A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja munkatársainak szakirodalmi tevékenysége 1984-2003

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának húsz éves kutatási eredményeit tartalmazó publikációk gyűjteményét tartja kezében az olvasó. Az 1984-ben alapított intézet a magyar tudományos életet számos új vonással gazdagította. Több társadalomtudomány képviselői Enyedi György akadémikus irányításával arra szövetkeztek, hogy a különböző típusú terek és településformák működési mechanizmusait tárják fel vagy közös módszertan segítségével, vagy alapdiszciplínájuk eszközeivel elért eredményeiket egyesítsék, és azokat szintetizálják. A területi folyamatok megfigyelését, az eredmények gyakorlati alkalmazását az intézet regionális beágyazottsága, a hálózati szervezeti forma tette hatékonnyá. Ideánk olyan kutatóközpont megteremtése volt, amely autonóm tudományos műhelyek hosszú távú interdiszciplináris feladatok megoldására szerveződő közössége, ahol az együttműködés, a szolidaritás és a rugalmas tudományszervezés elve teremti meg az önmagukban viszonylag kis méretű kutatási egységek méretgazdaságossági szempontokon nyugvó versenyképességét. A húsz éve elképzelt, hosszú évek alatt formálódott és módosult stratégia sikerét többféleképpen igazolhatjuk. Először, a magyar tudományt a rendszerváltozás első évtizedében ért sokk kedvezőtlen következményeit nagy erőfeszítések árán sikerült mérsékelnünk, új tudományos műhelyeket szerveztünk és kutatói létszámunkat bővítettük. Másodszor, kutatási eredményeink hasznosítása iránt fokozatosan nőtt az érdeklődés. A magyar területfejlesztési politika különböző szintjein bevezetett innovációk jelentős része az RKK kutatási eredményeiből is építkezhetett, a felsőoktatásban a regionális gazdaságtan és politika önálló képzési programként honosodott meg. Harmadszor, megszerveződtek és folyamatosan működnek a regionális tudomány publikációs fórumai, folyóirat, könyvsorozat, angol nyelvű sorozat jelenik meg. Negyedszer, megalakult a Magyar Regionális Tudományi Társaság, amely az akadémiai bizottságok mellett a területfejlesztés iránt érdeklődő, ma már jelentős számú szakmai körök eszmecseréinek fóruma kíván lenni. Ötödször, az RKK fiatal alapítóinak nagy része hű maradt az intézethez, különböző fokozatú tudományos minősítést szerzett. Ma egy akadémikus, kilenc akadémiai doktor és huszonkét kandidátus, illetve PhD kutatója van az intézetnek. Bizakodásra ad okot az is, hogy fiatal kutatóink közül tizenöten doktori tanulmányokat folytatnak. Vissza