1.055.339

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar néprajz tudománytörténete

Szerző

Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 297 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-036-5
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar néprajz tudománytörténete azokat az eszméket, gondolatokat, elméleteket vizsgálja, időrendben haladva napjainkig, amelyek a néprajztudományt létrehozták, szemléletét, tárgyát és módszerét alakították, kiemelkedő tudósainak munkásságát meghatározták. Föltárja azokat a területeket, amelyek a népi kultúra kutatását a hazai társadalomtudományok múltjához kapcsolják, s összegzi, miként járult hozzá a néprajztudomány a magyar gondolkodástörténet alakulásához.
A kötet a magyar néprajz tudománytörténetének első magyar nyelvű összefoglalása. 1989-es első kiadását a szerző az utóbbi tizenöt év új kutatási eredményeinek figyelembevételével jelentősen bővítette, válaszokat keresve az új évezred várható kihívásaira. A mű gazdag jegyzetanyaga és bibliográfiája hozzájárul, hogy nemcsak a magyar néprajz, hanem a társtudományok iránt érdeklődők számára is fontos kézikönyv legyen.

Tartalom

Bevezetés11
Tudománytörténet és kutatástörténet11
A magyar néprajztudomány-történetírás története13
A központi kérdések18
A korszakolás22
Az előzmények26
Utazók és felfedezők26
Országleírások és statisztikák28
A parasztság tudományos tanulmányozásának úttörői: Tessedik Sámuel és Berzeviczy Gergely32
A népi kultúra emlékei a régi magyar irodalomban35
A romantika kora (1817-1872)37
A folklorisztika kezdetei39
Az első népköltési gyűjtések40
A magyar folklór első tudományos elmélete. Erdélyi János42
Az etnográfia születése és a nemzeti jellemtan47
A néprajzi leírás48
"Magyarország Európa kitsinyben"49
A hungarológus néprajz51
Az ősvalláskutatás55
Ipolyi Arnold és a Magyar Mythologia56
A népköltészet és a műköltészet viszonya a nemzeti kultúrában:
Arany János és Gyulai Pál folklorisztikai nézetei61
A naiv eposz és a történeti néphagyomány értéke62
A folklórszövegek feldolgozásának és lejegyzésének hitelessége64
Kriza János és a Vadrózsa-pör67
A pozitivizmus korszaka (1872-1933)70
A pozitivista folklorisztika kialakulása74
Műfaji monográfiák. Arany László és Greguss Ágost74
A tájegységi gyűjtés kiterjesztése. Kálmány Lajos77
Szembefordulás a romantikus folklorisztikával. Katona Lajos79
Egyetemes néprajz, finnugorisztika, Kelet-kutatás84
Az önálló etnológiai gondolkodás Magyarországon. Beöthy Leó85
Kalandos világjárások és tudományos célú expedíciók87
Őshazakeresés és rokonnépkutatás88
Az egyetemes néprajz szervességének hiánya92
Az evolucionista etnográfia94
Összehasonlító néptörténet és nyelvtudomány. Hunfalvy Pál95
Természettudomány és néprajz. Hermann Ottó98
Vándorlás vagy belső fejlődés? Jankó János és Herman Ottó vitája100
Az alapvető néprajzi intézmények kialakulása103
A Néprajzi Társaság104
A budapesti Néprajzi Múzeum és az ezredéves kiállítás106
Az Ethnographia. Más folyóiratok és kiadványok109
A néprajzi oktatás kezdetei110
Néprajz és magyarosítás111
Népművészeti kutatások114
A tárgyi néprajz. Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly118
A második etnográfusnemzedék119
Etnológia és művelődéstörténet122
Györffy István elmélete a magyar népi kultúra keleti elemeiről126
Népcsoportkutatások128
A Néprajzi Múzeum mint tudományos központ129
A szellemi néprajz130
A pozitivista folklorisztika második nemzedéke. Sebestyén Gyula és Solymossy Sándor133
A néplélek kutatására irányuló szemlélet erősödése, szembefordulás a természettudományos fejlődéstannal136
Ősköltészet, szokások és hiedelemvilág139
Tárgytörténet és motívumkutatás141
Népköltészeti gyűjtés és szöveggondozás145
Népzenekutatás. Bartók Béla és Kodály Zoltán151
A pszichoanalitikus etnológia. Róheim Géza154
A magyarság néprajza161
A néprajz mint nemzeti tudomány (1933-1949)163
A nemzeti tudomány rangjából adódó kérdések és feladatok163
A társadalmi-eszmei fölértékelődés folyamata163
Népi műveltség és kulturális nemzeti egység166
A néprajz és a falukutató mozgalom kapcsolatai170
Kettős előzmény: "szociálpolitika" és radikális szociológia171
A néprajzi érdeklődésű szociográfia173
A társadalomvizsgáló érdeklődés átsugárzása a néprajzra176
A kutatások kiterjedése, elméleti és ágazati rétegződése180
A paraszti élet egységben látásának igénye és a funkcionalizmus181
Új összegző kísérletek186
A magyarságtudománytól az európai etnológiáig189
A folklorisztika megújulása192
A tudománytörténeti hagyományt folytató anyagikultúra-kutatások195
Közelmúlt és jelenkor, a magyar néprajz a XX. század második felében198
A marxista hegemónia bevezetésének kísérlete200
A szocialista falu kutatása, városi néprajz, munkásfolklór204
A munkaközösségek és a központi tudományos tervezés211
A történeti összehasonlítás mint általános módszer213
Őstörténeti érdeklődés és tematikus monográfiák216
A nagy vállalkozások teljesítése: szintézisek és összegző művek218
Az ipari forradalom utáni parasztság képe221
A néprajz intézményhálózata224
Nemzetközi tájékozódás és tudományközi kapcsolatok229
A fölzárkózó társadalomnéprajz235
A harmadik évezred kapujában238
Néprajz és antropológia239
Korszakhatáron242
Jegyzetek249
Irodalom265
Névmutató289

Kósa László

Kósa László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kósa László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem