munkanélküliek tüntetéséről41
A Párizsi Kommün 30. évfordulója42
A budapesti munkásság megemlékezése a Párizsi Kommün 30. évfordulójáról42
Budapest munkásainak rokonszenv-tüntetése az oroszországi proletariátus mellett43
A Népszava felhívja a magyar munkásságot, hogy az orosz proletariátus iránt érzett szolidaritása jegyében ünnepelje május 1-jét.43
A pártvezetőség felhívása a munkásokhoz: népgyűlésen fejezzék ki rokonszenvüket az orosz proletaritátus iránt44
A rendőrség szétveri az oroszországi eseményekkel foglalkozó munkásgyűlést45
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt VIII. kongresszusa46
A pártvezetőség jelentése a Magyarországi Szociáldemokrata Párt VIII. kongresszusához46
Sztrájkmozgalmak. 1901. május-december53
A resicai román és magyar munkások sztrájkja. 1901. május 24-június 19.53
Tudósítás a resicai eseményekről54
A budapesti munkások szolidaritást vállalnak a sztrájkoló resicai munkásokkal55
A resicai munkások győzelméről56
4000 budapesti konfekciómunkás sztrájkja. 1901. július 1-6.56
A sztrájk kitörése56
Tudósítás a konfekciómunkások sztrájkjának részleges győzelméről57
Sztrájk a diósgyőri vasgyárban57
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvétele az 1901-es országgyűlései képviselőválasztásokon58
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási felhívása Magyarország választópolgáraihoz és munkásnépéhez58
A munkanélküliek mozgalmai 1901. végén63
Munkanélküliség a vasiparban63
A Magyarországi Szakszervezeti Tanács beadványa az országyűlés képviselőházához a munkanélküliség tárgyában64
Tudósítás a budapesti munkanélküliek tüntető felvonulásáról66
A Magyarországi Szak- és Önképző-egyletek II. kongresszusa. 1901. december 25-26.67
A kongresszus tárgyalásaiból67
A kongresszus megnyitása67
A végrahajtó bizottság jelentése68
Munkásvédő törvények70
Munkásbiztosítás71
Munkáskamarák71
Végrehajtó bizottság választása72
A fegyházi munka rendezése72
A szakegyesületek kapcsolata72
Szakszervezeti irodalom és önképzés73
Az oroszországi eseményekről73
Tudósítás az oroszországi munkásság és egyetemi ifjúság közös megmozdulásairól73
A Népszava cikke az oroszországi forradalmi fellendüléséről74
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt IX. kongresszusa. 1902. március 30-április 1.76
A pártvezetőség jelentése a Magyarországi Szociáldemokrata Párt IX. kongresszusához76
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt IX. kongresszusának tárgyalásaiból80
A pártvezetőség jelentésének megvitatása81
Szervezkedés és sajtó82
A szociáldemokrata párt gazdasági politikája86
A pártvezetőség megválasztása86
Általános választói jog87
Pártprogram87
A földművelő-munkások jogviszonyai87
A munkanélküliség87
Ellenzéki bírálat a szociáldemokrata párt vezetőségéről88
Munkásmegmozdulások, sztrájkok 1902-ben89
Tudósítások a székesfehérvári kőművessztrájkról89
Munkanélküliek tüntetése Szegeden90
A Békés megyei főispán a belügyminisztertől állandó katonaság kihelyezését kéri Hódmezővásárhelyre az erősödő munkásmozgalom letörésére90
Hutschenreiter Sándor rendőrbiztos jelentése a főkapitánysághoz a budapesti szlovák munkások gyűléséről91
A Nicholson-gépgyári kazánkovácsok és hidászmunkások sztrájkjáról92
A Népszava cikkei a kisbirtokos parasztságról93
Sztrájk a győri vagongyárban. 1902. szeptember 30-október 22.94
Tudósítás a győri vagongyári munkások sztrájkjáról94
A sztrájkoló vagongyári munkások felhívása "Győr város polgáraihoz és munkásaihoz"95
A Győri Munkások Lapja a vagongyári sztrájk eredményeiről96
A budapesti munkásság tiltakozó gyűlése a civillista és a hadsereg létszámának felemelése ellen. 1902. november 30.97
Groszmann Miksa beszéde a civillista felemelése ellen97
Bokányi Dezső beszéde a hadsereg létszámának felemelése ellen99
Ínség és munkanélküliség Budapesten és környékén101
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a fővárosban és környékén uralkodó ínségről és munkanélküliségről101
Az oroszországi munkásmozgalomról102
A Győri munkások Lapja az oroszországi forradalmárok hősiességéről102
Szabó Ervin az oroszországi munkásmozgalom fejlődéséről103
Sztrájkmozgalmak. 1903. január-május104
A Hofherr és Schrantz-gyár munkásainak sztrájkja "a jutalmazási rendszer" bevezétése ellen. 1903. január 2-február 16.104
Tudosítás a sztrájk kitöréséről104
Tárgyalások a Hofherr és Schrantz-gyári sztrájkoló munkások bizalmi férfiai és a gyártulajdonos között105
A Népszava közleménye a Hofherr és Schrantz-gyári sztrájk részleges győzelméről107
Tudósítások a debreceni munkások sztrájkharcáról107
Ady Endre a nagyváradi varróleányok sztrájkjáról108
A budapesti kőfargók sztrájkja. 1903. március 23-május 18.110
A kőfaragó-munkások követelései110
Tudósítás a sztrájk kitöréséről110
A budapesti kőfaragók sztrájkjának győzelme111
A villamosvasúti alkalmazottak sztrájkja111
Tudósítás a villamosvasúti alkalmazottak sztrájkjának kitöréséről111
A Népszava közli a sztrájkoló villamosvasúti munkásoknak a kereskedelemügyi miniszterhez intézett táviratát és a munkában lévő alkalmazottakhoz szóló felhívását112
A villamosvasúti alkalmazottak sztrájkjának befejezése113
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusa. 1903. április 12-14.114
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének jelentése a X. kongresszushoz114
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt X. kongresszusának tárgyalásaiból120
A külföldi vendégek üdvözlete120
A pártvezetőség jelentésének vitája121
A párt szervezeti szabályzata124
A szervezeti szabályzat vitája125
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezeti szabályzata127
Állásfoglalás az ország gazdasági politikájához131
A pártvezetőség megválasztása136
A pártprogram136
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt programja138
Harc a klerikalizmus ellen142
A Votul Poporului a román munkásság kongresszusi képviseletéről143
A Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének megalakulása144
A vas- és fémmunkások országos kongresszusa144
Ady Endre 1903. május 1-ről és a Magyar Szocialisták hazafiságáról145
Ady Endre 1903. május 1-ről145
Ady Endre a magyarországi szocialisták hazafiságáról146
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt állásfoglalása a kormányválság kérdésében147
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az "ezeréves alkotmányt" védelmezve tiltakozik az exlex állapot ellen147
Sztrájmozgalmak. 1903. június-szeptember148
A pozsonyi munkások sztrájkmozgalma148
Az annavölgyi bányászsztrájk. 1903. június 27-július 11.150
Román és magyar bányászok sztrájkja Aninán. 1903. július 18-szeptember 24.155
Sztrájk a Ganz Vasöntő- és Gépgyárban. 1903. augusztus 28-október 13.156
Az adeverul agitációja a magyarországi román munkásság és parasztság között158
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt állásfoglalása az osztrák elnyomás politikai megnyilvánulásaival kapcsolatban160
A mezőgazdasági munkások mozgalmairól161
A munkásmozgalom megerősödése vidéken164
Általános sztrájk Pécsett. 1903. szeptember-október164
Az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusáról171
Az első országos bányászértekezlet. 1903. december 26-27.174
A szocializmus tanításainak terjedése a nemzetiségi proletárok között177
A Tisza-kormány a munkásság ellen181
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XI. kongresszusa. 1904. április 3-5.184
A vasutasok országos sztrájkja. 1904. április 19-24.201
Általános sztrájk Debrecenben. 1904. április 20-23.212
Az élesdi sortűz. 1904. április 24.216
Általános fuvarossztrájk Budapesten. 1904. április 24-május 2.224
A kormány a munkásmozgalom ellen226
Általános sztrájk Aradon. 1904. június 3-június 8.229
Marx és Engels művei magyar nyelven231
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvétele a II. Internacionálé 1904-es amsterdami kongresszusán. 1904. augusztus 14-20.233
A munkásság mozgalmai. 1904. szeptember-november235
A szakszervezetek II. országos kongresszusa és a szakszervezeti mozgalom fejlődése237
AZ ELSŐ OROSZ FORRADALOM HATÁSA A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSMOZGALOMRA. A MUNKÁSSÁG ÉS A SZEGÉNYPARASZTSÁG HARCAI A FORRADALMI VÁLSÁG ÉVEIBEN. A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTVEZETŐSÉG ÁRULÁSA. 1905-1907.
Az első orosz forradalom kitörésének visszhangja a magyarországi munkásság körében. A Szociáldemokrata Pártnak az oroszországi forradalommal kapcsolatos állásfoglalása249
Általános sztrájk Szegeden. 1905. április 5-6.255
Az első országos szociáldemokrata nőmunkás-értekezlet. 1905. április 24.257
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XII. kongresszusa. 1905. április 23-25.262
A munkásosztály sztrájkharcának fellendülése. A vas- és fémmunkások általános sztrájkja. 1905. május-június296
A szolnoki gőzfűrész-telepek munkásainak sztrájkja. 1905. május 9-27.297
A budapesti gázgyári munkások sztrájkja. 1905. május 23-24.299
A budapesti vas- és fémmunkások általános sztrájkja. 1905. május 28-július 2.302
A Magyarországi Szlovák Szociáldemokrata Párt megalakulása. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megnyilatkozásai a nemzetiségi kérdésről308
Az orosz forradalom eseményeinek visszhangja a magyarországi munkássajtóban315
Arató- és cselédsztrájkok 1905. nyarán320
Aratómunkás-mozgalom Tolna megye tamási járásában320
Az aratósztárjk kiterjedése a Dunántúlon 1905. nyarán327
A pécsi bányászok sztrájkja. 1905. július 4-augusztus 26.342
A Szociáldemokrata Párt által vezetett választójogi tömegmozgalom fellendülése. 1905. július-szeptember. A "Vörös Péntek" - a budapesti proletariátus százezres tömegtüntetése az általános választói jogért353
1905. szeptember 15. - a "Vörös Péntek"357
A választójogi tömegmozgalom fellendülése az Osztrák-Magyar Monarchiában az oroszországi októberi általános sztrájk hatására372
Külföldi szociáldemokrata vezetők véleménye a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választójogi harcáról379
A budapesti hírlapszedők politikai sztrájkja. 1905. december 4-6.382
Az első magyarországi román szociáldemokrata kongresszus. 1905. december 24-25.390
Összefoglaló jelentések és beszámolók a munkásság és szegényparasztság 1905. évi küzdelmeiről393
A moszkvai decemberi fegyveres felkelés visszhangja és az orosz forradalom kitörése első évfordulójának megünneplése a magyarországi munkásság körében400
A Földmunkások Országos Szövetségének megalakulása. 1906. január 7. A Szociáldemokrata Párt törekvései a földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak megbénítására409
A forradalmi tömegmozgalmak fellendülése. 1906. január-május415
Általános sztrájk Miskolcon. 1906. március 26-27.420
A szociáldemokrata pártvezetőség taktikája 1906. első felében428
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos értkezlete és kongresszusa. 1906. június 3. és június 4-5.435
A koalíciós kormány támadása a munkásság és szegényparasztság szervezetei ellen. A munkások és szegényparasztok harca a hatósági önkénnyel szemben453
Aratósztrájkok 1906. nyarán459
A munkásság sztrájkharcai 1906. nyarán és őszén473
A salgótarjáni bányászok sztrájkja. 1906. június-július473
A petrozsényi román és magyar bányászok sztrájkja. 1906. augusztus 29-szeptember 10.476
A budapesti villamosvasúti munkások sztrájkja. 1906. október 25-november 1.481
A munkásság 1906. évi sztrájkharcairól485
A munkássajtó az orosz forradalom eseményeiről. 1906. augusztus-október487
A Szociáldemokrata Párt elméleti folyóirata. A szocializmus első számának megjelenése492
Az orosz forradalom kitörésének második évfordulója494
A munkásság harca a koalíciós kormány népellenes intézkedései ellen. 1907. január-július495
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XIV. kongresszusa. 1907. március 31-április 2.502
Az ifjúmunkásmozgalom megélénkülése 1907-ben522
Az orosz forradalomról528
Cseléd- és aratósztrájk 1907. nyarán533
A munkásság sztrájkharcai 1907. nyarán és őszén539
A munkásság sztrájkharcai 1907. nyarán és őszén539
A pécsi bányászok sztrájkja. 1907. június 17-21.539
A brennbergbányai bányászok sztrájkja. 1907. szeptember 11-október 7.542
A Szociáldemokrata Párt 1907. évi elméleti megnyilatkoztatásaiból546
A Népszava cikksorozata a szociáldemokráciának a burzsoáziához, a kispolgárhoz és a parasztsághoz való viszonyáról546
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvétele a II. Internacionálé 1907. évi stuttgarti kongresszusán555
Az 1907. október 10-i országos általános politikai sztrájk és tömegtüntetés558
4/A kötet
A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és a háború idején 1907-1918
Előszó5
A szociáldemokrata munkásság tömegmozgalmai a koalíciós kormány időszakában 1907-1909
Szociáldemokrata megnyilatkozások az 1907-es gazdasági kiegyezésről és Ausztria-Magyarország közjogi kapcsolatairól13
Szociáldemokrata röpirat a koalíciós kormny és az osztrák kormány között létrejött gazdasági kiegyezésről (1907. október 25.-PI Archívum. Rgy. I. 1/1907/95-1.)13
Tarczai Lajos cikke a monarchia szociáldemokrata pártjának együttműködéséről. (A Munka Szemléje, 1907. december 21.)18
A forradalmi szocialisták tevékenysége Magyarországon 1907-1908-ban20
A forradalmi szocialisták kecskeméti antimilitarista csoportjának röplapja. (1907. december - OL BM res. 1908-131.)20
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek a forradalmi szocialisták csoportjának megalakulásáról és tevékenységéről (1907. december 19.-Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1907-2311. res.)21
Batthyány Ervin levelei Szabó Ervinhez a forradalmi szocialistákhoz fűződő kapcsolatairól és az anarchista eszmékről24
A magyarországi szociáldemokrata párt nemzetiségi szekcióinak országos kongresszusai26
A magyarországi román szociáldemokraták III. kongresszusa. 1908. január 6-7.26
A magyarországi szlovák szociáldemokraták III. országos értekezlete. 1908. március 1-2. (7-8)31
A magyarországi szakszervezetek IV. országos kongresszusa. 1908. január 5-7.37
A Magyarországi Szakszervezeti Tanácsnak a IV. kongresszushoz készített jelentéséből. (1908.-A szakszervezeti mozgalom Magyarországon 1904-1907. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentése)37
Részlet a kongresszus jegyzőkönyvéből. (1908.-A szakszervezeti mozgalom Magyarországon 6-án és 7-én tartott IV. szakszervezeti kongresszus jegyzőkönyve)43
A szociáldemokrata munkásság küzdelme a plurális választójog tervezete ellen50
A plurális választójog bevezetése ellen tiltakozó VI. kerületi munkásgyűlés határozata. (1908. január 21.-Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-129. res.)50
A szociáldemokrata pártvezetőség körlevele a vidéki pártszervezetekhez gyűlések és tüntetések szervezéséről a plurális választójog tervezete ellen. (1908. március 4.- Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-469. res.)51
A debreceni polgármester jelentése a belügyminiszternek a munkások vérbefojtott választójogi tüntetéséről (1908. március 10.-D ÁL Debrecen város polgm. eln. ir. 1908-971.)52
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek az 1908. március 13-i munkástüntetésekről (1908. március 14.-Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-486. res.)52
A magyarországi földmunkások országos kongresszusa. 1908. január 19-20. Agitációs és szervezőmunka az agrárproletariátus és a szegényparasztság között54
Ladányi Rezső cikke a földmunkásmozgalom fejlődéséről (A Munka Szemléje, 1908. január 18.)54
A magyarországi földmunkások országos kongresszusának tárgyalásaiból. (Világszabadság, 1908. január 25.)57
A rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a földmunkások szervezőbizottságának értekezletéről, amely a földmunkásszervezetek újjáalakításáról tárgyalt. (1908. február 26.-OL BM res. 1980-116.)62
A rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a földmunkások szervezőbizottságának szegedi értekezletéről (1908. március 10.- OL BM res. 1908-116.)62
A magyarországi szociáldemokrata párt XV. országos kongresszusa. 1908. április 19-23.64
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt agrárprogram-tervezetéről (19-21)64
Az ifjúmunkások szövetségének II. országos kongresszusa. 1908. április 19-20.101
Az "Ifjúmunkás" tudósítása a kongresszusról (Az Ifjúmunkás, 1908. május 1.)101
Bérmozgalmak és sztrájkok 1908 nyarán104
A fővárosi gázgyári munkások kizárása. 1908. július 1-7. (26-30)104
A fővárosi asztalosmunkások bérmozgalma, kizárása és sztrájkja. 1908. augusztus-december (31-33)115
A munkásság tömegakciói a plurális választójog bevezetése ellen. A nemzetközi proletariátus szolidaritásának megnyilvánulásai116
Garlathy Ödön rendőrtanácsos jelentései a belügyminiszternek a szociáldemokrata pártvezetőség kibővített üléseiről, amelyeken megvitatták a választójogi harc új módszereit116
Buchinger Manó és az osztrák szociáldemokrata vezetők beszéde az 1908. augusztus 3-i schaffhauseni nemzetközi értekezleten a magyarországi politikai helyzetről és az általános választójogi harcról (Népszava, 1908. augusztus 5.)117
A rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek Buchinger Manó schaffhauseni szerepléséről. (1908. augusztus 15.-OL BM res. 1908-509)119
A "Népszava" beszámolója a fővárosi munkásság szeptember 21-én tartott tüntetéséről (Népszava, 1908. szeptember 22.)120
A "Népszava" beszámolója az ausztriai szociáldemokraták értekezletéről (Népszava, 1908. szeptember 29.)123
A rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek a bécsi értekezleten részt vett magyarországi szociáldemokrata küldöttség visszatéréséről (1908. szeptember 29. -Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-1927. res.)132
Az 1908. október-novemberi nagy munkástüntetések az általános választójogért és a gyülekezési szabadság megvédéséért136
A "Népszava" az október 4-i tüntetésről (Népszava, 1908. október 6.)136
A rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek az október 8-i nagy munkástüntetésről (1908. október 9.-OL BM res. 1908-666.)138
A munkásság tiltakozó népgyűlésein elfogadott határozat (1908. október 10.-Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-1988. res.)140
A rendőrfőkapitányság javaslata a belügyminiszternek a "Népszava" megrendszabályozására (1908. október 11.-Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-2007. res.)141
Az október 8-i tüntetés miatt letartóztatott munkások ellen indított per vádiratának indoklásából. (1908. - PI Archívum. V. Sz. 1908-1.)142
A "Népszava" beszámolója az október 30-i, az ausztria szociáldemokrata vezetők részvételével megtartott választójogi gyűlésről. (Népszava, 1908. október 31)147
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a munkások 1908. november 9-i tüntető sétájáról (1908. november 10.-OL BM res. 1908-817.)149
A vasúti munkások országos szövetségének feloszlatása. 1908. november 9.150
Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter rendelete a Vasúti Munkások Országos Szövetsége működésének felfüggesztéséről (1908. október 14.- Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-2014. res.)150
A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanácshoz, amely javasolja: tiltsák meg, hogy a vasutasok tagjai lehessenek a Magyaroszági Szociáldemokrata Pártnak. (1908. október 14.- OL ME 1908-VII-4647)152
A kereskedelemügyi miniszter rendelete a Vasúti Munkások Országos Szövetségének feloszlatásról. (1908. november 9.-KPM I. Vasúti Főosztály Irattára. MÁV Ig. 222 546. (1908-302 800)154
Az Államrendőrség I. sz. vasúti kirendeltsége parancsnokságának jelentése a rendőrfőkapitányhoz a vasúti munkások szabotázsairól (1908. december 1-Főv. Lt. Rendőrfőkapit. eln. 1908-2381. res.)156
A magyarországi szociáldemokrata párt rendkívüli kongresszusa. 1908. december 6.157
A "Népszava" tudósítása a kongresszusról (Népszava, 1908. december 8.)157
A vas- és fémmunkások központi szövetsége és a magyarországi famunkások országos szövetsége budapesti asztalosszakosztálya működésének felfüggesztése (1908. december 29.)165
A belügyminiszter rendelete a vasasszakszervezet és az asztalosszakosztály működésének felfüggesztéséről (1908. december 29.-PI Archívum. V. Sz. 1908-1)165
A Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége Központi Vezetőségének körlevele a vidéki helyi csoportokhoz (1909. január 1.- PI Archívum. V. Sz. 1909-10.)166
Feljegyzés a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének felfüggesztéséről (Dátum nélkül - PI Archívum. V. Sz. 1908-1.)167
Egynapos tiltakozó tömegsztrájk a fővárosban. A szociáldemokrata párt akciói a szakszervezeteket ért hatósági támadások ellen168
Politikai sztrájk Budapesten. 1908. december 31. (57-59)168
A munkásság tiltakozása a Monarchia Balkán-háborús politikája ellen. 1909. január-március178
A "Népszava" tiltakozása a Szerbiának küldendő ultimátum ellen. (Népszava, 1909. március 19.)178
Részletek a fővárosi munkások 1909. március 28-i háborúellenes tiltakozó gyűléséről készült rendőrségi gyorsírói jegyzőkönyvből (1909. március 30.-OL BM res. 1909-500.)180
A magyarországi szociáldemokrata párt XVI. országos kongresszusa. 1909. április 11-14.185
Részletek a pártvezetőség jelentéséből a Szociáldemokrata Párt 1908. március 16-tól 1909. március 15-ig kifejtett tevékenységéről (1909.-A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten, 1909. évi április hó 11-14. napján megtartott XVI. pártgyűlésének jegyzőkönyve)185
Részletek a pártkongresszus jegyzőkönyvéből (1909. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten, 1909. évi április hó 11-14. napján megtartott XVI. párgyűlésének jegyzőkönyve.) 193
Az ifjúmunkás-mozgalom 1909 elején212
"Az Ifjúmunkás" tudósítása az Ifjúmunkások Szövetségének III. országos kongresszusáról. 1909. április 11-12. (Az Ifjúmunkás, 1909. május 1.)212
A Galilei-kör első félévi tevékenysége214
A Galilei-kör elnökének jelentése a szervezet megalakulásáról és az első félévi tevékenységéről (1909.- Jelentés a Galilei-kör 1908-1909. évi működéséről)214
Ellenzéki mozgalom kialakulása az építőmunkások országos szövetségében. Az ellenzéki szakmák kiválása217
Jegyzőkönyv a budapesti cementmunkás-szakosztály rendkívüli közgyűléséről, amelyen határozatot hoztak kiválásukról az Építőmunkások Szövetségéből. (1909. május 2.- PI Archívum. É. Sz. III. 11-1909-1.)217
A Szakszervezeti Tanács határozata a kivált szakmák ügyében (Népszava, 1909. július 31.)218
