A Magyar Tudományos Akadémia természettudományi kutatóhelyeinek jelentősebb eredményei 1981-1985 II.

Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia - az alapkutatások terén viselt országos felelősségéből adódóan - rendszeresen támogatást nyújt a különböző felsőoktatási intézmények tanszékein vagy egyéb kutatóhelyeken folyó alapkutatások műveléséhez. Ennek következtében formálódott és alakult ki - az elmúlt évtizedek során - a támogatott kutatóhelyek rendszere az Akadémia intézmény hálózata mellett.
Az MTA jelenleg is mintegy 70 kutatóhelyet részesít folyamatosan támogatásban. Ezek között csaknem fele-fele arányban vannak képviselve a természet-illetve társadalomtudomány területén dolgozó intézmények. A támogatott kutatóhelyek két csoportba sorolhatók. Egyik típusuk az egyetemi tanszékeken belül, de azokkal szoros kapcsolatban lévő, elsőrendűen kutatási tevékenységet végző kutatócsoportok. Másik típusba azok az egyetemi vagy egyéb kutatóhelyek tartoznak, ahol a támogatás a kutatási tevékenység szélesítését vagy speciális, a kutatóhely számára hiánypótló tevékenység művelését teszi lehetővé.
A kiadvány e kötete 14 egyetemen, a természettudományok területén működő 37 támogatott kutatóhely, illetve a Természettudományi Múzeum kutatói által elért eredményekről ad számot.
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért - a kiadvány első kötetétől eltérően - ebben a kötetben szereplő kutatóhelyek nem tudományág szerint kerültek csoportosításra, hanem annak megfelelően, hogy melyik egyetem keretén belül tevékenykednek. Mind az egyetemek, mind egyetemeken belül az egyes támogatott kutatóhelyek alfabetikus sorrendben követik egymást.
Az eredményeikről e kötetben számot adó kutatócsoportok, tanszéki és egyéb kutatóhelyek nemcsak az akadémiai, hanem az országos kutatóbázis szempontjából is meghatározó jelentőségűek. Tevékenységük szervesen kapcsolódik a hazai kutatóhálózathoz, annak jelentős és nélkülözhetetlen részét képezi.
A támogatott kutatóhelyek eredményeinek közreadásával törekvésünk az volt, hogy ezek minél szélesebb körben ismertté váljanak és minél gyorsabban beépülhessenek a gazdaságfejlesztési programokba.
Budapest, 1987. szeptember hó Vissza