A budapesti pártszervezetek első értekezlete. 1909. május 16.220
A "Népszava" beszámolója a fővárosi pártszervezetek első értekezletéről (Népszava, 1909. május 18.)220
Az Alpári Gyula vezetése alatt álló ellenzék bírálata a pártvezetőség tevékenységeiről 226
A "Cementmunkás" a pártvezetőség antidemokratizmusáról (Cementmunkás, 1909. augusztus 21.)226
A "Népszava" közli Alpári Gyulának a "Leipziger Vokszeitung"-ban megjelent, a pártvezetőség tevékenységét bíráló cikkét. (Népszava, 1909. december 3.)228
A "Népszava" tudósítása a VIII. kerületi pártszervezet értekezletéről, amelyen Alpári Gyula a párton belüli véleményszabadságról tartott előadást. (Népszava, 1909. december 5.)230
Politikai harcok a parlamenti őszi ülésszakának megnyitásakor. A szociáldemokrata párt véleménye a koalíciós kormány válságáról. 1909. szeptember-december231
A rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek a budapesti munkásság 1909. szeptember 27-ig tüntetéséről és választójogi gyűléséről (1909. szeptember 29.- OL BM res. 1909-874.)231
A "Népszava" a Függetlenségi Párt kettészakadásáról (Népszava, 1909. november 12.)234
A rendőrség jelentése a belügyminiszternek a budapesti munkásság 1909. december 23-i, a koalíciós kormány bukásával foglalkozó gyűléséről. (1909. december 24. - OL BM res. 1909-1035)236
A fővárosi munkásság 1909. december 28-ig gyűlésén elfogadott határozat, amely teljes támogatásáról biztosítja a Justh-pártot abban az esetben, ha az kiáll az általános választójog ügye mellett (Népszava, 1909. december 29.)237
Szabó Ervin levelezéséből 1908-1910238
Basch Imre levele Szabó Ervinhez, elméleti munkájáról és az ellenzéki mozgalomról238
Szabó Ervin levele Kunfi Zsigmondhoz239
Iszkruljev Krszta köszönő levele Szabó Ervinhez240
Sachse József levele Szabó Ervinhez a magyarországi szociáldemokrácia taktikájáról és a szindikalista nézetekről241
Mérő Gyula levele Szabó Ervinnek a párton belüli harcról242
A szociáldemokrata párt elméleti megnyilatkozásaiból243
Bresztovszky Ernő cikke a fajelméletről243
A nemzetközi munkásmozgalom főbb kérdései246
A szociáldemokrata munkásság harca a munkapárti kormányok idején az általános, titkos választójogért és a háborús készülődés ellen 1910-1914
A Szociáldemokrata Párt a Khuen-Héderváry kormány kinevezéséről és a Nemzeti Munkapárt megalakulásáról. 1910 január-március255
A "Népszava" cikke a koalíciós kormány távozásáról255
A Szociáldemokrata Párt állásfoglalása Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök parlamenti bemutatkozásához és a Justh-párt magatartásához. Rendőrségi gyorsírói jegyzőkönyv a budapesti munkásság 1910. január 24-i gyűléséről257
A "Népszava" a Nemzeti Munkapárt megalakulásáról262
Rendőrségi besúgó jelentés Alpári Gyula és a pártvezetőség vitájáról a Khuen-Héderváry kormánnyal kapcsolatos állásfoglalásról264
Szociáldemokrata vélemények a művészet és az irodalom néhány kérdéséből265
Bresztovszky Ernő cikke a "Nyugat"-ról és a haladó irodalmi irányzatról265
Kodály Zoltán művészetének jelentőségéről267
Bartók Béláról268
Bíró Mihály plakátjairól269
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XVII. országos kongresszusa. 1910. március 27-30.270
Részletek a pártvezetőség jelentéséből a Szociáldemokrata Párt 1909. március 16-tól 1910. március 15-ig kifejtett tevékenységéről270
Részletek a pártkongresszus jegyzőkönyvéből (1910 - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Budapesten, 1910. évi március hó 27-30. napján megtartott XVII. pártgyűlésének jegyzőkönyve279
Ellenzéki és pártvezetőségi állásfoglalások Alpári Gyula kizárásának ügyében303
Rónai Zoltán cikke a kritika szabadságáról303
Részletek Garami Ernő válaszából306
Strasser József levele Szabó Ervinhez Alpári Gyula kizárásáról310
A "Pesti Napló" közli Jancsó Károlynak Alpári Gyulához írt levelét, amelyben összegzi a választott bíróság előtt a pártvezetőséggel szemben elhangzott vádakat312
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt részvétele az 1910-es képviselőválasztásokon314
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási röpirata314
A "Népszava" az új választások alapján összeült parlament programjáról318
A "Népszava" a Reformklub megalakításáról320
Az ellenzéki "A Kőműves" tiltakozó cikke a szociáldemokrácia és a demokratikus érzelmű polgárság321
A II. Internacionálé kongresszusa Koppenhágában. 1910. augusztus 28-szeptember 3.323
Alpári Gyula kizárási ügye és a nemzetközi kongresszus323
Beszámolók és vélemények a koppenhágai kongresszus vitáiról331
Az Alpári Gyula vezette ellenzk bírálata a szociáldemokrata pártvezetőség politikájáról. Az ellenzék pártalakítási kísérlete. 1911 február-április339
A 25-ös előkészítő bizottság felhívása új Szociáldemokrata Párt alakítására345
"A Szociáldemokrata" a dinasztia nagyhatalmi törekvéseiről347
Alpári Gyula cikke az osztályharcos választójogi küzdelelmről347
Alpári Gyula cikke a pártvezetőség politikai együttműködéséről a burzsoáziával350
Tiltakozás a katonai kiadások növelése ellen. 1911 február-július350
A "Népszava" a katonai követelésekről352
A "Magyarországi Ácsok Szaklapja" a katonai terhekről352
A "Társadalmi Forradalom" az antimilitartista küzdelmekről358
Szociáldemokrata agrárprogram -javaslatok. 1911 március361
A "Népszava" közli Csizmadia Sándor, Jócsák Kálmán és Ágoston Péter agrárprogram-tervezetét361
Nyisztor György cikke az agrárprogramról366
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XVIII. országos kongresszusa. 1911. április366
Részletek a pártvezetőség jelentéséből a Szociáldemokrata Párt 1910. március 16-tól 1911. március 15-ig kifejtett tevékenységről. (1911. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1911. évi április hó 16-18. napjain, Budapesten megtartott XVIII. pártgyűlésének jegyzőkönyve370
Részletek a pártkongresszus jegyzőkönyvéből (1911. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1911. évi április hó 16-18. napjain, Budapesten megtartott XVIII. pártgyűlésnek jegyzőkönyve)371
A szociáldemokrata sajtó Áchim L. András meggyilkolásáról. 1911. május 14371
A "Nagyváradi Munkás Újság" nekrológja Áchim L. Andrásról371
Gergely Győző cikke a "Szocializmusban"-ban Áchim L. Andrásról406
A Szociáldemokrata Párt és a Justh-Párt közötti együttműködés. 1911 június-július406
Viktor Adler levele Szabó Józsefhez, a Justh-párttal való együttműködésről414
A "Népszava" beszámolója a július 30-i népgyűlésről414
A Magyarországi Szakszervezetek V. kongresszusa. 1911. augusztus 13-15391
A Szakszervezeti Tanács jelentése a szakszervezeti mozgalom 1907 és 1910 közötti fejlődésről (1911 - Szakszervezeti mozgalom Magyarországon 1907-1910. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentése)391
A kongresszus határozatai. (1911 - Szakszervezeti mozgalom Magyarországon 1907-1910. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentése. Az 1911. augusztus 13., 14. és 15. napján Budapesten tartott V. szakszervezeti jegyzőkönyve)402
Szociáldemokrata tiltakozás az olasz-török háború ellen. 1911 november406
Otto Bauer és Bokányi Dezső felszólalása406
A szociáldemokrata párt elméleti megnyilatkozásaiból414
A magyarországi szociáldemokrata párt taktikájáról414
A mezőgazdasági munkásság mozgalmai 1912-ben435
Mezőfi Vilmos cikke pártja agrárköveteléseiről436
Az 1912. január 28-án tartott szabadkai országos szociáldemokrata földmunkás kongresszus határozataiból437
A kecskeméti szociáldemokraták lapja, a "Magyar Alföld" a földmunkásmozgalomról438
Szociáldemokrata felhívás a földmunkásokhoz439
A rendőrség évkönyve az 1912. évi földmunkás-, cseléd- és aratósztrájkról442
A polgári radikálisok lapja, a "Világ" az aratósztrájkról447
Az 1912. március 4-i általános sztrájk és választójogi tüntetés448
A pártvezetőség röpirata tüntetésre hívja fel a munkásságot448
A "Népszava" a március 4-i tüntetéséről450
A népgyűlésen elfogadott határozat (1912. március 4.) - A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1912. évben454
Szakasits Árpád cikke a tüntetés jelentőségéről455
A Justh-párt és a szociáldemokrata párt közös népgyűlése 1912. március 24-én456
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek a népgyűlésről és a tüntetésről456
"Népszava" tudósítás a népgyűlésen elhangzott felszólalásokról459
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XIX. országos kongresszusa. 1912. április 7-9462
Részletek a pártvezetőség jelentéséből a Szociáldemokrata Párt 1911. március 15-ig kifejtett tevékenységéről. (1912 - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1912. évi április 7., 8. és 9. napjain Budapesten megtartott XIX. pártgyűlésének jegyzőkönyve462
Részletek a kongresszus jegyzőkönyvéből (1912. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1912. évi április 7., 8. és 9. napjain Budapesten megtartott XIX. pártgyűlésének jegyzőkönyve469
A "vérvörös csütörtök". 1912. május 23484
A pártvezetőség általános sztrájkra hívja fel a munkásokat484
A pártvezetőség felhívása a rendőri tilalom ellenére meghirdeti az általános sztrájkot és a tömegfelvonulást486
A "Népszava" tudósítása a 23-24-i tünetésekről487
Boda Dezső budapesti rendőrfőkapitány jelentése Lukács László miniszterelnök-belügyminiszternek a május 23-24-i eseményekről és a karhatalmi intézkedésekről507
Részlet a Szociáldemokrata Párt vezetőségének az 1913-as pártkongresszusra készült jelentéséből a május 23-át követő hatósági megtorlásról és a munkásság szolidaritási akcióiról515
Kunfi Zsigmond cikke a munkásság radikalizálódásáról és a válsztójogi küzdelemről516
Jászi Oszkár cikke május 23-a jelentőségéről521
Buchinger Manó cikke a szervezett munkásság helytállásáról és a politikai és a gazdasági küzdelem kapcsolatáról523
Vidéki szociáldemokrata lapok agitációs cikkeiből. 1912 május-június525
A "Miskolczi Munkás Újság" a Diósgyőri Vas- és Acélárugyár munkásainak munkaviszonyairól525
A győri "Népakarat" a Szociáldemokrata Párt központi lapjáról, a "Népszavá"-ról527
A parlamenti obstrukciós letörése és az ezzel kapcsolatos munkásmegmozdulások. 1912. június528
"Népszava" tudósítás a június 4-i parlamenti események jelentőségéről528
A Szociáldemokrata Párt a törvényesség megszűntéről530
A "Népszava" a karhatalmi készültségről és a Szociáldemokrata Párt ezzel kapcsolatos magatartásáról532
"Népszava" tudósítás a június 9-11-i tüntetésekről és az osztrák munkásság szolidaritásáról533
Otto Bauer cikke Tisza "államcsíny"-éről543
Ady Endre cikke a "Népszavá"ban a magyar polgárságról546
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az első balkán-háború. Háború és dinasztia-ellenes megmozdulások. 1912 október-november546
A győri rendőrfőkapitányság jelentése a főispánnak az október 6-i győri háborúellenes szociáldemokrata gyűlésről546
A "Népszava" közli a Nemzetközi Szocialista Iroda, továbbá Törökország és a Balkán szocialistáinak kiáltványát a Balkán-háborúról547
A "Szabadgondolat" tudósítása a polgári radikálisok és a szociáldemokraták 1912. október 27-i háborúellenes gyűléséről552
A pártvezetőség röpirata november 4-re tüntetésre hívja fel a főváros munkásságát554
A "Népszava" tudósítása a november 4-i tüntetésről555
A "Népszava" vezércikke a november 4-i tüntetésről560
A pártvezetőség felhívása a november 17-i tüntetésre561
"Népszava" tudósítás a november 17-i tüntetésről és népgyűlésről563
"Népszava" tudósítás az 1912. november 24-i népgyűlés szétveréséről572
A "Népszava" közli az 1912. november 24-25-i nemzetközi munkáskongresszus felhívását, a bázeli kiáltványt574
A "Népszava" tiltakozik a kivételes törvények ellen577
A vas- és fémmunkások mozgalmai 1913-ban579
Munkásmozgalmak a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. telepein579
Munkásmozgalmak a csepeli vasművekben. 1913. február-augusztus583
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusa. 1913. január 26.588
A "Népszava" tudósítása a budapesti szakmai szabadszervezetek 1913. január 8-i ülésének határozatáról588
A rendkívüli pártkongresszus határozata a kormány választójogi javaslatáról590
A szociáldemokrata párt országos agitációja az általános sztrájk előkészítésére. 1913 január-február591
A soproni rendőralkapitány jelentése a főkapitánynak az 1913. január 12-i népgyűlésről591
A győri rendőrfőkapitány jelentése a főispánnak a január 13-i népgyűlésről594
Borsod vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszternek az általános sztrájk előkészületeiről595
A gyulai rendőrfőkapitány jelentése a polgármesternek az 1913. február 9-i gyulai népgyűlésről595
Komárom vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszternek a Szociáldemokrata Párt sztrájkagitációjáról a tatabányai bányászok között596
A győri rendőrfőkapitány jelentése a főispánnak a március 3-i népgyűlésről597
Hatósági intézkedések a tervezett általános sztrájk ellen599
A "Népszava" a lap utcai árusítási jogának megvonásáról599
Budapest rendőrfőkapitánya csendőrség kirendelését kéri általános sztrájk esetére a belügyminisztertől600
A budapesti rendőrfőkapitány általános sztrájk esetére katonai karhatalmat kér a hadtestparancsnokságtól600
Borsod vármegye főispánja az általános az általános sztrájk esetére táviratilag karhatalom kirendelését kéri a belügyminisztertől601
Baranya megye főispánjának távirata jelentése a belügyminiszterhez a munkásság hangulatáról és a karhatalom helyzetéről601
Heves vármegye alispánjának jelentése a belügyminisztérium rendőri főosztályának a megye karhatalmi helyzetéről602
A "Népszava" a budapesti rendőri intézkedésekről603
Az általános sztrájk elhalasztása. 1913 március605
A pártvezetőség röpirata hírül adja az általános sztrják elhalasztását605
A budapesti rendőrfőkapitányság összesítő jelentése a sztrájk leszereléséről606
A "Népszava" a munkásságnak a sztrájk elhalasztása miatti elégedetlenségéről607
Kunfi Zsigmond cikke a politikai tömegsztrájkról609
A "Huszadik Század" a sztrájk elhalasztásáról617
Az orosz birodalmi duma szociáldemokrata frakciójának üzenete Ausztria - Magyarország szociáldemokrata pártjaihoz. 1913 április619
A "Népszava" közli az üzenetet619
A "Népszava" közli a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének a válaszát620
Az 1913. június 4-i kormányellenes tüntetés622
A "Népszava" tudósítása a tüntetésről622
A "Népszava" a Habsburg-dinasztiáról628
A bányamunkások szervezése. 1913 szeptember630
A szervezett bányamunkások röpirata lapszervezet alakításáról630
A "Bányamunkás" közli a kiadó körlevelét a lapszervezet működéséről631
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt XX. országos kongresszusa. 1913. október 19-21.632
Részletek a pártvezetőség jelentéséből a Szociáldemokrata Párt 1912. március 16-tól 1913. március 15-ig kifejtett tevékenységéről632
Részletek a pártkongresszus jegyzőkönyvéből644
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az 1913-as gazdasági válságról és a munkanélküliségről664
Böhm Vilmos beszéde a munkanélküliek gyűlésén (1913 - Kenyeret és munkát a munkanélkülieknek!)664
Az 1913. december 14-i rendkívüli szakszervezeti kongresszus határozataiból664
Munkásmozgalom és kizárás a Ganz-gyárban. 1913 november-december669
A "Vas- és Fémmunkások Lapja" egy szervezett munkás meggyilkolásáról670
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a Ganz-gyári munkások egy sztrájktörő elleni akciójáról és a munkások kizárásól673
A budapesti polgármesteri hivatal jelentése a belügyminiszternek a vasmunkások szabadszervezetének tevékenységéről674
Tiltakozás a kormány sajtótörvény-javaslata ellen. 1913. november676
A rendőrség évkönyve a polgári ellenzék és a Szociáldemokrata Párt 1913. november 2-i népgyűléséről, valamint a november 5-i és 7-i munkásgyűlésről676
A "Népszava" a Szakszervezeti Tanács által összehívott november 21-i nagygyűlésről679
A Szociáldemokrata Párt elméleti megnyilatkozásaiból681
Varga Jenő cikke a reakció magyarországi győzelméről681
Kunfi Zsigmond cikke Karl Kautsky "Szociális forradalom" című művéről685
A Népszava a nemzetiségi kérdésről és a képviselőház nemzetiségi vitájáról. 1914. február-április687
"Népszava" cikk a nemzetiségi kérdésről, Tisza és a román nemzetiségi vezetők kapcsolatáról687
A "Népszava" a nemzetiségi kérdés képviselőházi vitájáról689
A "Népszava" az Osztrák-Magyar Monarchiáról691
Általános bányászsztrájk Pécs vidékén. 1914. május 3-július 4.692
A pécsi rendőrfőkapitány jelentése a polgármesternek a sztrájk kitöréséről692
A pécsi "Munkás" a sztrájkolók követeléseiről693
A pécsi "Munkás" a sztrájkolók küzdelmeiről694
A "Bányamunkás" a sztrájk befejezéséről696
A szociáldemokrata sajtó a parcellázásról. 1914 május-június697
A "Népszava" a nagybirtokosok földosztó törekvéseiről697
A "Népszava" a szociáldemokratáknak a parcellázási törekvésekkel kapcsolatos magatartásáról700
A "Világszabadság" a földosztás jelszaváról701
Nyisztor György cikke a "Világszabadság"-ban a parcellázásról és a szövetkezeti törekvésekről703
Az országos polgári radikális párt megalakulása és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt705
A "Népszava" a Polgári Radikális Párt megalakulásáról705
Alpári Gyula cikke a magyarországi kapitalizmusról és a polgárság szerepéről707
Mutatók
Időrendi áttekintés711
A levéltári iratok jelzeteiben használt rövidítések magyarázata720
A kötetben szereplő megváltozott fővárosi utcanevek jegyzéke721
IV/b. KÖTET
A szocialista munkásmozgalom Magyarországon az első világháborút közvetlenül megelőző években és a háború idején 1907-1918 - 1969-es kiadás
Előszó5
A szociáldemokrata párt háborúellenes állásfoglalása a szarajevói merényletet követő júliusi válság időszakában. 1914. június 30-július 26.9
A "Népszava" vezércikke elítéli az osztrák-magyar imperializmust mint a szarajevói merénylet igazi okozóját9
A "Népszava" a monarchia vezető köreinek háborús politikájáról12
A "Népszava" vezércikke elítéli a Szerbiának küldött ultimátumot15
A szociáldemokrata párt választójogi akciója. 1914. július17
Tarczai Lajos tanulmánya a "szocializmus"-ban a Károlyi-Kunfi vezette amerikai választójogi propagandakörút elvi kérdéseiről17
A "Népszava" vezércikke a választói névjegyzékekbe való feliratkozásra szólítja fel a szervezett munkásokat21
A "Népszava" vezércikke a kormány háborús politikájáról s a munkásság választójogi tennivalóiról23
A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek vezetőinek állásfoglalása és intézkedései az osztrák-magyar-szerb háború kirobbanásakor24
A vasasszakszervezet központi vezetőségének körlevele a helyi csoportokhoz a háborús helyzet folytán szükségessé vált tennivalókról 24
A "Népszava" vezércikke a Szociáldemokrata Párt álláspontjáról az osztrák-magyar-szerv háború kirobbanásakor25
A szociáldemokrata pártvezetőség felhívja a munkásságot: alkalmazkodjék a háborús viszonyokhoz és tartsa fenn szervezeteit27
A "Népszava" Jean Jaures-nekrológja29
A szociáldemokrata pártvezetőség szociálsovinizmusa: A pártsajtó a cárizmus elleni háború jogosultságáról az osztályharc felfüggesztéséről és szervezett munkásság feladatairól a háborúban31
A "Népszava" vezércikke jogosultnak minősíti a cárizmus elleni háborút31
A "Népszava" a tőke és a munka közötti "fegyverszünetről" s a munkásszervezetek fenntartásának szükségességéről32
A "Népszava" vezércikke a központi hatalmak Oroszország elleni háborúját az európai demokráciának a cári barbárság eltörléséért folyó küzdelmeként értékeli33
A "Népszava" a gazdasági élet megszervezésére, a munka biztosítására és folytatására hívja fel a hatóságokat és a munkásságot35
A "Népszava" a szocialista sajtó feladatairól a háborúban36
A "Népszava" az orosz katonák humanizmusáról41
A "Szakszervezeti Értesítő" a háború következményeiről, az osztályharc "megszűnéséről"42
A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek a munkásság háborús terheinek enyhítéséért. 1914. augusztus - december44
A Szakszervezeti Tanács beadványa a kormányhoz a munkanélküliség megszüntetése érdekében44
A "Népszava" - "honvédő" álláspontjára hivatkozva - a Szociáldemokrata Párt ellen irányuló politikai perek megszüntetését követeli47
A szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti Tanács beadványa a kormányhoz a dolgozó osztályok helyzetének javítása érdekében49
A szociáldemokrata párt és az országgyűlés első háború alatti ülésszaka
A "Népszava" vezércikke a Tisza-Metianu levélváltás publikálása alkalmából a magyarországi népek "teljes nemzeti egyenjogosultságáról" és az általános választói jog bevezetéséről58
A "Népszava" vezércikke a parlament első háborús ülésszakának feladatairól60
A "Népszava" az országgyűlés szociálpolitikai intézkedéseiről61
A magyarországi szociáldemokrata párt, a nemzetközi munkásmozgalom és a háború. 1914. augusztus - 1915. április63
A "Népszava" az I. Internacionálé alakulásának 50. évfordulójára írt vezércikkében az Internacionálé megújítását sürgeti63
A "Népszava" beszámolója a svájci és az olasz szocialisták 1914 szeptemberi luganói értekezletéről65
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek a monarchia szociáldemokrata pártjainak 1914. december 2-án és 3-án Bécsben tartott bizalmas értekezletéről66
Sachse József és Révész Mihály levélváltása a magyarországi és a nemzetközi szociáldemokrácia háború alatti magatartásáról67
A "Népszava" a békekötés lehetőségeiről a területi integritás alapján70
A "Népszava" ismerteti a néámet Szociáldemokrata Párt birodalmi gyűlési frakciójának határozatát Liebknecht 1914. december 2-i ellenszavazatával kapcsolatban74
A miniszterelnökségi sajtóiroda vezetőjének utasítása a pécsi főispánhoz a lapok békecikkeinek megtiltására75
Németország, Ausztria és Magyarország szociáldemokrata pártjainak tanácskozása Bécsben a békekötés lehetőségeiről 76
A "Népszava" közli a bécsi tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot76
A "Népszava" kommentárja a bécsi értekezletről77
A munkásság tiltakozása a háborús terhek növekedése ellen. 1915. január-március78
Mozgalom a katonai felügyelet alá helyezett üzemekben78
A Vas- és Fémmunkások Országos Szövetsége végrehajtó bizottságának felhívása türelemre inti az üzemek militarizálása ellen tiltakozó munkásokat78
A vas- és fémmunkásszövetség vezetőségének beadványa a honvédelmi miniszterhez a militarizált üzemekben alkalmazott munkásellenes intézkedések ellen80
A "Népszava" vezércikke a hadiszállások körüli visszaélésekről83
Részlet Ágoston Péter naplójából az élelmezési nehézségekről, a hadiszállítók visszaéléseiről s a terjedő háborúellenes hangulatról84
A szociáldemokrata párt és a parlament 1915 tavaszi ülésszaka. 1915. április-május86
A "Népszava" vezércikke az ellenzék tennivalóiról a parlament ülésszakának összehívása alkalmából86
A "Népszava" vezércikke - Károlyi Mihály parlamenti beszédével kapcsolatban - az általános választójog bevezetésének szükségességéről87
1915. május 1.90
A szociáldemokrata Párt és a Szaktanács május elsejei felhívásában lemond a munkaszünetről és a tüntető felvonulásról90
A "Szakszervezeti Értesítő" kommentárja a Szociáldemokrata Párt és a Szaktanács májuzs elsejével kapcsolatos határozatáról91
Háború és szocializmus. Tanulmányok a "szocializmus" első háborús számából92
Garami Ernő tanulmánya a II. Internacionálé pártjai szociálsoviniszta állásfoglalásának indokairól92
Rónai Zoltán tanulmánya az imperializmus és a háború összefüggéseiről97
Olaszország hadba lépése és a magyarországi szociáldemokrata párt, 1915. május103
A "Népszava" vezércikke a háború és a béke erőinek küzdelméről Olaszországban103
A "Népszava" közli Kunfi Zsigmondnak a torinói "Stampa" című lap számára adott nyilatkozatát az olasz kérdésről105
A "Népszava" Olaszország szocialistáihoz a háború kitörése alkalmából106
Éhségzendülés Csepelen. 1915. június 9.107
A budapesti rendőrfőkapitányság központi ügyeletének napi jelentése a csepeli éhségzendülésről107
Akció a "Népszava" terjesztésére a katonaság körében108
A "Népszava" kiadóhivatalának felhívása a katonákhoz a lap kedvezményes előfizetésére108
A magyar miniszterelnök a közös hadügyminiszterhez intézett jegyzékében a "Népszava" harctéri terjesztésének meggátlását javasolja109
A közös hadügyminiszter leirata a katonai parancsokokhoz a "Népszava" harctéri terjesztésének akadályozásáról110
"Több Népszava előfizetőnek" a lap szerkesztőségéhez intézett levele, amelyben bírálják a lap háborús irányvonalát111
A közös hadügyminiszter a magyar miniszterelnökhöz intézett jegyzékében a cenzúra szigorítását javasolja a "Népszava"-val szemben113
A munkásság mozgalmai a háború terheinek enyhítéséért, a drágaság és a kizsákmányolás fokozása ellen. 1915. július-december114
A "cipőfelsőrészkészítők Szaklapja" drágasági pótlékot követel114
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a nyilvános gyűlésen részt vett hadiüzemi munkások ellen alkalmazott eljárásról115
Bérmozgalom a kistarcsai gépjárban. 1915. augusztus116
Meghívó a gyári munkások értekezletére116
A gödöllői járási főszolgabíró jelentése a Pest megyei főispánhoz a kistarcsai gépgyári munkások értekezletének feloszlatásáról116
A Pest megyei főispán átiratában az ellentétek békés kiegyenlítésére hívja fel a főszolgabírót117
A "Népszava" szerkesztősége által a Honvédelmi Minisztériumhoz felterjesztett, a hadisegélyek jogtalan megvonása ellen irányuló panaszok117
A vas- és ércöntőmunkások drágasági pótlékot követelő mozgalmi119
Akció az élelmiszer-drágaság ellen. 1915. október-november124
A szociáldemokrata Párt felhívja a szervezett munkásságot, hogy vegyen részt az élelmiszer-drágaság elleni küzdelem céljából összehívott nyilvános gyűléseken124
Garami Ernő felszólalása az élelmiszer-drágaság ügyében rendezett 1915. november 28-i ankéton125
A magyarországi szociáldemokrácia kísérletei nemzetközi szocialista békeakció létrehozására a világháború kitörésének első évfordulóján128
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének levele az Internacionálé titkárságához, amelyben a Nemzetközi Szocialista Iroda összehívását kéri128
A magyarországi szervezett nőmunkások felhívása a német birodalmi gyűlés szociáldemokrata frakciójához békeakció kezdeményezése végett130
A szociáldemokrata párt országos bizalmi értekezlete. 1915. szeptember 5.131
A "Népszava" cikke az országos bizalmi értekezletről131
Buchinger Manó beszámolója a belpolitikai helyzetről, a párt tevékenységéről a háború első évében132
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt békemanifesztuma136
A "Népszava" beszámolója a pártbizalmi-értekezletről138
A zimmerwaldi nemzetközi szocialista konferencia és a magyarországi szociáldemokrata párt139
A "Népszava" a zimmerwaldi konferenciáról139
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a zimmerwaldi konferencia kapcsán a Szociáldemokrata Párt helyzetéről141
A szociáldemokrata párt állásfoglaláűsa belpolitikai kérdésekben. 1915. október-december142
A "Népszava" vezércikke a közös címer és zászló bevezetéséről142
A "Népszava" közli a szociáldemokrata pártvezetőség levelét az országgyűlési képviselőkhöz a politikai jogok kiterjesztésének szükségességéről143
A "Népszava" vezércikkek Károlyi Mihály parlamenti beszédéről145
Kassák Lajos és körésnek írásai a háborúról és a szocializmusról. 1915-1916.147
Kassák Lajos cikke a II. Internacionálé csődjéről147
Vajda Imre tanulmánya a német szociáldemokrácia válságáról151
A panaszbizottságok megalakulása és a munkásság sztrájkmozgalmai. 1915. szeptember - 1916. június153
A "Szaksszervezeti Értesítő" hírt ad a szociáldemokrata Párt és a Szakszervezeti Tanács panaszbizottságok megalakítását sürgető memorandumának benyújtásáról a honvédelmi miniszterhez153
A "Népszava" cikke a panaszbizottságok megszervezése tárgyában kiadott honvédelmi miniszteri rendeletről155
A budapesti rendőrfőkapitány jelentései a belügyminiszternek a fegyver- és gépgyári bérmozgalomról157
Vasesztergályosok sztrájkja a Lipták-gyárban159
Detektívjelentés a sztrájk kitöréséről159
Varga János rendőr őrmester jelentése a kisperti kerületi kapitányságnak a Lipták-gyári sztrájkról159
Varga György rendőrellenőr jelentése a kisperti rendőrkapitányságnak a Lipták-gyári sztrájk befejezéséről160
Sztrájk a Diósgyőri Vasgyárban160
Borsod megye főispánjának telefonjelentése a Belügyminisztériumhoz a diósgyőri sztrájkról160
A pénzügyminiszter átirata a belügyminiszternek a diósgyőri sztrájkról161
A vasasszakszervezet vezetőségének átirata a pénzügyminiszterhez, amelyben a diósgyőri sztrájkban részt vett munkásokra kiszabott büntetés hatálytalanítását kéri162
A kolozsvári katonai kerület parancsnokának jelentése a honvédelmi miniszternek a patrozsényi bányászok sztrájkjáról163
A budapesti rendőrség őrszemélyzeti főparancsnokságának napiparancsa a munkásgyűlések feloszlatásáról 165
A "Népszava" tudósítása a hódmezővásárhelyi éhségzendülésről166
A vasasszakszervezet vezetőségének a kormányhoz intézett beadványa a hadiüzemi munkásság keresetének felemelését és ellátásának megjavítását kéri167
A magyarországi szociáldemokrata párt a német szociáldemokrata párt válságáról. A pártegység szükségességéről169
A "Népszava" a német szociáldemokrácia válságáról169
A "Népszava" a német szociáldemokrata párt új birodalmi gyűlési frakciójának megalakulásáról171
A magyarországi szociáldemokrata párt kísérlete a nemzetközi szocialista iroda teljes ülésének összehívására a békefeltételek megvitatása végett. 1916. január172
A "Népszava" cikke a békefeltételekről173
Buchinger Manó vázlata a magyarországi Szociáldemokrata Párt küldöttségének berlini és hágai tárgyalásairól174
A belügyminiszter leirata a budapesti rendőrfőkapitányhoz Buchinger és Garami hágai tárgyalásaival kapcsolatos nyomozás tárgyában177
Buchinger és Garami cáfolata a polgári sajtóban útjukról megjelent hírekről177
A Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak a kienthali konferenciához intézett leveléről178
A háború, a nemzeti kérdés a monarchiában és a szociáldemokrata párt179
Garami Ernő tanulmánya a pártvezetőség háborút támogató politikájáról179
Weltner Jakab cikke, amelyben védelmezi a II. Internacionálé vezető pártjainak szociálsovinizmusát183
A "Népszava" szerkesztőségi cikke a lengyel és cseh szociáldemokráciának a lengyel és cseh nemzeti szövetséghez való csatlakozásáról187
Részlet Kunfi Zsigmond "A nemzeti eszme a háborúban" című tanulmányából190
1916. május 1.192
A közös Hadügyminisztérium átirata a magyar miniszterelnökhöz a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak a Nemzetközi Szocialista irodához küldött, a május 1-i nemzetközi béketüntetésre vonatkozó leveléről193
A kereskedelemügyi miniszter tájékoztatása a miniszterelnöknek május 1. megünneplésének tervéről193
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek a május 1-i ünnepségekről194
Mozgalmak a csepeli Weiss Manfréd Tölténygyárban, 1916-ban195
Sztrájk a csepeli Weiss Monfréd Tölténygyárban195
A közös hadügyminiszter távirata a magyar miniszterelnökhöz a sztrájk terjedéséről és a hatósági intézkedésekről195
A budapesti katonai parancsnokság telefonjelentése a közös hadügyminiszterhez a sztrájk okairól és a hatósági intézkedésekről196
A közös Hadügyminisztérium távirata a magyar miniszterelnöknek a sztrájk részleges befejezéséről és a rögtönítélő bíráskodás kiterjesztésének szükségességéről196
A kereskedelemügyi miniszter előterjeszti a miniszterelnöknek a maga, valamint a honvédelmi, a belügy- és igazságügy-miniszter véleményét a közös hadügyminiszternek a rögtönítélő bíráskodás bevezetésére tett javaslatáról199
A csepeli lőszergyár katonai parancsnokságának jelentése a honvédelmi miniszterhez a lőszergyári munkásság mozgalmairól s a munkásszervezetek tevékenységéről201
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt állásfoglalása a Mitterleuropa-terv ellen203
Varga Jenő összefoglalója a "Közép-Európa" kérdés vitájáról a magyarországi szociáldemokraták és a polgári radikálisok körében203
A szociáldemokrata párt a Károlyi-párt megalakulásáról és a képviselőház 1916. nyári-őszi ülésszakáról. 1916. július-november 207
A "Népszava" a Károlyi-párt megalakulásáról207
Garami Ernő cikke a képviselőház őszi ülésszakáról209
A "Népszava" bírálata a Károlyi-párt egyes soviniszta megnyilatkozásairól211
A szociáldemokrata párt tervezett békeakciói és a magyar kormány állásfoglalása. 1916. augusztus-november213
A budapesti rendőrfőkapitány bizalmas jelentése a belügyminiszternek a szociáldemokrata pártok állítólag készülő háborúellenes megmozdulásáról213
Tisza István távirata a belügyminiszterhez, amelyben a szocialisták esetleges békeakcióinak megelőzésére szólítja fel214
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszterhez a szociáldemokrata Párt háborúellenes terveinek csődjéről215
A szociáldemokrata párt Románia hadbalépéséről216
A "Népszava" a jogok kiterjesztése alapján a "nemzet összes erőinek egyesítésére" szólítja fel a kormányt a román támadás visszaverése érdekében 216
A szociáldemokrata párt a Stürgkh elleni merényletről és I. Ferenc József haláláról218
A "Népszava" Friedrich Adlernek Stürgkh osztrák miniszterelnök ellen elkövetett merényletéről218
A "Népszava" nekrológja Ferenc Józsefről220
A "Népszava" Károly királyt a népjogok kiterjesztésére, Tisza leváltására szólítja fel222
A központi hatalmak békefelhívása és a szociáldemokrata párt. 1916. december - 1917. február223
A "Népszava" vezércikke a békefelhívás őszinteségének bizonyításául a központi hatalmak békefeltételeinek közzétételét követeli223
A "Népszava" üdvözli és kommentálja a Szociáldemokrata Párt vezetősépgének Wilsonhoz, az Egyesült Államok elnökéhez intézett táviratát225
A "Népszava" tiltakozása a "korlátlan búvárhajóharc" meghirdetése ellen226
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a budapesti bizalmiférfi-testület 1917 elején tartott titkos értekezletei228
A pártvezetőség jelentése az országos értekezletnek az 1915. szeptember 5-i tanaácskozás óta végzett tevékenységéről228
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a szociáldemokrata Párt 1917. január6-i országos értekezletéről és a budapesti bizalmi testület 1917. január 19-i üléséről231
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek az 1917. február 4-i vas- és fémmunkás bizalmi értekezletről és a pártbizalmi testület 1917. február 16-i tanácskozásáról236
A szociáldemokrata párt az 1917 februári orosz forradalomról és a forradalmi Oroszországról238
A "Népszava" cikke a februári forradalom jellegéről238
A "Népszava" a béke kilátásairól az orosz forradalommal kapcsolatban240
Miniszterelnökségi körrendelet a törvényhatóságok vezetőihez az orosz forradalom magyarországi hatásának megfigyeléséről241
Kunfi Zsigmond cikke a földosztás és a békekötés oroszországi jelentőségéről243
A "Népszava" vezércikke az orosz hadsereg sikertelen offenzívájáról244
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt "bizalmas kongresszusa". 1917. április 8-9.246
Vanczák János cikke a pártélet megoldatlan kérdéseiről248
A kongresszus elé terjesztett határozati javaslatok és indítványok249
Részletek a kongresszus gyorsírói jegyzőkönyvéből257
A "Vas- és Fémmunkások Lapja" a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1917. április 8-9-i kongresszusáról276
1917. május 1.277
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek a vasas bizalmi férfiak 1917. április 17-i értekezletéről277
Május elsejével kapcsolatos belügyminiszteri intézkedések279
A belügyminiszter körrendelete a törvényhatóságok vezetőihez a május 1-i munkaszünet engedélyezéséről279
A belügyminiszter átirata a budapesti katonai parancsnoksághoz május elseje alkalmából katonai készültség felállítására280
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek a fővárosi május elsejei ünnepségekről281
A május 1-i munkásgyűléseken terjesztett határozati javaslat282
A szervezett munkásság tömegharca a választójog reformjáért. A választójogi blokk létrehozása284
A "Népszava" vezércikke a Választójogi Blokk létrehozásának szükségességéről284
A hadiüzemek munkásainak egyórás általános sztrájkja az általános választói jogért. 1917. május 2.286
A szervezett munkásságnak a hadiüzemek katonai vezetőihez benyújtott választójogi memorandum,a287
A "Népszava" a Tisza-kormány bukásáról288
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszternek az 1917. május 3-i munkásgyűlésekről289
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek az 1917. június 8-i választójogi tüntetésről294
Munkássztrájkok, éhségzendülések 1917 első felében295
Sztrájkmozgalmak a Lipták-gyárban295
A Pest megyei főispán telefonjelentése a belügyminiszternek a kisperti járás egyes nagyüzemeiben észlelt bérmozgalmakiról295
A Lipták-gyár igazgatóságának két beadványa a közös Hadügyminisztériumhoz a gyár munkásainak sztrájkmozgalmáról296
A Lipták-gyár katonai vezetőjének jelentése a budapesti katonai parancsnokságnak az üzemigazgatóság beadványairól298
Sztrájk a brennbergi szénbányában300
A soproni polgármester távirati jelentése a belügyminiszternek a sztrájk kitöréséről300
A soproni polgármester jelentése a belügyminiszternek a sztrájk befejezéséről301
Mozgalmak a pécsi bányászok körében302
A székesfehérvári csendőrkerületi parancsnokság telefonjelentése a Belügyminisztériumnak a Pécs vidéki bányászmozgalomról302
Baranya megye alispánjának telefonjelentése a Belügyminisztériumnak a pécsbányatelepi sztrájkmozgalomról302
A pécsbányatelepi katonai parancsnokság kivonatolt jelentése Cvrcek altábornagyhoz a bányászok mozgalmáról303
A Duna Gőzhajózási Társaság Pécsi Bányaigazgatóságának beadványa a Pénzügyminisztériumhoz, a bányászok által önkényesen bevezetett 8 órás munkanapról305
Éhségzendülés Temesvárott306
A temesvári polgármester távirati jelentése a belügyminiszternek a zavargásokról306
A Temes megyei alispán távirati jelentése a belügyminiszternek a Temes megyei községekben kitört éhségzendülésekről és a lisztellátás megjavításának szükségességéről307
A temesvári főügyészhelyettes jelentése a főügyésznek a városban előfordult zavargásokról308
Sztrájk a tatabányai és dorogi bányákban309
A komáromi másodügyész jelentése a komáromi ügyészségnek a tatabányai bányászok sztrájkjáról309
A komáromi ügyészség vezetőjének jelentése az igazságügy-miniszternek a dorogi, tokodi és csolnoki bányászok sztrájkjáról311
A győri főügyész jelentése az igazságügy-miniszternek a tatabányai sztrájk befejezéséről313
A belügyminiszter átirata a honvédelmi miniszterhez a sztrájk során letartóztatott munkások további sorsáról313
A komáromi ügyész jelentése a győri főügyésznek a "Komáromi Hírlap"-nak a tatabányai és dorogi bányászok sztrájkjáról írt izgató cikkkeiről314
Cvrcek altábornagy átirata Esterházy Móric miniszterelnöknek a halálra ítélt tatabányai bányászok kegyelmi ügyében315
A vasúti munkásság sztrájkmozgalmai. 1917. május-június316
Rendőri jelentés a budapesti főkapitányságnak a MÁV Gépgyár munkásainak bizalmas értekezletéről316
Jencs csendőrőrnagy telefonjelentései a Belügyminisztériumnak a sátoraljaújhelyi vasúti javítóműhely munkásainak sztrájkjáról317
Az aradi tábori szállításvezetőség táviratai a Honvédelmi Minisztériumnak az aradi, temesvári, piski és petrozsényi MÁV műhelyekben és fűtőházakban kitört sztrájkokról317
A MÁB Istvántelki Főműhelyhez kivezényelt karhatalom parancsnokának jelentése a budapesti katonai parancsnoksáőg vezérkari főnökéhez a munkássztrájk alatt végzett tevékenységéről319
A MÁV gépgyári felkelő munkásosztag parancsnokságának jelentése Cyrcek altábornagyhoz a munkásság hangulatáról322
A "Népszava" tudósítása az Esterházy-kormány kereskedelemügyi miniszterének a vasúti munkásság követeléseinek kielégítésére tett ígéretéről323
A debreceni csendőrszakasz helyettes parancsnokának telefonjelentése a Belügyminisztériumnak a hajdúböszörményi zavargásokról323
"Az Ifjúmunkás" beszámolója a május-júniusi tanoncsztrájkokról324
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a nemzetközi munkásmozgalom 1917-ben328
Közlemény a német, osztrák és magyar szociáldemokrata pártok berlini tanácskozásairól328
Garami Ernő cikke a központi hatalmak szociáldemokrata pártjaira háruló feladatokról a béke megteremtéséért folytatott küzdelemben329
A magyar szociáldemokrata küldöttek a béke feltételeiról, Ausztria-Magyarország épségben tartásáról331
A "Népszava" tudósítása a magyar küldöttség stockholmi tárgyalásairól333
A "Népszava" válasza a "budapesti Hírlap"-nak a magyar küldöttség stockholmi magatartása miatti támadására335
Varga Jenő tanulmánya a szocialista békefeltételekről340
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nemzetségi szekcióinak helyeslő nyilatkozata a stockholmi delegáció tevékenységéről340
Hetényi Imre helyettes detektívfőnök jelentése a budapesti rendőrfőkapitánynak a magyarországi háborúellenes csoportok külföldi kapcsolatairól341
A "Népszava" tudósítása a központi hatalmak szociáldemokrata pártjainak a stockholmi értekezlet összehívását sürgető akciójáról343
Alpári Gyula cikke bírálja a II. Internacionálé vezetősinek háborús politikáját és a zimmerwaldi konferencia határozatainak követését javasolja346
Bresztovszky Ernő a magyar szakszervezeti küldöttség szerepléséről a berni nemzetközi szakszervezeti értekezleten347
A szociáldemokrata párt és az Esterházy-kormány 349
A Szociáldemokrata Párt az Esterházy-kormány kinevezéséről349
Szabó Ervin cikke a demokrácia biztosítékáról351
A Sociáldemokrata Párt és az Esterházy-kormány választójogi programja353
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszternek az 1917. június 27-i fővárosi tüntetésről355
Bérharcok, gazdasági küzdelmek 1917 második felében. 1917. július-október360
Az Ipari és Közlekedési Tisztviselők Egyesületének csatlakozása a szervezett munkássághoz360
Az Ipari és Közlekedési Tisztviselők Egyesülete első választmányi ülésének jegyzőkönyve a tisztviselők szervezéséről és bérmoz galmairól360
Az ipari és Közlekedési Tisztviselők Egyesülete szervező bizottsági értekezletének jegyzőkönyve363
A "Népszava" a Ganz-gyár Kőbányai úti telepén dolgozó munkások bérmozgalmáról364
A közös hadügyminiszter átirata a magyar honvédelmi miniszterhez, amelyben közli irányelveit a katonai hatóságok eljárására a militarozált üzemekben sztrájk esetén366
A "Világ" tudósítása az erzsébetfalvai éhségtüntetésről368
A "Népszava" a villamosalkalmazottak szakszervezetének megalakdulásáról369
Sztrájk a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi és borsodnádasdi üzemeiben. 1917. július 26.371
A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmsű Rt. ózdi kohóigazgatósága által kitöltött sokszorosított kérdőív a vasolvasztók munkásainak sztrájkjáról371
Kitöltött kérdőív az Ózdi Vas- és Acélgyár 1917. július 26-i sztrájkjáról373
Kitöltött kérdőív a borsodnádasdi lemezgyár 1917. július 26-i sztrájkjáról 374
Feljegyzés a borsodnádasdi lemezgyár munkásainak 1917. július 26-i követeléseiről és az elért eredményekről375
A "Népszava" a dohánygyári munkásnők mozgalmáról376
A Diósdorogi Vas- és Acélgyár igazgatóságának levele Borsod megye alispánjához a munkások készülő sztrájkjáról378
A Szakszervezeti Tanács jelentése a szakszervezetek háború alatti tevékenységéről383
A szociáldemokrata párt, a Wekerle-kormány s a választójogi tömegmozgalom 1917. augusztus-november385
A "Népszava" Wekerle miniszterelnöki kinevezéséről385
Közlemény a Választójogi Blokk akcióbizottságának megalakításáról386
A "Népszava" az ország nem magyar népeivel való szövetség szükségességéről387
A "Népszava" Justh-nekrológja388
Wekerle munkásellenes támadásával szemben a "Népszava" rendkívüli pártkongresszus összehívását jelenti be389
A hadifogoly-levelezés budapesti cenzúrabizottságának két jelentése a Hadi Felügyelő Bizottságnak a lakosság háborúellenes hangulatáról391
Függelék
Részletek a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1917. november 25-én tartott rendkívüli kongresszusának tárgyalásairól felvett rendőrségi jegyzőkönyvből396
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1918. február 10-én tartott rendkívüli kongresszusának jegyzőkönyve461
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1918. október 13-án tartott rendkívüli pártgyűlésének jegyzőkönyve461
Mutatók
Időrendi áttekintés493
A magyar munkásmozgalom történetének szemelvényes bibliográfiája
A magyarországi munkássajtó501
A kötetben szereplő megváltozott fővárosi utcanevek jegyzéke509
Névmutató511
Helynévmutató551
A levéltári iratok jelzeteiben használt rövidítések magyarázata558
V. kötet
Előszó5
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása Magyarországon. Az osztrák-magyar monarchia háborús veresége és széthullása. A magyar októberi polgári demokratikus forradalom 1917. november - 1918. október 31.
Az első hírek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről. A forradalmi erjedés meggyorsulása Magyarországon. A szovjet kormány békekiáltványa és annak visszhangja. 1917. novvember - 1918. január13
A Népszava az oroszországi proletárforradalom győzelméről13
Alpári Gyula vezércikke az orosz proletárforradalomról14
A forradalmi szocialisták röplapja harcba hívja a munkásokat a békéért16
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kiáltványa az orosz kormány békefelhívásának támogatásáról17
A Pesti Hírlap cikke az orosz proletárforradalom győzelméről18
Alpári Gyula cikke az orosz tanácskormány békéért folytatott küzdelméről19
A budapesti munkásság 1917 novemberi tüntetése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a béke mellett20
A Magyrországi Szociáldemokrata Párt november 25-i rendkívüli pártgyűlése a munkásság helyzetéről és politikai jogairól30
Magyar és orosz katonák barátkozása a frontokon31
A dolgozók helyzete. A munkásság mozgalmának és szervezkedésének fellendülése35
A dolgozó tömegek fokozódó harca a békéért, a háborús nyomor ellen és a munkástanácsok megalakításáért. A januári országos politikai tömegsztrájk. A magyarországi szociáldemokrata párt vezetőségének munkásellenes politikája. 1918. január-február54
A budapesti munkásság 1918 január 13-i békegyűlései. Az első magyarországi munkástanácsok megalakulása54
A januári általános politikai tömegsztrájk60
Hevesi Gyula cikke az orosz proletárforradalom hatásáról és a magyar szociáldemokrácia reformista politikájáról76
A Népszava a munkásnők országos értekezletéről79
A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapesti cs. és kir. bizottság jelentése az orosz békeajánlat hatásáról81
A munkácsi görögkatolikus püspök felirata a miniszterelnökhöz a kárpát-ukrajnai nép nyomoráról83
Jegyzőkönyv kivonat a Hadi Felügyeleti Bizottság ülésén a forradalmi eszmék elleni sajtópropagandával kapcsolatban elhangzott felszólalásokról84
A Népszava az 1918 február 1-i cattarói tengerészfelkelésről86
Az igazságügyminiszter válasza a képviselőházban Fényes László képviselőnek a bolsevizmussal rokonszenvező mozgalmak elfojtásával foglalkozó interpellációjára88
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének lemondása ügyében összehívott rendkívüli pártkongresszus. 1918 február 10.90
A Szovjet-Oroszországban levő hadifogoly magyar munkások és parasztok a forradalom védelméért. Kommunista hadifogoly szervezetek alakulása és tevékenysége Szovjet-Oroszországban. 1917. december - 1918. október97
Ligeti Károly levele Omszkból a Népszava szerkesztőségéhez az Októberi Forradalomnak a hadifoglyokra gyakorolt hatásáról97
A budapesti honvéd kerületi parancsnokság ügyészének jelentése a honvédelmi miniszterhez az Oroszországban levő magyar hadifoglyok kommunista szervezkedéséről97
Az omszki magyar szociáldemokrata hadifoglyok felhívása a magyar katonákhoz és az oroszországi hadifoglyokhoz98
Tudósítás a pétervári hadifoglyok szociáldemokrata forradalmi központjának megalakításáról101
Közlemény szocialista hadifogoly-szervezetek megalakulásáról102
A Nemzetközi Szocialista cikke: "Nem választójog kell, de proletárdiktatúra."102
Az omszki szociáldemokrata magyar hadifoglyok forradalmi központja fegyveres forradalmi harcra hívja fel a hadifoglyokat103
Tudósítás hadifoglyok 1918 március 19-i krasznojarszki gyűléséről103
A Szociális Forradalom a magyar kommunisták céljairól105
A honvédelmi miniszter körlevele a katonai parancsnokságokhoz és hatóságokhoz az Oroszországban levő osztrák-magyar hadifoglyok szervezkedéséről és sajtójáról106
Tudósítás a hadifoglyok Moszkvában megtartott országos kongresszusáról. 1918. április 13-18106
Orosz hadifogságból hazatérő osztrák-magyar katonák és orosz hadifoglyok felkelési kísérlete német katonai egységek ellen111
Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja kiadja Marx, Engels, Lenin néhány művét111
A külföldi kommunista munkások szibériai szervezete központi bizottságának május elsejei felhívása112
A külföldi nemzetközi szocialista munkások és parasztok forradalmi egyesülete omszki központi bizottságának határozati javaslata az egyesület célkitűzéseiről112
A Szociális Forradalom felhívása a hadifoglyokhoz forradalmi kötelességeik teljesítésére113
Felhívás az omszki magyar szocialista hadifoglyok agitátortanfolyamán való részvételre115
A Szociális Forradalom a Szovjet-Oroszországban levő külföldi kommunisták nemzetközi szervezetéről115
Tudósítás a forradalom védelmére Moszkvából harcba induló nemzetközi zászlóaljról116
A Szociális Forradalom a magyar kommunista csoport agitációs és propaganda munkájáról116
Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának jelentése a VIII. kongresszushoz az OK(b)P Külföldi Csoportjai Föderációjának tevékenységéről117
Tudósítás nyolcvan magyar katonának az angol intervenciósok ellen vívovv hősi harcáról119
Sz. M. Bugyonnij a nemzetközi vöröskatonákról119
Szergej Lazo a Vörös Hadsereg soraiban harcoló magyar vöröskatonákról120
A dolgozók sztrájk- és bérmozgalmai, a szervezkedés erősödése. A Wekerle-kormány újabb munkásmozgalom ellenes intézkedései. 1918. február-április120
A budapesti rendőrfőkapitány javaslata a kereskedelemügyi miniszterhez a vasúti alkalmazottak szervezkedésének betiltásáról120
A Forradalmi Szocialisták felhívása a munkásokhoz: "Ne tűrjétek tovább az uralkodó osztályok elnyomását!"123
A közélelmezési miniszter táviratilag sürgős intézkedést kér a földművelésügyi minisztertől a sztrájkoló turai mezőgazdasági cselédek ellen124
Kivonat a 20. népfelkelő munkásszázad parancsnokának a honvédelmi minisztériumhoz küldött heti jelentéséből a MÁV gépgyár munkásainak hangulatáról124
A Szabók Szaklapja a budapesti szabómunkások bérmozgalmáról124
Vita a minisztertanácsban a forradalmi mozgalmak elleni intézkedésekről125
A 19. népfelkelő, munkásszázad parancsnokának jelentése a budapesti katonai parancsnoksághoz a MÁV Istvántelki Főműhely munkásainak a csendőrök brutalitása elleni fellépéséről126
Híradás az osztályharcos komlói bányamunkások bevonultatásáról127
Honvédelmi minisztériumi feljegyzés a pécsi MÁV műhely munkásainak sztrájkjáról127
A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapesti cs. és kir. bizottság jelentése a lakosság háborúellenes hangulatának erősödéséről és az osztályharc élesedéséről128
A kiskunfélegyházi rendőrkapitány összefoglaló jelentése a Pest megyei alispánhoz a lakosság február 24-26-i forrongásáról129
A Testvériség cikke a győri munkások tüntetéséről130
A belügyminiszter körrendelete a főispánokhoz a szocialista eszmék terjesztésének megakadályozásáról131
A bánya- és kohómunkások szervezkedése. 1918. február-áporilis133
A belügyminiszter bizalmas körrendelete a főispánokhoz a hazatérő hadifoglyok és a munkásszervezetek ellenőrzéséről, a szocialista propaganda megakadályozásáról135
A Forradalmi Szocialisták március 15-e évfordulóján az orosz forradalom példájának követésére hívják fel a dolgozókat137
A Világszabadság híradása a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjainak alakulásáról138
A vas- és fémmunkások harca a nyolc órás munkaidőért, munkaviszonyaik és munkafeltételeik megjavításáért. 1918. március 4-március 14139
A Szegedi Napló a szegedi kenderfonógyári munkások és munkásnők sztrájkjáról147
A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszterhez a baloldali szociáldemokraták megfigyeltetéséről147
A lupényi bányaigazgatóság és a katonai hatóságok összefoglaló jelentése a bánya román, magyar és más nemzetiségű munkásainak március 18-21-i sztrjákjáról148
A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapesti cs. és kir. bizottság jelentése a különbéke hatásáról és a hadifoglyok hozzátartozóinak helyzetéről152
A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének kérvénye a belügyminiszterhez: biztosítsa a helyi csoportok zavartalan működésének feltételeit154
A szombathelyi rendőrkapitány jelentése a Vas megyei főispánhoz a helyi munkásmozgalom elleni intézkedéseiről, a munkásság szervezeteiről és vezetőiről155
A 8 Órai Ujság az igazságügyi alkalmazottak szervezkedéséről156
Honvédelmi minisztériumi feljegyzés a somsálybányai és farkaslyuki bányászok és a csendőrök közötti fegyveres összeütközésről156
A sátoraljaujhelyi helyettes főügyész jelentése a kassai főügyészséghez a városi vasúti műhelyek munkásainak bérmozgalmáról156
Részletek a Szocializmus című folyóiratnak az építőmunkások helyzetéről szóló cikkéből157
A brennbergi bányamunkások sztrájkja. 1918 április 24 - május 2.159
Kormány- és hatósági intézkedések az orosz hadifogságból visszatért katonák által terjesztett eszmék elfojtására és forradalmi tevékenységük megakadályozására. 1918 január-április161
A cs. és kir. hadügyminisztérium titkos parancsa a szocialista eszmék terjesztésének megakadályozására161
A honvédelmi miniszter a katonai és csendőrparancsnokságoknak kiadott körrendeletében megtiltja a katonáknak a politikai gyűléseken és felvonulásokon való részvételt162
A belügyminiszter az Oroszországból hazatért hadifoglyok ellenőrzésére és a tömegmozgalmak megfékezésére a csendőrség és rendőrség létszámának felemelését kéri a minisztertanácstól163
Titkos utasítás a katonai elhárító szolgálathoz a szocialista eszmék terjesztésének megakadályozására a hadseregben164
A belügyminiszter rendelete a főispánokhoz, a budapesti rendőrfőkapitányhoz, a határszéli rendőrfőkapitányságokhoz és valamennyi csendőrkerületi parancsnoksághoz az oroszországi forradalmi hadifogoly-újságok terjesztésének megakadályozása ügyében165
Detektívjelentések a temesvári határszéli rendőrkapitánysághoz az orosz hadifogságból hazatért katonák hangulatáról165
Az orosz és visszatért magyar hadifoglyok forradalmi agitációja166
A magyarorzsági szociáldemokrata párt választójogi mozgalmai. 1918 április167
Szabó Ervin cikke a Világban a szociáldemokrácia választójogi politikájáról167
Szocialista katonák levelükben választójogi propaganda helyett harcos békeagitációt követelnek a Népszavától168
A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszterhez az április 22-i országos munkabeszüntetésről és választójogi nagygyűlésről168
A választójogi nagygyűlés határozata169
A Forradalmi Szocialisták röplapja a választójogi küzdelem helyett az orosz proletariátus példájának követésére szólítja fel a munkásságot171
Az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkások mozgalmai. A hatóságok terrorintézkedései. 1918 május-június 20171
Május elseje megünneplése171
Tudósítás a Székesfehérvár város alkalmazásában álló mezőgazdasági cselédek sztrájkjáról177
Tudósítás a Bergungstelle munkásnőinek sztrájkharcáról177
Tudósítás a szegedi kenderfonógyári mukásnők harcos fellépéséről a pénzbírságok ellen178
A MÁV gépgyári népfelkelő munkásszázad parancsnokának jelentése a honvédelmi minisztériumhoz a munkások sztrájkjáról178
A MÁV elnökének utasítása a szolnoki igazgatósághoz a sztrájkoló műhelymunkások elbocsátására179
Szemuely Tibor cikke a Szociális Forradalombabn az érlelődő forradalmi helyzetről179
A minisztertanács általános sztrájk esetén felhatalmazza a belügyminisztert a statárium kihirdetésére180
A Szakszervezeti Értesítő közli az ózdi bányász munkásszázad parancsnokának hirdetményét a bányászok szakszervezetbe való belépésének feltételeiről181
A resicabányai magyar és román munkások politikai sztrájkja181
Hírek a Magyarországi Földmunkások Országos szövetsége újabb helyi csoportjainak megalakulásáról186
A budapesti főügyész jelentése az igazságügyminiszterhez a pestszentlőrinci lőszergyár munkásainak sztrájkjáról186
Az igazságügyminiszter utasítása a főügyészekhez a sajtócenzúra szigorításáról187
A Szakszervezeti Értesítő a villamosvasúti alkalmazottak 1918 júniusi nagygyűléséről188
Honvédelmi minisztériumi feljegyzés a június 12-24-i tatabányai bányászsztrájkról188
A petrillai körjegyző átirata a munkászászlóalj parancsnokságához a petrozsényi munkásság forradalmi hangulatáról, és a munkásság megmozdulásának elfojtása érdekében javasolt intézkedésekről190
A kispesti állami munkástelep és a csepeli vízműtelep dolgozóinak nyílt levele a pénzügyminiszterhez190
A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapest cs. és kir. bizottság jelentése a dolgozó nép súlyos helyzetéről és háborúellenességéről191
A katonák háború ellenes hangulatának erősödése, szökések és lázadások a hadseregben. A kormány megtorló intézkedései. 1918. május-június195
A Forradalmi szocialisták felhívása a katonákhoz: vessenek véget a háborúnak, vegéyk birtokukba a földet195
A miniszterelnök távirati utasítása a közigazgatási hatóságok vezetőihez és a főügyészekhez a statáriális kivégzésekről szóló hírlapi közlemények legszigorúbb ellenőrzéséről196
Katonalevél a Népszava szerkesztőségéhez a Szovjet-Oroszországból hazatért katonákkal való bánásmódról196
A fronton harcoló katonák tiltakozó levelei a Népszava szerkesztőségéhez a statáriális kivégzések ellen197
A kassai katonai ügyészség jelentése a helyi katonai parancsnoksághoz a rimaszombati május 12-13-i katonalázadásról198
A trencséni főispán felterjeszti a miniszterelnökhöz a 15. honvéd pótzászlóalj parancsnokának jelentését a katonák május 21-31-i lázadásáról200
A pécsi főügyész jelentése az igazságügyminiszterhez a Pécsett május 20-án kitört katonafelkelésről202
A honvédelmi miniszter körrendeletben közli a katonai és csendőrparancsnokságokkal a május hónapban lezajlott katonalázadásokat205
A 10. honvéd pótzászlóalj parancsokságának távirati jelentése a honvédelmi minisztériumhoz a sajóecsegi katonalázadásról206
A magyrországi csendőrség felügyelőjének jelnetése a honvédelmi miniszterhez a katonaszökésekről és a szökések ellen tett intézkedésekről207
A honvédelmi miniszter rendelete a katonai parancsnokságokhoz a katonák szökési kísérleteit elősegítő polgári lakossággal szemben követendő eljárásról209
A júniusi országos politikai tömegsztrájk. 1918 június 20-28209
A Budapesti M. Kir. Államrendőrség főkapitányának jelentése a belügyminiszterhez a MÁV gépgyári sztrájkról és csendőrsortűzről209209
A miniszterelnökség távirati utasítása a közigazgatási hatóságokhoz és a főügyészekhez a MÁV gépgyári eseményekre vonatkozó hírzárlatról211
A budapesti főügyészhelyettes jelentése az igazságügyminiszterhez Landler Jenőnek a június 20-i nagygyűlésen mondott beszédéről211
A budapesti és környékbeli gyárak bizalmi férfiainak határozati javaslata a MÁV gépgyári munkásokkal vállalt szolidaritásról213
A MÁV gépgyári sztrájk leverésére alakult bizottság javaslata a sztrájkoló munkások elleni megtorló intézkedésekről214
Javaslatok és intézkedések a minisztertanács ülésén a sztrájkoló munkások ellen214
A sztrájk idején Budapesten megalakult munkástanács röplapja a munkásokhoz a sztrájk céljairól217
A belügyminiszter távirati utasítása a főispánokhoz a vidékre utazó agitátorok tevékenységének megakadályozására217
A Győri Munkástanács sztrájkra és a kormány elleni harcra hívja fel a munkásságot218
A Vas megyei főispán távirati jelentése a belügyminiszterhez: a szombathelyi vasúti műhely munkásai csatlakoztak a sztrájkhoz219
A Salgótartjáni Vasmű Rt. igazgatójának jelentése a budapesti központhoz a helyi munkásság sztrájkjáról219
Az ózdi járási főszolgabíró távirati jelentése a Borsod megyei alispánhoz a vasgyári munkások sztrájkjáról220
Az aszódi járási főszolgabíró jelentése a Pest megyei főispánhoz a vasúti pályamunkások sztrájkjáról220
A biai járási főszolgabíró távirati jelentése a Pest megyei főispánhoz az albertfalvi, budafoki, nagytétényi gyárak munkásainak sztrájkjáról221
A kormánybiztos távirati utasítása a soproni alispánhoz a sztrájkoló munkások elleni rendszabályokról221
A kormány a munka folytatására hívja fel a sztrájkoló munkásokat221
Fényes László képviselő felszólalása a képviselőházban a sztrájk okairól és a szociáldemokrata vezetők szerepéről222
A szociáldemokrata vezetők irányítása alatt álló munkástanács a sztrájk befejezésére szólítja fel a munkásokat224
A szegedi ügyészség jelentése a főispánhoz a szegedi sztrájk befejezéséről225
Részlet az Ujságnak a sztrájk lefolyásáról közölt tudósításából226
Munkáslevél a Népszava szerkesztőségéhez a szociáldemokrata vezetőknek a sztrájk leszerelésével elkövetett árulásáról228
A dolgozók forradalmasodása. Hatósági intézkedések a mozgalmak ellen. 1918 július-október229
A Világszabadság cikke a szolgabírák önkényeskedéséről229
A lajosmizsei jegyző jelentése a Pest megyei főispánhoz az éhező lakosság forrongásáról230
A pozsonyi csendőrkerület parancsnokságának távirata a honvédelmi miniszterhez a nyitrabányai sztrájk kitöréséről231
A szombathelyi egyházmegye püspöket körlevelében a szocialista eszmék tejredésének megakadályozására hívja fel a papságot231
A kiskőrösi járási főszolgabíró távirati jelentése a Pest megyei alispánhoz Kecel és Kiskőrös népének hatóság elleni fellépéséről232
A Friss Ujság a ceglédi asszonyok tüntetéséről233
A kassai katonai parancsnokság távirati jelentése a honvédelmi nisztériumhoz a salgótarjáni 115. bányász-munkásszázad sztrájkjáról233
Tudósítás a béremelésért sztrájkoló erzsébetfalvi jutagyári munkásnők elleni rendőrtámadásról134
A pozsonyi honvéd kerületi parancsnok jelentése a honvédelmi miniszterhez katonák forradlami magatartásáról234
A szociáldemokrácia a polgári demokratikus forradalom előestéjén. 1918 augusztus-október235
A Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének vezetői a "reális célokért való küzdelem" útjára akarják vezetni a munkásmozgalmat235
Weltner Jakab tanúvallomása a Hamburger-perben a magyar szociáldemokrácia háború alatti politikájáról236
A Népszava vezércikke Leninről, az ellene elkövetett merénylet alkalmából237
Munkáslevél a Népszava szerkesztőségéhez a kormány és a szociáldemokrata vezetők közötti viszonyról239
A Vas- és Fémmunkások Lapja a vasas szakszervezet és a munkaadók szervezete között a munkabérekre vonatkozólag létrejött megegyezésről240
Szamuely Tibor cikkei a Szociális Forradalomban a szociáldemokrata párt és a szakszervezet vezetőienk a munkásság mozgalmait fékező tevékenységéről241
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1918 október 8-i kiáltványa és annak visszhangja244
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 13-i rendkívüli pártgyűlése a béke kérdéséről és Magyarország jövő fejlődéséről249
Az osztrák-magyar monarchia szétesése. A magyarországi polgári demokratikus forradalom255
A monarchia hadseregének bomlásáról255
Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzeteinek elszakadása a monarchiától259
A magyar polgári demokratikus forradalom közvetlen előzményei és győzelme264
A polgári demokratikus kormányzat berendezkedése és politikája. A kommunisták magyarországi pártjának megalakulása és harca a proletárdiktatúra előfeltételeinek megteremtéséért. A forradalmi válság kibontakozása, a proletárforradalom győzelme 1918 október 31 - 1919 március 21
A néptömegek küzdelme a forradalom továbbfejlesztéséért, a köztársaságért. A polgári demokratikus kormány a forradalom továbbfejlődésének megakadályozásáért. 1918 október 31-november 20293
A burzsoá-szociáldemokrata kormány megalakulása és első intézkedései. A forradalom első napjai313
A kormány és a Magyarországi Szociáldemokrata párt átszervezi a munkás- és katonatanácsokat313
A munkásosztály, a dolgozó parasztság és a frontokról hazatérő katonaság közös harca az uralkodó osztályok és a közigazgatási hatóságok ellen. A kormány és a szociáldemokrata vezetők a forradalmi néptömegek mozgalmainak elfojtásáért321
A néptömegek harca a köztársasági államformáért. A köztársaság kikiáltása340
A kommunisták magyarországi pártjánáak megalakulása és szervezeti kiépülése. 1918. november 20-1919 január349
A Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918 november 20-i megalakulásáról349
A Vörös Ujság első számának vezércikke a Kommunisták Magyarországi Pártja programjáról351
Megalakul a Komunisták Magyarországi Pártjának szolnoki helyi szervezete352
A Független Közalkalmazott híradása a kommunista közalkalmazottak frakciójának megalakulásáról353
A Vas- és Fémmunkások rákospalotai helyi csoportja csatlakozik a Kommunisták Magyarországi Pártjához353
Az aszódi repülőgépgyár munkásai síkraszállnak a proletárdiktatúra mellett353
A Vörös Ujság híradása kommunista szervező bizottságok megalakulásáról354
A famunkások kommunista csoportjának megalakulása354
Hírdás a KOmmunisták Magyarország Pártja üzemi szervezeteinek alakulásáról354
A Vörös Ujság híradása az első román kommunista csoport megalakulásáról355
Zemplén megye proletariátusa csatlakozik a Kommunisták Magyarország Pártjához, és táviratban üdvözli az orsoz proletariátust és Lenint355
Salgótartján szervezett bányászai és vasmunkásai megalakítják a kommunista pártszervezetet356
A szarvasi kommunisták bejelentik, csatlakozásukat a Kommunisták Magyarországi Pártjához356
"A Kommunisták Magyarországi Pártjának ideiglenes szervezeti szabályzata"357
Az államvasúti alkalmazottak kommunista csoportjának megalakítása357
A kommunisták december 29-i szegedi gyűlésén Réákosi Mátyás ismerteti a kommunista párt céljait358
A szegedi kormánybiztos jelentése a hadügyminiszterhez Rákosi Mátyás szegedi pártszervező munkájáról360
A Vörös Ujság a kisteleki földmunkások politikai mozgalmáról360
Híradás a fővárosi tanítók kommunista csoportjának megalakulásáról360
Doboz község munkásai és agrárproletárjai paraszt- és munkástanácsot és kommunista pártszervezetet alakítanak361
A tököli földmunkások szakszervezete csatlakozik a KOmmunisták Magyarországi Pártjához361
A Kommunisták Magyarországi Pártjának felhívása az üzemek munkásaihoz: alakítsanak gyári kommunista csoportokat361
Pápán megalakul a kommunista pártszervezet362
Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja budapesti II. kerületi szervezete362
Az V. választókerületi szociáldemokrata gyűlésén megalakul a kommunista pártszervezet362
A kispesti vasasok csatlakoznak a Kommunisták Magyarországi Pártjához363
A Kommunisták Magyarországi Pártjának erősödése. A munkások, dolgozó parasztok és katonák harca a párt vezetésével a szociáldemokrácia és a burzsoá köztársaság kormányának politikája ellen. 1918 november - 1919 január363
A magyar hadifoglyok hazatérése Szovjet-Oroszországból363
A munkások mozgalmai. A dolgozó néptömegek harca a közigazgatási hatóságokkal368
A dolgozó parasztok szervezkedése és harca a földért. A Kommunisták Magyarországi Pártja és a koalíciós kormány állásfoglalása a földkérdésben378
A Kommunisták Magyarországi Pártjának agitációja a katonák között. A katonaság mozgalma a hadsereg demokratizálásáért. Ellenforradalmi szervezkedés a hadseregben385
A kormány és a hatóságok a burzsoá rend megszilárdításáért. A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca a kormány bel- és külpolitikája, a parlamantarizmus ellen, a tanácsok hatalmáért401
A Kommunisták Magyarországi Pártjának propaganda és agitációs munkája. A koalíciós kormány és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt az erősödő kommunista párt ellen415
Az ipari és mezőgazdasági proletariátus helyzete és mozgalmai. A munkásosztály harca az üzemek munkásellenőrzéséért438
A magyar hatóságoknak a nemzetközi egyezményeket sértő eljárása az orosz Vöröskereszt magyarországi megbízottaival szemben541
A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca az ellenforradalmi terror fokozódása idején. 1919 január-február 20453
A nemzetközi proletariátus vezéreinek üzenete460
Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolásának visszhangja a magyar munkások között462
A Kommunisták Magyarországi Pártja pártszervező, agitációs és propagandamunkája eredményeinek megszilárdítása és továbbfejlesztése466
A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca a bolsevizmus elleni küzdelemben az antant-imperialisták által támogatott koalíciós kormány és a reakció ellenforradalmi tevékenysége ellen485
A kommunisták befolyásának növekedése falun. A földmunkások és szegényparasztok harca jogaikért, magasabb bérért, a nagybirtok felosztásáért510
Az ipari és mezőgazdasági proletariátus helyzete és harca a kommunisták vezetésével a munkanélküliség ellen527
A kommunisták kizárása a munkástanácsból539
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusa. 1919 február 9543
Kormányrendelet az üzemi választmányokról. Az ipari munkásság harca a kommunisták vezetésével a gyárak és bányák munkásvezetéséért550
A burzsoá-szociáldemokrata koalíciós kormány nyílt támadása a Kommunisták Magyarországi Pártja ellen, a párt vezetőinek letartóztatása. A kormány intézkedései helyzetének megszilárdítására. Küzdelem a nagybirtokrendszer, a kormányterror ellen, a kommunista párt teljes legalitásáért. 1919 február 20-28559
Az 1919 február 20-i provokáció a Népszava szerkesztősége előtt. A kommunisták bebörtönzése. Tiltakozások a kormány terrorja ellen559
A katonai terror erősödése a salgótarjáni munkásság ellen573
A mezőgazdasági munkások és a dolgozó parasztok harca a földért576
A leszerelt katonák és altisztek mozgalmai581
Az internálásról szóló törvény életbeléptetése585
A koalíciós kormány kísérlete megbízható zsoldos hadsereg létrehozására588
A nemzetgyűlési választások kiírása591
A dolgozó tömegek gazdasági harca, küzdelme a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével a hatalom meghódításáért. A burzsoá-szociáldemokrata kormányzat összeomlása. 1919 március 1-21594
A Kommunisták Magyarországi Pártja a szociáldemokrácia elszigeteléséért, a koalíciós kormány leleplezéséért594
A munkástanácsok balratolódásáról607
A Kommunista Internacionáló első, alakuló kongresszusáról615
A dolgozó tömegek mozgalmai gazdasági és politikai követeléseik kivívására626
Az ország dolgozó parasztságának földosztást követelő és földkisajátító mozgalmai641
A szegedi munkások és katonák a proletárdiktatúráért654
A dolgozók hatalmáért folytatott tömegmozgalmak országos méretű kiszélesedése661
A Párizsi Kommün forradalmi megünneplése a kommunista párt vezetésével. Március 19-20 eseményei. A Berinkey-kormány lemondása668
A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülése. A proletárdiktatúra kikiáltása a Budapesti Munkástanács ülésén. 1919 március 21685
Mutatók
Időrendi áttekintés695
A magyar munkásmozgalom történetének szemelvényes bibliográfiája705
Magyarországi munkássajtó709
A kötetben felhasznált egyéb lapok717
Névmutató718
Helynévmutató741
A levéltári iratok jelzeteiben használt rövidítések magyarázata747
Illusztrációk jegyzéke747
6/A kötet
A Magyar Tanácsköztársaság 1919 március 21.-1919 augusztus 1. - 1959-es kiadás
A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte, a szocialista rend alapjainak lerakása 1919 március 21-április 153
1919 március 21.3
"Mindenkihez" A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács felhívása Magyarország dolgozóihoz4
A hivatalos lap közli a Forradalmi Kormányzótanács névsorát5
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a statáriumról5
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az alkoholtilalomról6
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a fegyverviselési tilalomról6
1919 március 22.6
Lenin az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt VIII. kongresszusa nevében üdvözli a Magyar Tanácsköztársaságot7
"Mindenkihez!" A Forradalmi Kormányzótanács felhívása a nemzetközi proletariátushoz8
A Magyar Tanácsköztársaság szikratávíró útján kapcsolatba lép Leninnel9
A Forradalmi Kormányzótanács ülése kül- és belpolitikai kérdésekről13
A Vörös Ujság a Kommunisták Magyarországi Pártja bizalmiférfiaknak a két párt egyesülését tárgyaló értekezletről14
Az Ifjúmunkások Országos Szövetségének és a Szocialista Ifjúmunkások Országos Szövetségének felhívása az egységes ifjúsági szervzet létrehozására15
A Vörös Ujság a proletariátus hatalmával járó feladatokról16
1919 március 23.16
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága táviratban közli az egyesült párt nevére vonatkozó állásfoglalást a magyar kommunistákkal17
Lenin táviratban tájékoztatást kér Kun Bélától a szociáldemokratáknak a proletárdiktatúrával kapcsolatos állásfoglalásáról18
Lenin a magyar proletárhatalom jelentőségéről19
A Vörös Ujság cikke a hatalom megszilárdításával járó feladatokról20
A Népszava tudósítása a vidéki városoknak a proletárdiktatúrához való csatlakozásáról21
A szegedi Friss Hírek a proletárdiktatúra kikiáltásáról22
Az Alföldi Ujság (Szentes) híradása a proletárhatalom első intézkedéseiről22
Röplap a Hajdúdorogi Tanács végrehajtó bizottságának megalakulásáról és első határozatairól24
A Vörös Ujság cikke a wilonizmus lelepleződéséről és a leninizmus diadaláról24
A Népszava tudósítása a Magyar Tanácsköztársaság ausztriai és csehszlovákiai visszhangjáról25
Híradás a Svábhegyen megnyíló gyermekszanatóriumról27
1919 március 24.28
A Szociális Termelés Népbiztosságának rendelete az üzletek bezárásáról28
A Főváros Népbiztosságának rendelete az óvodás- és iskolásgyermekek ingyenes fürdéséről29
A győri helyőrség katonatanácsának röplapja jelentkezésre hívja fel a hadviselteket29
A Varsói Munkásküldöttek Tanácsának 1919 március 24-i ülése üdvözli a Magyar Tanácsköztársaságot30
1919 március 25.30
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a Vörös Hadsereg megszervezéséről30
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a forradalmi törvényszék felállításáról32
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a rangok és címek eltörléséről33
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a törvénytelen gyermekekről33
A Főváros Népbiztosságának rendelete a zárt és magánkertek játszó- és sétaterek céljára való igénybevételéről34
A Magyar Tanácsköztársaság bécsi megbízottainak jelentése a Külügyi Népbiztossághoz az osztrák szociáldemokrata vezetőkkel folytatott tárgyalásokról34
Jegyzőkönyv a Magyarországi Szocialista Párt megalakulásáról a Somogy megyei Bize községben36
A vidéki sajtóosztály jelentése a franciák által megszállt Aradról36
1919 március 26.37
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az ipari, bánya- és közlekedési üzemek szocializálásáról37
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a lakóházak szocializálásáról37
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete munkakényszerről és a munkához való jogról38
A Forradalmi Kormányzótanács rendetele a pénzintézetek szocializálásáról39
A belügyi népbiztos rendelete a Vörös Őrség felállításáról40
A Vörös Ujság tudósítása a kommunista bizalmiak március 26-i értekezletéről és a Kommunisták Magyarországi Pártja likvidálásáról hozott határozatról41
Sz M. Kirov beszéde a magyar proletárhatalomról a volt hadifoglyok asztrahányi nagygyűlésén42
A kismartoni katonai főreáliskola III. éves növendékeinek távirati kérelme a Hadügyi Népbiztossághoz a hadsereg való behívásukról45
Bereg megye direktóriumának hirdetménye a föld megművelésének biztosításáról45
A vidéki sajtóosztály jelentése: Sopronban a bécsújhelyi munkásság küldötteti az osztrák proletariátus támogatásáról biztosítják a magyar munkásokat46
A vidéki sajtóosztály jelentése Balassagyarmatról a cseh csapatok készülődéséről46
A vidéki sajtóosztály jelentései a francia katonák lefegyverzéséről Makón46
1919 március 27.47
A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete a színházak igazgatóságához a jegyárusításról47
A Forradalmi Kormányzótanács ülése az osztrák munkásság élelmiszerrel való támogatásáról és a földkérdésről47
Kun Béla cikke a pártegységről50
A Vörös Ujság cikke a proletárdiktatúra államáról51
A Vörös Ujság közleménye az árukészleteknek a Kormányzótanás által elrendelt leltározásáról52
A Gyóni Munkástanács a Kormányzótanács útmutatását kéri munkájához53
A Szegedi Vörös Ujság közli a városból eltávozott direktórium proklamációját54
A Szegedről eltávozott direktórium Kiskunfélegyházáról felhívást intéz Szeged népéhez55
A vidéki sajtóosztály jelentése Nagyváradról a Vörös Hadsereg megalakításáról56
A vidéki sajtóosztály jelentése a Fejér megyei kastélyokban talált műkincsek leltározásáról56
Részlet a párizsi békekonferencia amerikai teljhatalmú megbízottai magyar helyzetet tárgyaló ülésének jegyzőkönyvéből57
A Népszava közli Kun Béla válaszát a Berlini Munkás- és Katonatanács üdvözlő távirata58
A Vörös Ujság közli a Müncheni Munkástanács üdvözlő táviratát a Magyar Tanácsköztársasághoz59
A vidéki sajtóosztály jelentése a jugoszláv katonák magatartásáról59
A vidéki sajtóosztály jelentése a cseh katonáknak a magyar proletárhatalom iránt megnyilvánuló szimpátiájáról59
1919 március 28.59
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága szikratáviratban a magyar proletariátus támogatására szólítja fel a világ munkásságát60
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a lakbérek leszállításáról61
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete munkásegyetemek létesítéséről61
A Főváros Népbiztosságának rendelete a margitszigeti belépődíj eltörléséről62
A Népszava közli az egyesült párt nyilatkozatát a két munkáspárt likvidálásáról62
A Pravda közli Kun Béla rádióüzenetét Leninhez62
A Leszerelt Katonák Országos Szabadszervezete végrehajtó bizottsága ülésének jegyzőkönyve a szervezet feloszlatásáról63
Kunfi Zsigmond cikke a Vörös Ujságban a proletariátus szervezeti egységéről63
A debreceni Népakarat közli a város direktóriumának hirdetményét a két munkáspárt egyesüléséről65
A Forradalmi Kormányzótanács röplapja egységére, fegyelemre és a Vörös Hadsereg szervezésére hívja fel a proletariátust66
A Vörös Ujság cikke a szocialista átalakulás magyarországi feltételeiről67
A Vörös Ujság az ukránok jogainak biztosításáról69
A 3. orosz hadsereg szikratáviratában üdvözli a Magyar Tanácsköztársaságot70
A vidéki sajtóosztály jelentése Debrecenből, az első menetalakulat elindításáról70
A vidéki sajtóosztály jelentése a Heves megyei parasztság hangulatáról70
1919 március 29.71
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a betegségi és baleseti biztosításáról71
A Forrradalmi Kormányzótanács rendelete a nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről73
A Népszava ismerteti Kun Béla előadását a proletariátus egységéről74
A Vörös Ujság közli Maxim Gorkijnak a magyar proletariátust üdvözlő táviratát75
A Vörös Ujság közli Kun Bélának a Neue Freie Presse munkatársával folytatott beszélgetést76
A Vörös Ujság híre nők jelentkezéséről a Vörös Hadseregbe77
1919 március 30.77
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a biztosítóintézetek szocializálásáról77
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a 2000 koronánál nagyobb értékű ékszerek beszolgáltatásáról78
Szamuely Tibor felhívása a Vörös Hadsereg katonáihoz79
A Vörös Ujság tudósítása az első nemzetközi ezred első zászlóaljának felvonulásáról80
A vidéki sajtóosztály jelentései a Békéscsabán, Somogy megyében és Zalaegerszegen folyó katonai toborzásról81
A Somogyi Hírlap közli a Somogy megyei vöröskatonák felhívását a jugoszláv proletárokhoz81
A Soproni Vörös Ujság tudósítása: a soproni katonák március 30-án repülőgépről röpiratokat szórtak le Bécsújhely és Bécs felett82
Psitek Endre abaújszántói kommunista levele a párttitársághoz a két párt egyesüléséről82
A Közoktatásügyi Népbiztosság felhívása pártiskolára való jelentkezésre83
A Közoktatásügyi Népbiztosság az analfabéták oktatására hívja fel a diákságot83
Újsághírek a Magyarországi Szocialista Pártba való tömeges belépésekről84
1919 március 31.85
Lenin a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeiről85
Röplap a proletárhatalom feladatairól és céljairól85
A Vas megyei direktórium jelentése a Belügyi Népbiztosságnak a proletárdiktatúra első tíz napján végzett munkájáról87
A buda pesti olasz munkások március 31-i gyűlésükön állást foglalnak a Magyar Tanácsköztársaság mellett88
1919 április 1.89
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a tanácsok feladatairól és hatásköréről89
A Forradalmi Kormányzótanács ülése határozatot hoz egyes népbiztosok lemondásáról91
A Kormányzótanács határozata kötelezővé teszi a népbiztosok számára a rendeleteknek újságcikkekkel való megmagyarázását92
A Munkaügyi és a Népjóléti Népbiztosság előterjesztése a Forradalmi Kormányzótanácshoz a tömegek testnevelésének intézményesítéséről93
A Salgótarjáni Acélgyári Munkástanács alakuló gyűlésének jegyzőkönyve93
Felhívás az Oroszországból hazatért katonákhoz95
A Népszava az imperialisták közötti ellentétről és a proletár nemzetköziségről95
A Vörös Ujság a cseh proletariátus forradalmi gyűléséről és a magyar munkásság iránti szolidaritásról97
A vidéki sajtóosztály jelentése a Mura-közben észlelhető ellenséges hadmozdulatokról98
A vidéki sajtóosztály jelenti: a sárosdi plébános és hívei szembeszállnak Prohászka püspök intézkedéseivel98
A Világ az írói direktórium megalakulásáról98
Móra Ferenc: Memento99
1919 április 2.100
A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya100
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a tanácsválasztásról103
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a nagykereskedelem szocializálásáról103
A szociális termelés népbiztosának rendelete az üzletek megnyitásáról104
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a szocializált üzemek régi igazgatóinak és tisztviselőinek munkakötelezettségéről és fizetésről105
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a 100 koronán aluli kölcsönért elzálogosított tárgyak visszaadásáról106
A Főváros Népbiztossága intézkedik az omnibuszjáratoknak a munkásság igényeinek megfelelő átrendezéséről106
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a népbiztosságoknál végrehajtandó személyi változásokról és az agrárprogramról107
A Földmunkáok és Kisgazdák Országos Szövetségének kaposszekcsői szervezete táviratban kéri a földművelésügyi népbiztos hozzájárulását az azonnali földosztáshoz109
A Népszava közli a szakszervezeti választmány határozatát a szakszervezetek feladatairól109
Szlovák munkások budapesti gyűlése a proletárhatalom mellett110
A főváros közoktatásügyi biztossága fegyelmezettségre, tanulásra szólítja fel a diákifjúságot111
Juhász Gyula cikke Maxim Gorkij üdvözletéről111
1919 április 3.112
Lenin a magyar proletárhatalom létrejöttének körülményeiről és jelentőségéről112
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a közép- és nagybirtokok szocializálásáról114
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a helyettes népbiztosi intézmény megszüntetéséről, az új hadügyi népbiztosokról és más kérdésekről115
A Belügyi Népbiztosság utasítása a vidékre küldött politikai megbízottaknak118
A Magyar Tanácsköztársaság Ausztriával kötött árucsereforgalmi szerződése119
Kun Béla cikke a forradalom feladatairól123
A Népszava híradása a vidéken megalakuló tanácsokról és ezek tevékenységéről124
A Vörös Ujság tudósítása a Vörös Hadseregbe belépni kívánó 1200 osztrák munkás Budapestre érkezéséről126
Kun Béla távirata az esseni bányászokhoz126
A Vörös Ujság a közoktatás szocialista átalakításáról127
A Vörös Ujság az ifjúmunkás neveléséről129
1919 április 4.130
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a birtokrendező és a termelést biztosító tanácsokról130
A Szociális Termelés Népbiztosságának rendelete a kisiparosoknak nyújtható kölcsönökről131
A Vörös Ujság közli a Tanácskormány és Smuts antant-megbízott jegyzékváltását132
Az öt tagú Hadügyi Népbiztosság parancsa a Vörös Hadsereg fegyelmének és szellemének megjavítására134
Kun Béla távirata a Kommunist (Bréma) című laphoz a Magyar Tanácsköztársaságról terjesztett rágalmak céljáról134
Röplap a tanácsválasztás előkészítéséről135
Felhívás a magyarországi német néphez tanácsai megválasztására136
A kecskeméti direktórium választási felhívása a dolgozó parasztsághoz137
Révai József cikke a párt és a szakszervezetek polgári elemektől való megtisztításáról139
A földmunkások Újhódospusztai Munkástanácsának távirata a Belügyi Népbiztossághoz a nagybirtokok kisajátításáról140
A Szolnok megyei direktóriuma távirata a Tiszaföldvári Munkástanácshoz a templomok világi célokra való felhasználásának megakadályozásáról141
Móricz Zsigmond: Tőke141
1919 április 5.142
A Vörös Ujság cikke az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt VIII. kongresszusról142
Bizalmas rendelet a földreformot végrehajtó szerveknek143
A Somogy megyei szövetkezeti központ direktóriumának távirati utasítása Kaposvárról a tabi járási gazdasági felügyelőhöz a földosztás mértékéről145
A vidéki sajtóosztály jelentése a Békés megyei gazdák körében észlelhető nyugtalanságról145
Választásra felhívó röplap a nőkhöz146
Hozzászólások Révai József április 4-i cikkéhez146
A Közoktatásügyi Népbiztosság intézkedése mesedélutánok rendezéséről147
1919 április 6.148
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a beadványok nyelvéről148
Az Ifjú Proletár beszámolója a kommunista és szociáldemokrata ifjúmunkások egyesüléséről és vezetőségválasztásáról148
Az Szakszervezeti Tanács titkárságának közleménye a polgári szervezetek által alakított álszakszervezetekről151
A vidéki sajtóosztály jelenti: a brennbergi bányászok ígéretet tettek a termelés fokozására153
A budapesti román munkások jelentkeznek a Vörös Hadseregbe153
A vidéki sajtóosztály jelentése jezsuita papok ellenforradalmi izgatásáról153
Bródy Sándor: A drámának való idő154
1919 április 7.155
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a törvényesség védelméről155
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a ruszin kérdésről, az országos tanácskongresszus összehívásáról, a végleges alkotmány elkészítésének sürgősségéről és több más kérdésről155
A Vörös Ujság riportja a tanácsválasztásokról158
A Népszava tudósításai az április 7-i vidéki tanácsválasztásokról162
Újságtudósítás az 1919 április 7-i túrkevei tanácsválasztásokról164
A vidéki sajtóosztály jelentése a Veszprém megyében folyó tanácsválasztásokról165
A vidéki sajtóosztály közli Erich Mühsam és Dr. Lipp táviratát a Bajor Tanácsköztársaság megalakulásáról165
A vidéki sajtóosztály jelentése a Békés megyei toborzás eredményéről166
A vidéki sajtóosztály jelentése a műkincsek köztulajdonba vételéről Sopron megyében166
A Népszava a sárospataki ellenforradalmi lázadásról166
1919 április 8.167
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a forradalmi törvényszékek hatásköréről167
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a sajtóról, a papírkérdésről és több más ügyről167
A Népszava a munkás tartalékzászlóaljak felállításáról171
Részlet a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége vezetőségi ülésének jegyzőkönyvéből172
A Belügyi Népbiztosság távirati utasítása a Vas megyei direktóriumhoz174
Röplap a Magyarországon élő nem magyar anyanyelvű dolgozók jogairól175
A vidéki sajtóosztály jelentése a demarkációs vonalon átszökött jugoszláv katonákról és a Kaposváron megkezdett lakásépítésről175
A vidéki sajtóosztály jelentése a román csapatok támadó hadmozdulatairól176
1919 április 9.176
Kun Béla üdvözlete a Bajor Tanácsköztársasághoz177
A somogyi termelőszövetkezetek élelmiszert küldenek a fővárosnak177
A vidéki sajtóosztály jelentése: vöröskatonák szétverték a Perecseny községet megszálló cseh gyalogszázadot178
A beregszászi direktórium megbízottjának utasítása a latorcai járás politikai megbízottjához a vetőmag biztosításáról178
A Népszava a múzeumi munkástanfolyamok megindulásáról179
1919 április 10.179
A főváros közoktatási ügyosztályának rendelete az imádkozás megszüntetéséről az iskolákban és kisdedóvókban 179
A Népszava közli a Párttitkárság ügybeosztását180
Varga Jenő cikke a termelés növeléséről181
1919 április 11.181
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a hatalom megszilárdítására hozandó intézkedésekről184
A Vörös Ujság tudósítása a Budapesti Tanács április 11-i üléséről185
A vidéki sajtóosztály jelentése a Vas megyei kedvezőtlen politikai viszonyokról186
A vidéki sajtóosztály jelentése a nagykanizsai vöröskatonák tüntetéséről186
A Hajdu megyei direktórium táviratban közli a Belügyi Népbiztossal az élelmiszerek zavartalan szállításáról kiadott rendelkezését187
A szentesi városi direktórium ellenőrzi a földek megművelését187
A vidéki sajtóosztály jelentése: Újszegeden a jugoszláv katonák nem akarnak a magyar proletárok ellen harcolni188
1919 április 12.188
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete anyaghivatalok felállításáról189
A Forradalmi Kormányzótanács ülése politikai és gazdasági bizottság létrehozásáról és különböző kérdésekről192
A Somogy megyei szövetkezetek központja táviratban közli a sajtóval a megye összes nagybirtokának szocializálását192
A vidéki sajtóosztály jelentése a külföldi újságírók látogatásáról a Somogy megyei termelőszövetkezetekben193
A Ruszka Pravda cikke Ruszka-Krajna alkotmányának tervezetéről193
A Népszava a Budapesten élő cseh szocialisták nagygyűléséről194
A vidéki sajtóosztály jelentése oroszországi vöröskatonák Magyarországra érkezéséről196
Hozzászólások Révai Józsefnek a Vörös Ujság április 4-i számában megjelent cikkéhez196
A Világ a zeneművészeti direktórium megalakulásáról197
A vidéki sajtóosztály jelentése: a székesfehérvári direktórium analfabéták részére tanfolyamokat indít198
A Vörös Ujság cikke a gyári munkáskönyvtárak létesítéséről198
1919 április 13.199
Varga Jenő cikke a Népszavában a proletárállam anyaggazdálkodásáról199
Rákosi Mátyás cikke a proletárok ellátásáról201
Pogány József cikke az orosz és a magyar proletárhatalom helyzetéről202
A Világ tudósítása az 1919 április 13-i tatabányai népgyűlésről204
A Vörös Ujság közli a müncheni üzemi és katonatanács táviratát a bajor proletárforradalom győzelméről206
A Népszava tudósítása a lengyel és a bolgár szocialisták budapesti csoportjának április 13-i gyűléséről206
1919 április 14.207
A Hadügyi Népbizottság rendelete a katonatanácsok feloszlatásáról207
A fővárosi direktórium rendelete ingyenes tanácsadó irodák felállításáról208
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a tanácsok hatásköréről, központi irányító szervéről, a párt- és szakszervezetek megtisztításáról209
A Proletár beszámolója a szegedi tanácsválasztások eredményéről213
Telefonjelentés a Hadügyi Népbiztossághoz a megszálló francia csapatoknál észlelhető forradalmi hangulatról214
1919 április 15.214
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a hadviseltek házbértartozásainak elengedéséről214
Kun Béla és Landler Jenő előadása a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács választások után tartott első ülésén215
A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács 80-as bizottságába javasolt és megválasztott tagok névsora222
Felhívás a Vörös Hadseregbe való belépésre223
Szamuely Tibor cikke a lakáskérdésről225
Vereb község proletárjai a Kormányzótanács segítségét kérik a tanácsban levő reakciós elemek kiszorításához226
Újsághír a Heves megyei termelőszövetkezetek élelmiszerszállítmányáról226
Móricz Zsigmond a Somogy megyei termelőszövetkezetekről227
A Vörös Ujság Lenin Állam és forradalom című könyvének megjelenéséről228
A Vörös Ujság híre az ingyenes zeneoktatásról228
Leninről nevezik el Debrecen fő utcáját228
A Magyar Tanácsköztársaság az imperialista intervenció megindulásától a májusi válságig 1919 április 16-május 2
1919 április 16.233
A Magyar Távirati Iroda jelentése a román hadsereg támadásáról233
A Hadügyi Népbiztosság forradalmi fegyelemre hívja fel a Vörös Hadsereg katonáit233
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a régi rendszer alatt megindított bűnügyek felülvizsgálásáról234
A ruszin népbiztos körrendelete Ruszka-Krajna ideiglenes közigazgatási beosztásáról236
Rabinovics József cikke a proletárpártról237
Rákos Ferencnek, a Központi Forradalmi Törvényszék elnökének cikke a forradalmi bíráskodásról239
A nagyváradi könyvtár vezetője szocialista könyveket kér a Közoktatásügyi Népbiztosságtól241
Krudy Gyula: Új történelmet kell írni241
1919 április 7.243
Lenin a Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentőségéről243
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az ipari munkabérek ideiglenes rendezéséről243
Varga Jenő: Óvjuk a proletárállam vagyonát243
A Vörös Ujság a nagykőrösi direktóriumnak Budapesti élelmezéséhez nyújtott segítségéről243
Hajós község élelmiszert küld Budapest dolgozóinak244
Móricz Zsigmond: Magyarországon nem hal éhen senki245
A Népszava híre a gyermekszínház létrehozásáról246
A megszállott Pécsről248
A Vörös Őrség főparancsnokságának körkérdése és a III. (székesfehérvári) vörösőrkerület jelentése a Vörös Őrségbe átvett csendőrök számáról248
1919 április 18.249
A Magyar Távirati Iroda jelentése az április 18-i katonai helyzetről250
A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete az osztatlan népiskolák megszüntetéséről250
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a hadihelyzetről250
A Vörös Ujság tudósítása az agitátoriskoláról251
A Vörös Ujság híre az új politikai kiadványokról253
A VIII. kerületi tanács intéző bizottságának nyilatkozata a VIII. kerületi tanácsválasztásról254
A vidéki sajtóosztály jelentése: a Somogy megyei kisgazdapárt vezetői felajánlják belépésüket a Magyar Szocialista Pártba255
A Népszava cikke a MÁV villamosítási tervéről256
A vidéki sajtóosztály jelentése a mezőgazdasági munkák előrehaladásáról Borsod megyében257
Illés Artúr közélelmezési népbiztos nyilatkozata Budapest Élelmezéséről257
A vidéki sajtóosztály jelentése Széchenyi Viktor gróf sárpenteli házának iskola céljára való igénybevételéről257
1919 április 19.258
Kun Béla beszámolója a katonai helyzetről a Budapesti Munkás- és Katonatanács 1919 április 19-i ülésén258
A Népszava a munkásezredek szervezéséről260
A Vörös Katona híre győri diákok belépéséről a Vörös Hadseregbe261
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a politikai bűnügyekben való eljárásról261
A Szociális Termelés Népbiztosságának rendelete a helyi ipari termelési tanácsok megalakításáról261
A Csongrád megyei tanács megküldi Csanytelek direktóriumának a belügyi népbiztos és a vallásügyi megbízott körrendeleteit az állam és az egyház szétválasztásáról és a vallás sazbad gyakorlásáról263
Szamuely Tibor népbiztos II. számú parancsa a rokkantkérdés rendezéséről265
Hevesi Gyula szociális termelési népbiztos nyilatkozata az ipar szocializálásáról266
A Vörös Ujság cikke a termelőszövetkezetek szervezetéről269
A vidéki sajtóosztály jelentése a Békés megyei szövetkezetek megszervezéséről270
A Vörös Ujság híre kisipari termelőszövetkezetek alakulásáról271
A Somogyi Vörös Ujság a nagykanizsai jezsuiták ellenforradalmi tevékenységéről271
1919 áprilia 20.272
A Magyar Távirati Iroda jelentése az április 20-i katonai helyzetről272
A Magyarországi Szocialista Párt, a Forradalmi Kormányzótanács és a Budapesti Munkás és Katonatanács felhívása a proletariátushoz a belső és külső ellenség elleni harcra272
A Vörös Ujság híre az IKTOSZ vezetőségének jelentkezéséről a Vörös Hadseregbe275
A vidéki sajtóosztály tudósítójának jelentése a székely hadosztály parancsnokainak ellenforradalmi tevékenységéről275
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete helyi ipari termelési tanácsok felállításáról277
A Szociális Termelés Népbiztosságának felhívása a hadiüzemek munkásaihoz278
A Pest megyei direktórium felhívja a parasztságot Budapest élelmezésére279
A Vörös Ujság közleménye az április 20-i vidéki népgyűlésekről280
A Népszava tudósítása a népbiztosok vidéki gyűléseken tartot beszédeiről280
A Közoktatásügyi Népbiztosság ijfúmunkás propaganda-ügyosztályának jelentése a Tanácsköztársaság első hónapjában végzett munkájáról282
Tudósítás Karl Thoman osztrák kommunista vezető soproni beszédéről286
1919 április 21.287
A Magyar Távirati Iroda jelentése az április 21-i katonai helyzetről287
A csepeli bizalmi testület határozata a Vörös Hadsereg támogatásáról287
Az osztrák önkéntesek parancsnokának, Leo Rothziegelnek levele Fiedler Rezső hadügyi népbiztoshoz287
A Forradalmi Kormányzótanács határozata az egységes Tiszántúli Hadseregfőparancsnokság létrehozásáról288
A Forradalmi Kormányzótanács megbízza Szamuely Tibort a rend fenntartásával a tiszántúli front mögött288
A Népszava cikke a burzsoázia árulásáról a hadműveleti területeken289
A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete az egyházak vagyonának kisajátításáról290
Sas Orbán volt oroszországi hadifogoly levele Kun Bélához291
1919 április 22.292
A Magyar Távirati Iroda jelentése az április 22-i katonai helyzetről292
A Kefe- és Seprűgyár munkásainak jelentkezése a Vörös Hadseregbe293
A kiskunhalasi direktórium jelentése a vidéki sajtóosztálynak a jugoszláv katonák barátságos viselkedéséről293
A Budapesti Munkástanács közoktatási ügyosztályának körrendelete az iskolák építési és átalakítási szükségleteinek bejelentéséről294
A budapesti I. kerületi tanács április 22-i ülésének felszólalói elítélik a burzsoázia iránti engedékenység politikáját294
Jegyzőkönyv 500 ruha átadásáról a népruházati bizottságtól a Közoktatásügyi Népbiztosságnak a rászoruló egyetemi hallgatók részére297
A Földművelésügyi Népbiztosság megbízza Horváth István gazdasági biztost 300 hold felosztásával az aszódi földnélküliek között298
1919 április 23.298
A Forradalmi Kormányzótanács megtiltja a direktóriumoknak a hadműveleti intézkedésekbe való beavatkozást298
A Galilei-kör felhívja tagjait a Vörös Hadseregbe való belépésre299
A Vörös Ujság híre a villanyszerelők és a közüzemi munkások jelentkezéséről a Vörös Hadseregbe299
Szamuely Tibornak, az ellenforradalmi tevékenység megakadályozására alakult front mögötti bizottság elnökének I. számú parancsa299
A Vörös Ujság a munkászászlóaljak szemléjéről300
Hevesi Gyulának, a szociális termelés népbiztosának cikke a Népszavában a munkarend és munkafegyelem jelentőségéről301
A Közoktatásügyi Népbizottság művészeti és múzeumi megbízottjának utasítása múzeumvezetők képzésére303
Vértse Gábornak, a Kecskeméti Tanács intéző bizottsága tagjának jelentése a kecskeméti direktóriumhoz Francia Kiss és társai ellenforradalmi csapatának szétveréséről304
1919 április 24.305
A Hadügyi Népbizottság összefoglaló helyzetjelentése305
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából307
A Vörös Ujság híre a nyomdászok Gutenberg-ezredének felállításáról307
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a kórházak szocializálásáról308
A Közellátási Népbiztosság rendelete a húsjegy bevezetéséről309
A Közoktatásügyi Népbizottság rendelete a tanoncok védelméről310
Az alsódabasi járási tanács javasolja a Pest megyei direktóriumnak a csendőrök eltávolítását a Vörös Őrségből311
1919 április 25.311
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplója311
Szamuely Tibor felszólalása a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács április 25-i ülésén312
A Vörös Ujság cikke a forradalmi mozgalmakról a csehszlovák hadseregben313
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az iskolai gyermekvédelemről313
Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos nyilatkozata a termelőszövetkezetekről315
Győr megye élelmiszert szállít Budapestre317
Nógrád megyei plakát a Belügyi Népbiztosságnak az ellenforradalmár agitátorok ellen hozott rendeletéről318
Osborn hadnagy közli A. C. Coolidge-zsal Brown amerikai ügynök javaslatait a Kormányzótanácsnak "mérsékelt szocialista" kormánnyal való felcserélésre318
A. C. Coolidge professzor jelentése a béketárgyalási bizottságnak319
A Népszava közli a Magyarországi Román Kommunista Párt intervenció ellen tiltakozó táviratát és tiltakozó gyűlésre szóló felhívását321
1919 április 26.322
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából322
A hadseregparancsnok dicséretben részesíti a Nyíregyházánál harcoló egységeket322
A Keleti Hadseregparancsnokság utasítása a politikai megbízottak részére323
A Pest megyei Tanács közli a járási intéző bizottságokkal a Belügyi Népbiztosság felhívását a hadműveleti területek direktóriumaihoz: ne hagyják el helyüket324
Jegyzőkönyv a székely hadosztály vezetőinek az ellenséggel kötött megállapodásáról325
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az élelmiszerkészletek elosztásáról325
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a proletárdiktatúra helyzetéről326
Hirossik János cikke a proletárpárt jelentőségéről és a párttisztítás szükségességéről332
A Vörös Ujság híre az üvegesmunkások jelentkezéséről a Vörös Hadseregbe334
A Vörös Ujság tudósítása az április 26-i és 27-i vidéki népgyűlésekről334
Részlet a Salgótarjáni Acélgyár Munkástanácsa április 26-i ülésének jegyzőkönyvéből335
A Közoktatásügyi Népbiztosság 250 000 koronát utal ki a képzőművészek alkotásainak megvásárlására336
1919 április 27.337
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából337
A Hadügyi Népbiztosság rendelete a gyári munkásezredek megszervezéséről338
A Népszava közli a frontra induló és a fronton szolgálatot teljesítő népbiztosok nevét344
A társadalomtudományok szabad iskolája előadássorozatának programja345
1919 április 28.345
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából345
A Forradalmi Kormányzótanács felhívása Wilsonhoz346
A Csepeli Lőszergyár munkásai táviratban üdvözlik a csepeli 22. vörösezred Nyíregyházánál harcoló első zászlóalját347
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete német és ukrán tanácsok választásáról347
A Szociális Termelés Népbiztosságának rendelete műszaki anyaghivatal létesítéséről348
A Közoktatásügyi Népbizottság rendelete a könyvtárakról349
1919 április 29.350
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából350
A Pénzügyi Népbiztosság rendelete az értékpapírok letétbe helyezéséről351
Kun Béla és Böhm Vilmos táviratváltása a Kormányzótanácsban antant nyomásra végrehajtandó személycseréről352
1919 április 30.352
A Hadügyi Népbiztosság hadműveleti osztályának összefoglaló helyzetjelentése352
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából354
A Forradalmi Kormányzótanács külügyi népbiztosának békeajánlata Wilsonhoz, a csehszlovák, a jugoszláv és a román kormányhoz355
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete május elseje megünnepléséről356
Szamuely Tibor utasítása a május elsejei ünnepélyt rendező bizottságoknak356
A Soproni Vörös Ujság cikke a nyugat-magyarországi németek önkormányzatáról357
A tanács elnökének beszámolója a budapesti X. ker. tanács ülésén358
A Magyarországi Nemzetközi Kommunista Föderációnak a román támadás ellen tiltakozó röplapja359
Hogyan gondoskodik a Tanácsköztársaság a proletárkatona családjáról?360
Móricz Zsigmond: A Somogy megyei földművelésszövetkezetek362
A Tanácsköztársaság bécsi követének jelentése Kun Bélához az áruforgalomnak az amerikai misszió által való megakadályozásáról369
1919 május 1.369
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából369
A Hadügyi Népbiztosság parancsa a keleti hadsereg feladatairól370
Az oroszországi és ukrajnai szovjetköztársaságok külügyi népbiztosainak ultimátuma a román Külügyminisztériumhoz370
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának levele Kun Bélához és a magyar kommunistákhoz az egyesült párt nevéről372
Csicserin, Szovjet-Oroszország külügyi népbiztosa üdvözlő távirata május elsején a magyar néphez373
A Vörös Ujság tudósítása május elseje megünnepléséről Budapesten373
A Vörös Ujság híre jugoszláv és magyar katonák közös május elsejei ünnepségéről384
A Vörös Ujság híre képzőművészeti tanműhely felállításáról az ifjúmunkások számára384
A Közérdek (Monor) cikke a vándorszínházak szervezéséről384
1919 május 2.386
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából386
A Forradalmi Kormányzótanács ülés a proletárdiktatúra helyzetéről386
A Budapesti Munkás- és Katonatanács ülés a proletárhatalom védelméről390
A Forradalmi Kormányzótanács utasítja a Keleti Hadseregparancsnokságot a harc folytatására405
A Keleti Hadseregparancsnokság megküldi a Sárói - Szabó-csoportnak a Forradalmi Kormányzótanács és a Budapesti Munkástanács üdvözletét a Vörös Hadsereghez405
A Budapesti VII. kerületi Tanács ismeretterjesztő előadásainak és tanfolyamainak programja406
A Vörös Ujság a bécsi ellenforradalmi emigráció tevékenységéről és a magyar követség kirablásáról407
A munkásosztály mozgósítása a proletárhaza védelmére. A vörös hadsereg sikeres védelmi harca és a diadalmas északi hadjárat. A proletárdiktatúra építőmunkája és a belső ellenforradalmi erők fokozódó tevékenysége 1919 május 3-június 11
1919 május 3.413
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából413
A román hadvezetőség május 3-i fegyverszüneti feltételei414
A Népszava tudósítása a szolnoki ellenforradalmi lázadás leveréséről415
A Vörös Őrség jelentése a szolnoki ellenforradalmi lázadásról417
A Nógrád megyei tanács intéző bizottságának jelentése a belügyi népbiztoshoz volt tisztek árulásáról418
A Forradalmi Kormányzótanács rendelte a tisztviselők munkabéréről419
A budapesti IX. kerületi munkás- és katonatanács ülése a proletárdiktatúra megvédéséről420
A Vörös Ujság az orosz munkásságnak a Magyar Tanácsköztársaság iránti szolidaritásáról423
1919 május 4.424
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából424
A Forradalmi Kormányzótanács mozgósítási parancsa424
Fegyverben Budapest proletariátusa424
A Földművelésügyi Népbiztosság rendelete a mezőgazdasági munkabérekről425
Termelőszövetkezeteket alakítanak a kisgazdák426
A Vörös Ujság Budapest élelmiszerellátásáról427
A Vörös Ujság tudósítása a proletárcsaládoknak bútorral való ellátásáról428
Dienes László cikke a kommunista könyvtárpolitikáról429
1919 május 5.430
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából430
A Hadügyi Népbiztosság rendelete a hadirokkantak, özvegyek és árvák ellátásáról431
Böhm Vilmos lemondása hadseregfőparancsnoki tisztségéről431
A Vörös Ujság az aradi ellenforradalmi kormány megalakulásáról432
1919 május 6.433
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából433
A Földművelésügyi Népbiztosság rendelete a kertészek és szőlőmunkások béréről434
Részlet Kaszap Sándor beszámolójából a budapesti II. kerületi munkás- és katona-tanács ülésén435
Sárecz László zászlóaljparancsnok jelentése a 49. ezred parancsnokához a devecseri ellenforradalmi lázadás leveréséről437
1919 május 7.438
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából438
A Nógrádi Vörös Ujság a balassagyarmati munkások részvételéről a Vörös Hadsereg harcaiban439
A Szociális Termelés Népbiztosságának rendelete az ipari tisztviselők és segéderők munkabéréről440
A Vörös Ujság híre több ezer vasúti kocsi gyártásának megkezdéséről442
1919 május 8.442
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából442
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a vöröskatonák munkabérének kifizetéséről443
Kelen József szociális termelési népbiztos nyilatkozata az ipar szocializálásáról443
Kimutatás az Erzsébetfalvi (Leninvárosi) Tanács összetételéről445
1919 május 9.449
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából449
Karikás Frigyesnek, a székely különítmény politikai megbízottjának jelentése Kun Bélához, és Böhm Vilmos válasza a székely különítmény átszervezéséről449
A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság rendelete gyógypedagógiai intézmények létesítéséről450
A Belügyi Népbiztosság az Erzsébetfalvi Tanácshoz intézett átiratában jóváhagyja a város nevének Leninvárosra való megváltoztatását451
A Vas megyei egyházi vagyont likvidáló bizottság jelentése a megyei tanácshoz a püsüöki nyaralónak gyermeknyaraltatás céljáró való átadásáról451
A Vörös Őrség karhatalmi osztályának jelentése a Vörös Őrség Országos Főparancsnokságához a soltvadkerti ellenforradalmi mozgalom leveréséről452
1919 május 10.452
A Hadseregparancsnok hadműveleti naplójából452
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának felhívása a Magyar Tanácsköztársaságot megtámadó tőkésországok munkásaihoz453
Az Ukrán Munkás - Paraszt Honvédelmi Tanács parancsa a Magyar Köztársaságnak nyújtandó katonai segítségről454
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a vöröskatonák munkabérének kifizetéséről454
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a Népgazdasági Tanács létrehozásáról, az üzletek kinyitásáról, a munkanélküliségről és a vöröskatonák fizetéséről455
Két meghiúsult ellenforradalmi puccs Budapesten457
1919 május 11.460
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából460
Kun Béla előadássorozata a pártprogram módosításáról. Első előadás460
Rabinovics József cikke a Vörös Ujságban a tanácsok megtisztításáról462
A Népszava híre a szilasbalhási proletárok élelmiszerküldeményeiről Budapest részére464
A Népszava tudósítása a fővárosi lakásépítkezésekről464
1919 május 12.465
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából465
Az 1. hadosztály politikai biztosának jelentése a Hadseregparancsnoksághoz a Budapesti Munkástanács 46 tagjának bevonulásáról a hadosztályhoz465
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a 100 holdnál kisebb birtokok adómentességéről465
Beszámoló a VII. kerületi munkás- és katonatanács ülésén az intéző bizottság munkájáról és Biermann István felszólalása466
1919 május 13.473
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából473
Egy öreg munkás levele a Népszavához az 50 éven felülieknek a Vörös Hadseregbe felvételéről473
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete ideiglenes bíróságok alakításáról473
A Földművelésügyi Népbiztosság rendelete a községi legelők területének növeléséről474
Kun Béla előadássorozata a pártprogram módosításáról. Második előadás475
Az Alagi Tanács jelentése a belügyi népbiztoshoz a tanács összetételének megjavításáról480
1919 május 14.481
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából481
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a pedagógusok fizetéséről482
A Földművelésügyi Népbiztosság rendelete az aratómunkások béréről483
A Szombathelyi Testvériség tudósítása a megyéből Budapestre szállított élelmiszerről484
1919 május 15.485
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából485
Lenin Kun Bélához intézett táviratában üdvözli a magyar Vörös Hadsereget485
Kun Béla előadássorozata a pártprogram módosításáról. Harmadik előadás485
A Népszava híre a Marx-Engels Munkásegyetem programjáról494
1919 május 16.494
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából494
Landler Jenő a Vörös Hadsereg harci szelleméről495
A Forradalmi Kormányzótanács rendelte a forradalmi törvényszékekről496
A Pravda vezércikke az orosz és a magyar Vörös Hadsereg közös harcáról499
A Somogyi Munkás híre a felsősegesdi termelőszövetkezet Budapestre küldött élelmiszerszállítmányáról500
A Vörös Ujság a könyvkiadás új szervezetéről500
1919 május 17.501
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából501
A Vörös Ujság cikke a salgótarjáni bányászok helytállásáról502
A 17. tüzérezred politikai megbízottja frontra küldését kéri a Hadseregparancsnokság politikai osztályától502
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a hadseregről, a közellátásról és a munkástanácsokról503
A Vörös Ujság a Somogy megyi termelőszövetkezetekről505
A Vasmegyei Hírlap cikke a közellátás helyzetéről a megyében506
A Külkereskedelmi Hivatal tájékoztatja a Külügyi Népbiztosságot az osztrák kormánynak a Tanácsköztársaság ellen irányuló kereskedelempolitikájáról507
A Soproni Vörös Ujság híre egy nagymartoni birtok felosztásáról507
A budapesti V. kerületi munkás- és katonatanács felhívása az üezmi tanácsokhoz a hiányzó öltöző, étkező és egészségügyi berendezések bejelentésére507
A Somogyi Vörös Ujság cikke az ifjúmunkások oktatásáról508
1919 május 18.509
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából509
A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács intéző bizottságának felhívása a Dunántól proletárjaihoz509
A Moson megyei járási tanácsok május 18-i ülésükön állást foglalnak a Magyar Tanácsköztársasághoz való tartozás mellett510
A Vörös Ujság közleménye a budapesti V. kerületi analfabéta-tanfolyamok megindulásáról510
1919 május 19.511
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából511
Pogány József hadtestparancsnok jelentése a Hadseregparancsnoksághoz a székesfehérvári katonai bevonulások nehézségeiről511
A Székesfehérvár és Vidéke, a Nép Szava tudósítása a felhérvári proletárok jelentkezéséről a Vörös Hadseregbe512
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete megyei és városi kormányzótanácsi biztosok kinevezéséről513
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete Népgazdasági Tanács felállításáról514
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az ellenforradalmárok vagyonának elkobzásáról515
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a válásról515
Kun Béla előadássorozata a pártprogram módosításáról516
1919 május 20.523
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából523
A 3. hadosztály politikai megbízottjának jelentése a Hadseregparancsnoksághoz a katonák hangulatáról524
A 2. hadosztály politikai megbízottjának jelentése a Hadseregparancsnoksághoz a hadosztály politikai hangulatáról525
Böhm Vilmos főparancsnok távirata Korvin Ottóhoz, a Belügyi Népbiztosság politikai osztályának vezetőjéhez, amelyben nem engedélyezi katonai személyek letartóztatását előzetes tudomása nélkül526
Kun Béla beszéde Sopronban a nyugat-magyarországi német tanács ülésén527
A Somogyi Munkás cikke a párttisztításról528
A Testvériség ismerteti a győri építési politikai megbízottaknak a helyi tanácshoz küldött jelentését528
A Vörös Ujság cikke avolt budapesti rendőrtisztek ellenforradalmi szervezkedéséről530
1919 május 21.532
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából532
A Vörös Ujság riportja Miskolc elfoglalásáról533
A Proletár Hadsereg cikke a miskolci munkások szerepéről a város felszabadításában535
Katz Béla politikai megbízott bizalmas utasításai a szolnoki front mögötti városparancsnokok részére536
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a szabadságolások ideiglenes megszüntetéséről537
A Somogyi Munkás cikke elítéli a volt földbirtokosok termelőszövetkezeti vezetőkké való kinevezését537
Az Esztergomi Munkás- és Katonatanács végrehajtó bizottságának közleménye egy ellenforradalmi kísérlet meghiúsításáról538
1919 május 22.539
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából539
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a vöröskatonák munkabérének megtérítéséről539
Kun Béla előadássorozata a pártprogram módosításáról. Ötödik előadás540
Utasítás a román megszállás alatt levő kárpát-ukrán területek főszolgabíróihoz a Tanácsköztársaság idején megalakult direktóriumok feloszlatására544
A Szociális Termelés Népbiztosságának nyilatkozata a budapesti proletárok nyaraltatásáról545
A Vörös Ujság hírei a múzeumi munkástanfolyamokról545
1919 május 23.546
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából546
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a pártügyekről547
A Forradalmi Kormányzótanács ülésének határoazta a Tanácsköztársaság vezetőinek élelmezéséről548
Varga Jenő cikke a Vörös Ujságban a munkások és tisztviselők viszonyáról548
A Tatabánya - Felsőgallai Munkástanács rendelete a munkafegyelem megszilárdítása érdekében549
A budapesti VI. kerületi munkás- és katonatanács intéző bizottságának beszámolója a kerületi tanács ülésén550
A Vörös Ujság a Marx-Engels Munkásegyetemről556
1919 május 24.557
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából557
A Vasi Vörös Hírlap a szombathelyi munkászászlóaljak megalakulásáról558
A Vörös Hadsereg jugoszláv zászlóalja képviselőjének felszólalása a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács május 24-i ülésén559
A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság rendelete a betegségi és balesetbiztosításáról559
A Somogyi Vörös Ujság cikke a falusi tanácsokról561
A Vörös Ujság cikke a közoktatás reformjáról563
1919 május 25.565
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából565
A Testvériség tudósítása a győri munkások bevonulásáról a Vörös Hadseregbe565
Kun Béla távirata Leninhez567
A Félegyházi Proletár cikke a pártszervezetekről és a járás életéről567
A bihari ezred vádbiztosának jelentése Jászladányból a Hadseregparancsnoksághoz egy elítélt ellenforradalmár érdekében megindult mentőakcióról568
1919 május 26.569
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából569
Landler Jenő nyilatkozata a Vörös Ujságnak a második miskolci csatáról569
A Népgazdasági Tanács rendelete főosztályainak ügyköréből570
A Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás propaganda-ügyosztálya kulturális csoportjának május havi jelentése572
A Közoktatásügyi Népbiztosság utasítása a szabadoktatás szervezőinek573
1919 május 27.575
Lenin üdvözlete a magyar munkásoknak575
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából578
A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság rendelete a rokkantak, özvegyek és árvák összeírásáról578
A Népgazdasági Tanács rendelete a szarvasmarha beszolgáltatásról579
Részletek Kiss Lajos és Rudas László felszólalásából a Kun Béla előadássorozata után rendezett vitán579
1919 május 28.586
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából586
Szamuely Tibor nyilatkozata a Pravdának586
A Vörös Ujság tudósítása a Közoktatásügyi Népbiztosság propagandacsoportjának munkájáról588
1919 május 29.589
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából589
A Vörös Ujság közleménye a Budapesten és a vidéken tartandó nőgyűlésekről589
1919 május 30.590
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából590
A 2. hadosztály politikai megbízottjának jelentése a főparancsnoksághoz a katonák hangulatáról591
A Hadseregparancsnokság az 5. hadosztály parancsnokságához (Eger) intézett táviratában a hadseregbe jelentkező ózdi bányászokat termelőmunkájuk folytatására szólítja fel592
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az ipari, kereskedelmi és közlekedési tisztviselők munkabéréről592
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a jobboldali szociáldemokratáknak az angol misszióval folytatott tárgyalásairól594
A Vörös Ujság közli a Forradalmi Kormányzótanács határozatát a közélelmezés irányítására létrehozott bizottságról595
A Vörös Ujság közli a Kaposvári Tanács határozatát Budapest élelmezésének segítéséről595
1919 május 31.596
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából596
A 80. dandárparancsnokság távirati jelentése a Hadseregparancsnoksághoz a harcokban kitűnt nemzetközi ezredről597
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a dolgozók hadkötelezettségéről597
Schmiedt osztrák kommunista küldött és Szamuely Tibor beszéde a Budapesti Munkás- és Katonatanács május 31-i ülésén598
A Vörös Ujság cikke a falu és a város árucseréjéről602
A Vörös Ujság híre a Martinovics-laktanyában tartott ismeretterjesztő előadásról603
A Vörös Ujság híre a budapesti gyermekmozik megnyitásáról603
1919 május vége604
A Vörös Hadsereg felhívása a csehszlovák katonákhoz604
A Forradalmi Kormányzótanács rendelettervezete a tanácsoknak a rendeletelőkészítés munkájába való bevonásáról605
Mit adott a forradalom?605
A Közoktatásügyi Népbiztosság szabadoktatási (VII/3.) osztályának jelentése április-májusi munkájáról621
A Közoktatkásügyi Népbiztosság ifjúmunkás propaganda-ügyosztálya egészségügyi előadássorozatának tematikája623
1919 június 1.624
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából624
Az MTI jelentése a Vörös Hadsereg június 1-i helyzetéről624
A Vörös Ujság híre a pécsi bányászok jelentkezéséről a Vörös Hadseregbe625
A Vörös Ujság tudósítása az Országos Földműveskongresszusról625
Hirossik János kormányzótanácsi megbízott jelentése a miskolci politikai helyzetről629
A Félegyházi Proletár cikke a kisgazdáknak nyújtott állami hitelről634
A budapesti I. kerületi tanács közleménye a megműveletlen földek kiosztásáról634
A Humanité az antantnak a magyar tanácskormányhoz küldött táviratáról635
1919 június 2.636
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából636
A Vörös Ujság tudósítása a budapesti vasmunkások bizalmi testületének június 2-i üléséről637
A Szociális Termelés tudósítása a Népgazdasági Tanács választmányának június 2-i üléséről638
1919 június 3.643
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából643
Kun Béla távirata a Hadseregparancsnoksághoz az Ausztria által a csehszlovák hadsereg részére szállított munícióról644
A Népgazdasági Tanács rendelete a munkanélküliek segélyezéséről644
A Népgazdasági Tanács rendelete a mezőgazdaságban dolgozó ipari munkások béréről644
A fóti pártszervezet határozati javaslata a pártkongresszusról646
A Vasi Vörös Hírlap híre a muraszombati ellenforradalmi puccskísérlet meghiúsulásáról647
A Vörös Ujság híre az olasz szakszervezetek kongresszusának a Tanácsköztársaságot támogató határozatairól647
A Somogyi Munkás cikke a dunántúli vasutassztrájkról647
1919 június 4.648
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából648
A Forradalmi Kormányzótanács a vasutassztrájk terjedésének megakadályozására a Dunántúlt hadműveleti területté nyilvánítja649
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a Szlovák Tanácsköztársaságról649
A Hont megyei kormányzótanácsi biztos jelentése a Belügyi és Hadügyi Népbiztossághoz a felszabadult területek közigazgatásának megszervezéséről650
A Soproni Vörös Ujság cikke a soproni ellenforradalmi mozgalmakról650
Böhm Vilmos hadseregparancsnok tájékoztatja a II. hadtest parancsnokát, Pogány Józsefet a Sopron megyei ellenforradalmi lázadásról652
1919 június 5.652
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplója652
Az 1. dandár politikai megbízottja felszerelést kér a Hadseregparancsnokságtól a hadseregbe jelentkező proletárok részére653
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az Osztrák - Magyar Bank bankjegyeinek a forgalomból való kivonásáról653
A Forradalmi Törvényszék ítélete az ellenforradalmár Wohlmuth Ferenc, Császár község plébánosa ügyében654
Az orjoli vasutasok üdvözlete a Magyar Tanácsköztársasághoz655
1919 június 6.656
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából656
A 6. hadosztályparancsnokság távirata a Hadseregparancsnoksághoz Kassa felszabadításáról656
A Vörös Ujság vezércikke Kassa felszabadulásának jelentőségéről657
A Kassai Vörös Ujság cikke a szlovák vöröskatonák hősiességéről658
Kiegészítés a Népgazdasági Tanácsnak a munkanélküliek segélyezéséről kiadott rendeletéhez659
A Népszava közleménye a népbiztosok üzemi gyűléseiről659
Részletek Brandstein Illés és Kalmár Simon felszólalásából a Kun Béla előadássorozata után rendezett vitában660
A Népszava közli a Szakszervezeti Tanács 1919 június 6-án elfogadott szabályzatát664
A Vörös Ujság tudósítása a Közoktatásügyi Népbiztosság könyvkiadási terveiről667
A Vörös Ujság tudósítása bécsi munkások tüntetéséről a Magyar Tanácsköztársaság mellett668
1919 június 7.669
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából669
Kun Béla jegyzékváltása a párizsi békekonferencia elnökével, Clemenceau-val670
A Külügyi Népbiztosság rendelete a külföldi tulajdonban levő gyárakról671
A Forradalmi Kormányzótanács közleménye a megyei kormányzótanácsi biztosok kinevezéséről672
A budapesti munkás- és katonatanácsok, a szakszervezeti és pártszervezeti vezetőségek együttes ünnepi ülése672
Kun Béla üdvözlő távirata Ausztria Kommunista Pártjához és a Bécsi Népőrség parancsnokságához687
A győri szakszervezeti tanács határozata a prémiumrendszer bevezetéséről688
A ceglédi vasutasok határozata a dunántúli vasutassztrájkról689
1919 június 8.690
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából690
Kun Béla távirata az Osztrák Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetőségéhez az osztrák kormánynak a Magyar Tanácsköztársasággal szemben folytatott ellenséges politikájáról691
Kun Béla jegyzéke Bauer osztrák külügyi államtitkárhoz a magyar ellenforradalmárok ausztriai szervezkedéséről691
A Vörös Ujság tudósítása a magyarorszgái német szocialisták kongresszusáról692
Közlemény az Ifjúmunkások Országos Szövetsége kongresszusának összehívásáról693
A Vörös Ujság a Szeged környéki földmunkások gyűléséről694
A Belügyi Népbiztosság nyomozójának jelentése a bécsi magyar ellenforradalmárok tevékenységéről694
A Népszava híre a budapesti csehszlovák szocialisták ünnepi üléséről695
1919 június 9.696
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából696
A Külügyi Népbiztosság közli a vezérkari főnökkel a bécsi követnek a Clemenceau-jegyzékre vontakozó táviratát696
Csicserin szovjet külügyi népbiztos távirata Kun Bélához a szlovák nép önrendelkezési jogáról697
Kun Béla választávirata Csicserinhez697
A Vörös Ujság tudósítása a magyarországi német szocialisták kongresszusáról697
A magyarországi német szocialisták kongresszusának javaslata a pártszervezeti szabályzat módosítására698
Heves megye kormányzótanácsi biztosának heti jelentése a Belügyi Népbiztossághoz700
Murányi Gyula tatabányai párttitkár levele Böhm Vilmoshoz Peyer Károly proletárdiktatúra-ellenes tevékenységéről702
1919 június 10.704
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából704
A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete szocialista propagandatanfolyamok indításáról705
A Közoktatásügyi Népbiztosság földműves propagandaosztálya vezetőjének jelentése a Közoktatásügyi Népbiztossághoz a paraszt agitátortanfolyamokról705
1919 június 11.708
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából708
A Kassai Munkás tudósítása a Kassa felszabadulása alkalmából rendezett ünnepi gyűlésről709
A Népgazdasági Tanács rendelete hosszú lejáratú hitelekről a munkáscsaládok bútorellátására 709
Az Oroszországi Kommunist (bolsevik) Párt Központi Bizottságának és az Oroszországi Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságának távirata a Tanácsok Országos Gyűléséhez711
Közlemény a szocialista munkásnők kongresszusának összehívásáról712
A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács ülése a termelés növeléséről, a takarékosságról és az osztály-árpolitikáról712
A Fővárosi Vízművek üzemi tanácsa elnökének nyílt levele egy jobboldali szociáldemokratához719
A Vörös Ujság híre a szegedi sztrájkról720
Részlet a szegedi ellenforradalmi kormány rendőrségének napi jelentéséből721
A Vörös Hadsereg felhívása a szlovák proletárokhoz721
A szegedi kommunisták felhívása a szegedi proletárokhoz722
6/B kötet
A Magyar Tanácsköztársaság 1919 március 21.-1919 augusztus 1.-1960-as kiadás
A pártgyűlés és a tanácsok országos gyűlése. A Tanácsköztársaság Alkotmánya. A párizsi békekonferencia jegyzéke és következményei. A belső reakciós erők nyílt fellépése 1919 június 12-július 1
1919 június 12-13. A Magyarországi Szocialista Párt pártgyűlése7
Közlemény a pártgyűlés összehívásáról7
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága üdvözli a magyarországi pártgyűlést7
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának távirata a pártgyűléshez7
Rudas László cikke az egyesült munkáspárt nevéről8
A pártgyűlés első napja8
A pártgyűlés második napja10
A Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának programja36
A Szervezeti Szabályzat tervezete49
1919 június 14-23. A Tanácsok Országos Gyűlése56
A Közoktatásügyi Népbiztosság jelentése a Tanácsok Országos Gyűléséhez58
Kimutatás a Közoktatásügyi Népbiztosság propaganda kiadványairól75
Az igazságügyi népbiztos előterjesztése a Tanácsok Országos Gyűléséhez a bírói hatalom gyakorlásáról77
A Tanácsok Országos Gyűlésének első napja86
A Tanácsok Országos Gyűlésének második napja90
A Tanácsok Országos Gyűlésének harmadik napja94
A Tanácsok Országos Gyűlésének negyedik napja119
A Tanácsok Országos Gyűlésének ötödik napja138
A Tanácsok Országos Gyűlésének hatodik napja146
A Tanácsok Országos Gyűlésének hetedik napja176
A Tanácsok Országos Gyűlésének nyolcadik napja189
A Tanácsok Országos Gyűlésének kilencedik napja212
A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság Alkotmánya214
A Vörös Ujság a Tanácsok Országos Gyűléséről222
1919 június 20-22. A Kommunista Ifjúmunkások Magyaországi Szövetségének kongresszusa224
Tudósítás a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége kongresszusának első napjáról. Hevesi Gyula elvtárs beszéde. Kun Béla elvtárs beszéde. Lukács György elvtárs beszéde. Üdvözlik a kongresszust. Rákos és Bokányi elvtársak beszéde224
Tudósítás A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége kongresszusának második napjáról228
Tudósítás A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége kongresszusának harmadik napjáról231
A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének programaja232
A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének Szervezeti Szabályzata234
Az Ifjú Proletár beszámolója az ifjúmunkások kongresszusának eredményeiről235
1919 június 12.236
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából236
Az Humanité az antant jegyzékéről és Kun Béla válaszáról237
Statisztikai adatok 1919 március 21. és június 12. között a proletárok részére Budapesten kiutalt lakások számáról237
A Vörös Ujság híre a Szamuely Tibor által hozott szovjet híradók bemutatásáról241
1919 június 13.241
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából241
Az 1919 június 13-i Clemenceau-jegyzék és Kun Béla külügyi népbiztos válasza242
1919 június 14.247
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából247
A Népgazdasági Tanács rendelete szakmai üzemközpontok alakításáról247
Az élelmezési diktatúra rendelete megyei terményhivatalok felállításáról248
A Vörös Ujság közli Kun Béla nyilatkozatát a Daily News-nak az előnyomulás megállításáról és a párizsi békekonferenciáról249
A Népszava a pártgyűlés eredményeiről249
A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács elnökségének felhívása a vidéki direktóriumokhoz: élelmiszerfeleslegükkel támogassák a munkásokat250
A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének budapesti titkársága táviratban üdvözli az északi hadjáratban részt vevő MÉMOSZ-zászlóaljat241
1919 június 15.252
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából252
A Népgazdasági Tanács rendelete kerületi népgazdasági tanácsok felállításáról252
A Népgazdasági Tanács rendelete a kerületi népgazdasági tanácsok és a kerületi gazdasági hivatalok megszervezéséről254
Tudósítás a június 15-én tartott nőkongresszusról255
Híradás az 1. vörösezred Marx-ünnepségéről 256
Rudas László cikke a párt és a proletariátus egységéről és a párt nevéről257
A szegedi ellenforradalmi kormány Belügyminisztériuma rendőri főosztályának napi jelentése a munkások hangulatáról és a sztrájk előkészítéséről264
A Vörös Ujság a bécsi munkások június 15-i tüntetéséről265
1919 június 16.267
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplója267
A Kassai Vörös Ujság a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásáról268
A Szeged külvárosi direktórium távirata Kun Bélához, Garbai Sándorhoz, Böhm Vilmoshoz az 1919 június 16-án kitört szegedi sztrájkról269
1919 június 17.269
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából269
A Népgazdasági Tanács rendelete a mezőgazdasági munkások béréről270
A Forradalmi Kormányzótanács elnökének körlevele a tanácsokhoz a nőmozgalom támogatásáról271
Újsághír a kaposvári MÁV műhelymunkások Budapest részére gyűjtött zsírszállítmányáról272
A szegedi ellenforradalmi kormány Belügyminisztériuma rendőri főosztályának napi jelentése a szegedi sztrájk eseményeiről és szervezőiről272
1919 június 18.274
Lenin táviratában óvatosságra inti Kun Bélát az antanttal szemben274
Kun Béla választávirata Leninnek az antant-jegyzék elfogadásáról274
Részlet a Hadseregparancsnokság műveleti naplójából275
Az V. hadtestparancsnokság jelentése a Hadseregparancsnoksághoz a lévai győzelemről275
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a közalkalmazottak béréről275
A Népgazdasági Tanács rendelete a Népgazdasági Tanács Tudományos Műszaki Tanácsának létesítéséről278
A Szlovák Kormányzótanács üzenete a csehszlovák kormánynak279
A Népszava Szeged, Debrecen, Bácska és Erdény munkásainak mozgalmáról279
A kiskőrösi járási direktórium jelentése a Belügyi Népbiztosságnak Budapest és a Vörös Hadsereg részére elszállított élelmiszerről281
A Vörös Ujság a történelmi materializmus kutatóintézetének létrehozásáról281
1919 június 19.282
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából282
A Vörös Ujság cikke a Vörös Őrség megtisztításáról283
Kun Béla távirata a Szeged külvárosi direktóriumhoz a szegedi munkások sztrájkja idején284
A Vörös Ujság a svábhegyi Nagyszállóban létesített erdei iskoláról284
Híradás fővárosi gyermek megvendégeléséről egy adonyi termelőszövetkezetben286
A kunszentmiklósi politikai megbízott jelentése a Vörös Őrség Országos Főparancsnokságához a vidéki ellenforradalmi megmozdulásokról287
1919 június 20.287
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából287
A fronton harcoló Latinka-század levele a Somogyi Munkás szerkesztőségéhez288
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a nagykorúságról288
A Népgazdasági Tanács rendelete a találmányok közkinccsé tételéről289
A Kassai Munkás a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács megalakulásáról291
A Vörös Ujság a szlovák Vörös Hadsereg szervezéséről292
A burzsoázia felekezeti izgatással akarja megbontani a proletariátus egységét293
Jelentések a Vörös Őrség Országos Főparancsnokságához a vidéki ellenforradalmi mozgalmakról293
1919 június 21.293
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából294
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a munkásmozgalmi (proletár) múzeum létrehozásáról294
A Népgazdasági Tanács rendelete a magántulajdonban levő termelőeszközök igénybevételéről295
A Lipták Szénbányák Munkástanácsa ülésének jegyzőkönyve a munkateljesítmény csökkenése elleni intézkedésekről296
Újságközlemény a Tolna megyei tanácsok 1919 június 21-én, Szekszárdon tartott értekezletéről298
A Közélelmezési Népbiztosság olcsó étkezési lehetőséget nyújt a dolgozóknak299
A Közoktatásügyi Népbiztosság művészeti és múzeumügyi politikai megbízottjának átirata a Közellátási Népbiztossághoz Szinyei Merse Pál ügyében299
Jelentések a Vörös Őrség Országos Főparancsnokságához a vidéki ellenforradalmi eseményekről301
1919 június 22.301
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából301
Tudósítás a Clemenceau-jegyzék ellen tiltakozó kassai proletárok gyűléséről304
A Vörös Ujság a gyermekvédelemről304
A VI. sz. vörösőr-kerület jelentése a Vörös Őrség Országos Főparancsnokságához az egri ellenforradalmi mozgalomról305
1919 június 23.305
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából305
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete Haubrich Józsefet statáriális intézkedő joggal ruházza fel306
A hadseregparancsnok választávirata Pellé tábornoknak hadműveletek beszüntetéséről307
A III. hadtest vezérkari főnökének jelentése a Hadseregparancsnokság vezérkari főnökéhez a csapatok demoralizálódásáról a Clemenceau-jegyzk elfogadása következtében307
1919 június 24.308
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából308
A Hadseregparancsnokság távirata a III. hadtestparancsnoksághoz a Clemenceau-hoz küldött jegyzékről308
A Hadseregparancsnokság a parancsot megtagadó 8. munkásezred lefegyverzéséről309
A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság rendelete a mezőgazdasági munkásbiztosításról309
A Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülése megválasztja a népbiztosokat és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait. Részlet a jegyzőkönyvből309
A Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács ülése az ellenforradalmárok tevékenységéről310
A Vörös Ujság cikke statáriumot követel az ellenforradalmárok ellen312
A Vörös Ujság a június 24-i ellenforradalmi puccsról315
A Vörös Ujság az I. kerületi munkástanács tagjainak helytállásáról az ellenforradalmárok elleni harcban317
Szikora (Szabó) László vallomása az ellenforradalmi puccsról323
A Vörös Ujság az ellenforradalmárok elleni harcban elesett Lőwy Béláról324
A szegedi ellenforradalmi kormány hadügyi államtitkára a belügyminiszter intézkedését kéri a toborzást akadályozó bolsevista agitáció ellen328
1919 június 25.329
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából329
Kun Béla Clemenceau-hoz intézett táviratában kezességet kér a románok visszavonulására329
A Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülése az ellenforradalmi puccsról és a reakció tevékenységének megakadályozásáról330
A Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja röplapjában az ellenforradalmárok elleni harcra szólítja a proletariátust346
A Vörös Ujság közli a Dunaőrség és hajóskatonaság határozatát az áruló matrózok elítéléséről347
Proletárdiktatúra vagy burzsoá diktatúra?347
Detektívjelentés Szécsény és környéke politikai helyzetéről349
Varga Jenő cikke a gabonaellátás biztosításáról349
Újsághír árucsere-akcióról350
A Szociális Termelés az ipari munkásság szakmai oktatásáról351
1919 június 26.353
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából353
Kun Béla külügyi népbiztos jegyzékváltása Romanelli alezredessel, az olasz katonai misszió vezetőjével az ellenforradalmárok elítélése ügyében353
A Félegyházi Proletár beszámolója a helyi munkástanácsnak a diktatúra erőskezű alkalmazását követelő üléséről354
A Vörös Ujság a népszerű és tudományos propaganda országos kiépítéséről357
1919 június 27.358
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából358
Pellé tábornok választávirata Böhm Vilmoshoz a román csapatok visszavonulása ügyében359
A Forradalmi Kormányzótanács kinevezi a Népgazdasági Tanács osztályainak vezetőit359
A Belügyi Népbiztosság körtáviratban értesíti a kormányzótanácsi biztosokat a budapesti proletároknak az ellenforradalmárok feletti győzelméről, és éberségre hívja fel a vidéki munkástanácsokat360
A Vörös Ujság a vas- és fémfeldolgozó ipar statisztikai adatairól360
Ausztria és más államok budapesti diplomáciai képviseleteinek tiltakozó jegyzéke a Külügyi Népbiztossághoz az értékpapírok lefoglalása miatt361
1919 június 28.362
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából362
A miskolci MÁV műhelyi tanács javaslata a III. hadtestparancsnoksághoz a város védelmében kitűnt munkásai érdemeinek elismerésére362
A budapesti I. kerületi munkás- és katonatanács ülése az ellenforradalmárok tevékenységéről és az egyes népbiztosoknak a burzsoáziával szemben megnyilvánuló engedékenységről363
A 11. számú páncélvonat személyzetének tiltakozása Szlovákia kiürítése ellen366
1919 június 29.366
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából366
A Forradalmi Kormányzótanács ülésének határozata a Clemenceau-jegyzékeben követelt visszavonulás végrehajtásáról366
A Hadseregparancsnokság körtávirata valamennyi hadtesthez a visszavonulásról366
Stromfeld Aurél vezérkari főnök körtávirata valamennyi alárendelt parancsnoksághoz a visszavonulás fegyelmezett végrehajtásáról367
A román kormány nem vonja vissza csapatait az antantjegyzékben ígért demarkációs vonalra368
1919 június 30.368
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából369
A Népgazdasági Tanács földművelésügyi főosztályának rendelete a szellemi munkásoknak mezőgazdasági munkára való telepítéséről369
A Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülés a kül- és belpolitikai helyzetéről370
Kimutatás a Budapesti Bányakapitányság szűkebb kerületének 1919 II. negyedévi széntermelésről370
1919 július 1.383
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából384
Jegyzőkönyv a Pozsonyban ülésező magyar és csehszlovák megbízottaknak a semleges zónára vonatkozó megállapodásáról384
A Forradalmi Kormányzótanács felhívása a Vörös Hadsereg katonáihoz a visszavonulás fegyelmezett végrehajtására385
A Miskolci Munkás cikke a demokrácia jelszavával fellépő reakció ellen387
A váci vádbiztos és a Belügyi Népbiztosság táviratváltása munkásokból felállított biztonsági századokról388
A Salgótarjáni Kőszénbánya munkástanácsának elismervénye a nagyteleki állami gazdaságból a bányászok részére szállított tejről389
A kommunisták harca a proletárhatalom megvédéséért. A tiszai offenzíva és az ellenforradalom uralomrajutása 1919 július 2-augusztus 1390
1919 július 2.393
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából393
A külügyi népbiztos rendelete a Külügyi Népbiztosságnak az ellenséges elemektől való megtisztításról393
A Szociális Termelés cikke a falu és város árucseréjéről393
A Szociális Termelés a Mária Valéria-telepen elkészült 500 munkáslakásról395
A Vörös Ujság a külföldi szépirodalmi művek kiadásáról395
1919 július 3.395
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából396
A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete az óvodákról397
A Vörös Ujság vezércikke a proletárdiktatúra megerősítéséről398
Brunner József beszámolója a lakáshelyzetről a Budapesti Munkás- és Katonatanács ülésén399
A Szociális Termelés Népbiztossága faipari szakosztálya kisipari bizottságának ülése a kisiparosok anyagellátásáról407
1919 július 4.408
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából408
A Soproni Vörös Ujság a soproni munkászászlóalj felállításáról408
A Forradalmi Kormányzótanács ülése az élelmiszerrekvirálásról409
A Vörös Ujság a történelmi materializmus kutatóintézetének előadássorozatáról409
1919 júlus 5.410
A 3. hadosztályparancsnokság jelentése a Hadseregparancsnoksághoz a visszavonulásnak a katonákra gyakorolt kedvezőtlen hatásáról411
1919 július 6.411
A Vörös Ujság közli Kun Bélának az Engels-laktanyában elmondott beszédét411
A Vörös Ujság közli a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminiszterének a vöröskatonákhoz intézett röplapját413
A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete az ifjúmunkások oktatásáról és munkarendjéről414
Az Olasz Szocialista Párt és a szakszervezetek vezetőségének határozata az Orosz és a Magyar Tanácsköztársaság védelmére szervezett általános sztrájkról415
1919 július 7.416
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a karhatalom ügyének rendezéséről416
A Népgazdasági Tanács határozata a munkateljesítmény fokozásáról417
1919 július 8.418
Részlet Biermann Istvánnak a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács élelmezési helyzetet tárgyaló ülésén elhangzott beszámolójából418
A Vörös Ujság az abonyi proletárok jó munkájáról422
A Vörös Ujság vezércikke a közigazgatási ellenforradalmi elemektől való megtisztulásról423
A Népszava közli a Közoktatásügyi Népbiztosság rendeletét az ifjúmunkások a mezőgazdasági munkába való bevonásáról424
A Somogyi Munkás a mosdósi művésztelepről425
1919 július 9.426
A Vörös Ujság az ellenforradalmi kísérlet résztvevőinek elítéléséről426
1919 július 10.426
Kun Béla távirata Leninhez a román hadsereg elleni együttműködésről426
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a volt tisztek mozgósításáról427
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete az általános védkötelezettségről427
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a mozgósításról és a szesztilalom enyhítéséről427
Korvin Ottó jelentése a Belügyi Népbiztossághoz a június 24-i ellenforradalmi puccs körülményeiről és a bűnösök szigorú megbüntetésének elmulasztásáról428
A IX. kerületi munkástanács ülése az ellenforradalomról429
1919 július 11.430
Kun Béla jegyzéke Clemenceau-hoz a Tiszántúl kiürítése ügyében432
A Népgazdasági Tanács rendelete a segédmunkások béréről432
Korvin Ottó jelentése a Belügyi Népbiztossághoz a munkásság között terjesztett proletárdiktatúra ellenes, szociáldemokrata kormányt követelő röplapról434
Gömbös Gyula üzenete a Vörös Hadsereg vezérkarában szolgáló ellenforradalmár tisztekhez435
Gömbös Gyula levelében Julier Ferencet az ellenforradalmárokhoz való csatlakozásra szólítja fel436
1919 július 12.437
Münnich Ferencnek, a 6. hadosztály politikai megbízottjának jelentése Böhm Vilmoshoz a III. hadtest parancsnokainak soviniszta hangulatáról és a katonák fegyelmének lazulásáról438
A Munka tudósítása a munkások egészségének védelméről438
A Miskolci Munkás tudósítása pártiskola szervezéséről439
A Népszava híre a bécsi kommunistáknak a Tanácsköztársaság védelmében tartott gyűléseiről440
1919 július 13.441
A 3. hadosztályparancsnokság jelentése a Hadseregparancsnoksághoz az 53. gyalogezrednek a keleti arcvonalra való szállítása ügyéen441
A Szociális Termelés a munkaversenyről442
1919 július 14.443
Kun Béla táviratváltása Clemenceau-val a fegyverszüneti szerződésről445
A III. hadtest politikai megbízottainak helyzetjelentése a Hadseregparancsnoksághoz a politikai megbízottak tanácskozásáról445
Franchet d'Esperey marsall megküldi a csehszloák hadügyminiszternek a Tanácsköztársaság elleni támadás tervét446
A Forradalmi Kormányzótanács ülése a batyuzás eltiltásáról és agitátorok kiküldéséről a Tiszántúlra448
A budapesti IV. kerületi tanács ülése az ellenforradalom elleni harcról449
1919 július 15.451
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete a háztartási alkalmazottakról451
A Szövetséges Központi Intéző Bizottság ülése a reakció elleni következetes harcról, a gabonaárakról, az alkoholtilalom részleges feloldásáról, a Belügyi és az Igazságügyi Népbiztosság intézkedéseiről453
A Vörös Ujság a "szociáldemokrata" jelszóval bujtogató ellenforradalomról471
1919 július 16.472
A Forradalmi Kormányzótanács rendelete német nemzeti kerület felállításáról472
1919 július 17.474
A Forradalmi Kormányzótanács ülése Böhm Vilmos bécsi követté való kinevezéséről, a Vörös Őrség átszervezéséről és a földadó újboli bevezetéséről474
A miskolci Marx-laktanya legénységének távirata Kun Bélához a proletárdiktatúra megszilárdításáról475
A Vörös Ujság a vasúti propagandakocsikról475
1919 július 18.475
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából476
Fáber Oszkár nyilatkozata az egyházi vagyon felhasználásáról476
1919 július 19.476
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából478
A Népgazdasági Tanács rendelete a munkafegyelem biztosításáról478
Csehi Gyula párttitkár bejelentése Kun Bélához Stefán Ágoston ruszin népbiztos megbízhatatlanságáról478
Statisztikai adatok Budapest áruforgalmáról és népesedési mozgalmáról 1919 január 1-től július 19-ig480
1919 július 20.482
A Magyar Távirati Iroda jelentése a július 20-án indított keleti offenzíva első eredményeiről482
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából482
A Vörös Hadsereg felhívása a szegedi kormány katonáihoz483
A Vörös Ujság vezércikke a Vörös Hadsereg keleti offenzívájáról483
Szántó Béla hadügyi népbiztos távirata Landler Jenő hadseregfőparancsnokhoz a politikai megbízottak hatásköréről484
Vágó Béla hadtestparancsnok parancsa a politikai megbízottakhoz485
A Vörös Ujság közli a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja felhívását a világ proletárjaihoz486
A Népszava a Szeged környéki proletariátus július 20-i népgyűléséről487
A Kecskeméti Tanás Intéző Bizottságának jelentése a július 20-i tanácsüléshez488
A Szociáis Termelés a Földmunkásszövetség Munkáselosztó Hivatalának felállításáról502
A Zalamegye híre a tanítók szocialista tanfolyamának megnyitásáról Zalaegerszegen503
A Szociális Termelés közgazdasági főiskola létrehozásáról503
A Népszava az ellenforradalmárok "Nemzeti Szocialista" aláírással terjesztett röpiratáról504
1919 július 21.505
A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából505
A Vörös Ujság a proletárkatonák parancsnokképző tanfolyamának megnyitásáról a Ludovika Akadémián505
Francet d'Esperay marsall levele Foch marsallhoz a magyarországi katonai helyzetről507
A Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja vezetőségének felhívása a július 21-i népgyűlésekre507
A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának felhívása a világ munkásságához az imperialista intervenció elleni nemzetközi sztrájk megszervezésére508
A Vörös Ujság a július 21-i sztrájk eredményeiről510
A Népszava hírei a július 1-i sztrájkról511
A Vörös Ujság a megszállt Pécs munkásainak július 21-i sztrájkjáról512
A romániai Szocialista Párt lapja a július 21-i általános sztrájkról512
A Forradalmi Kormányzótanács ülésének határozata a fehérnemű és ruhanemű rekvirálásáról513
A Salgótarjáni Acélgyár Munkástanácsa ülésének határozata az akkordbér-rendszer bevezetéséről514
1919 július 22.516
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából516
A Népgazdasági Tanács közellátási, V. főosztályának rendelete a batyuzás eltiltásáról516
A Népszava közleménye a csepeli munkásoknak az időbér-rendszer megszüntetésére517
A Vörös Ujság közli a szegedi ellenforradalmi kormánynak a Tanácsköztársaság ellen lázító röplapját518
1919 július 23.519
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából519
Gregory kapitánynak, az Amerikai Egyesült Államok hírszerzőjének jelentése Hooverhez, az Amerikai Segélyszervezet vezetőjéhez a Böhm Vilmossal folytatott tárgyalásokról519
A Forradalmi Kormányzótanács a testi fogyatékosságban szenvedőkért520
1919 július 24.522
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából521
A Vörös Ujság a gyermeküdültetési Hivatal működéséről523
1919 július 25.523
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából523
A Forradalmi Kormányzótanács utasítása a Tiszántúlon felszabadult területek munkásigazgatására523
A párizsi békekonferencián részt vevő nagyhatalmak értekezlete megvitatja Böhm Vilmosnak a magyar proletárhatalom megdöntésére vonatkozó javaslatát529
A Forradalmi Kormányzótanács ülésének határozata a propagandaügyek intézéséről és Kalmár népbiztos lemondásáról531
A fegyvergyári munkások július 25-i értekezletének állásfoglalása az órabér-rendszer ellen531
A Vörös Ujság az ifjúmunkások oktatásának reformjáról532
A Vörös Ujság a munkásegyetem félévzáró előadásairól532
1919 július 26.533
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából533
A párizsi békekonferencián részt vevő nagyhatalmak értekezlete a magyarországi intervencióról533
1919 július 27.537
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából537
Kun Béla külügyi népbiztos a világ proletárjaihoz fordul az antant-hatalmak a Tanácskormány távozását követelő nyilatkozatával szemben538
Kun Béla jegyzékváltása Tusar csehszlovák miniszterelnökkel539
A Szociális Termelés vezércikke a munkafegyelemről541
A Vörös Ujság ismerteti a Népgazdasági Tanács közellátási főosztályának intézkedését Budapest élelmiszerellátásának biztosítására542
A Népszava beszámolója a proletárgyermekek üdüléséről544
1919 július 28.545
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából545
Kun Béla Rudnyánszky Endréhez intézett táviratban sürgő katonai támogatást kér Lenintől545
A VII. kerületi Munkás- és Katonatanács lakásbizottságának felhívása546
1919 július 29.547
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából547
A Népszava közli a Hadügyi Népbiztosság rendeletét a harcoló csapattestektől való önkényes eltávozás megakadályozására548
1919 július 30.548
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából548
Részlet Leninnek az élelmezési és katonai helyzetről szóló beszédéből549
A Sátoraljaújhelyi Munkástanács határozata a proletárdiktatúra megszilárdításáról és a párt megtisztításáról549
Fogarasi Béla cikke a tudományos irodalom fejlesztéséről550
1919 július 31.551
Részlet a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából551
Lenin üzenete Kun Bélához552
A Népszava közli Csicserin táviratát Kun Béla külügyi népbiztoshoz552
Kun Béla külügyi népbiztos felhívása a világ népeihez553
A Vörös Ujság a pártiskoláról554
A Vörös Ujság a nyolc osztályos népiskola felállításáról szóló rendeletről555
A Vörös Ujság Petőfi Sándorról, halálának 70. évfordulóján556
A Vörös Ujság vezércikke az ellenforradalomról556
Az Humanité tiltakozása a magyarországi antan-intervenció ellen557
1919 augusztus 1.558
A Hadseregparancsnokság összefoglaló helyzetjelentése558
A Vörös Ujság a proletariátus hatalmát fenyegető súlyos helyzetről559
A Vörös Ujság közli a szakszervezeti kormány "Magyarország népéhez" intézett felhívását561
Budapest teljhatalmú diktárának, Haubrich Józsefnek statárium rendelete561
1919 auguszus 5-6.561
A Kommunista Internacionálé a Magyar Tanácsköztársaság megdöntéséről
Lenin beszéde a pártonkívüli munkás-vöröskatona konferencián562
Függelék
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem