A magyarság találkozása a kereszténységgel a honfoglalás előtt

Előszó

Részlet:
A MAGYARSÁG TALÁLKOZÁSA A KERESZTÉNYSÉGGEL A HONFOGLALÁS ELŐTT
Ide jöttek be, a Kárpát-medencébe, Árpád magyarjai. Honnan jöttek? Az első eddigi adatok szerinti őshaza Tobol-Irtis-Izim vidékén volt. Lipták Pál vizsgálatai szerint a honfoglaló magyarok részben az urali rasszhoz tartoztak (vogul), a vezetőrétegnél a turanid rassz jelei találhatók (onogur, kirgiz, török), tehát már előbb keveredtek. De ezenkívül kapcsolatba kerültek a szkítákkal, szarmatákkal és az alánokkal is (irániak) és így kerültek elő. (1) Mindezek a népek megtalálhatók az Aral-tó környékén, részben a horeznai (Horezm) birodalom területén. (2) Itt az alsó-Volga és az Aral-tó környékén alakult ki Kr. e. 12.-2. század között a honfoglaló magyarság embertani típusa. A kialakulásba belejátszhatott a koponya-alkat szerint indo-iráni és europid hatás is. (3) Az ősi alapnyelvben a szibériai ősfenyves valamennyi fa fajtájának neve megtalálható, a lombos erdő és a fenyves találkozása, vagyis az Ural hegység. (4) Itt maradtak azok, akik nem csatlakoztak a Kr.u. 5. század közepetáján levő kivándorláshoz. Előbukkan a magyar név a 9. században az Aral-tó észak-keleti mentén. Az ubeg népnél mindmáig megmaradt a madzsar törzs. (5) A magyar nép Ázsiában Mao-tun, majd Csi-csi hun birodalmának volt alattvalója és Európában pedig Attila fia Ellak kormányozta őt.
Itt ugyanis egyik csoportjuk a Káma mellett telepedett le, a másik pedig Pontus vidékére. Itt alakult ki fémművességük stíluselemei. Sok néppel kerültek kereskedelmi kapcsolatba, így az arabokkal és a normanokkal. Az előbbiektől a keleti motívumokat vették át, mint a palmettát, az utóbbiaktól a kétélű, egyenes, palosszerű kardot. (6) Váltakozva tartozott a magyarság Irnik hun-bolgár birodalmához, rövid ideig az avarokhoz, majd turkokhoz, Kurt onogur-bolgár országához, majd a kazárokhoz. Kapcsolatban voltak az alánokkal is a Don folyó mellett. Itt már kazár mintára kettős fejedelemség volt a magyaroknál, a kende és a gyula. (7) Itt találkoztak a horezmi menekültekkel a 715 utáni években. Voltak köztük tudósok, fémművesek, a katonai réteg az araboknak meghódolni nem akaró rész, ogúz, besenyő, úz, alán, jász, hun, szabir töredékek, mert hiszen az egykori horezmi birodalom nem volt népileg (etnikailag) egységes. Világnézeti szempontból akadt köztük tűzimádó, zsidó, szamaritánus, mazdakita, izmaelita. sőt keresztény is, hiszen volt Horezmben keresztény püspökség a 7. szd.-ban, a kaliz püspökség. (8) A kazáriai polgárháború után ezekből három törzs verődött össze és kavar néven a vándorútra kelő magyarokhoz csatlakozott. Együtt voltak az Etelközben és együtt indultak az új hazába a Kárpát-medencébe. A kazár birodalom keleti részén a 890-es években nagy szárazság lépett fel. Ezért új hazát kerestek a besenyők és nyomták a magyarokat Nyugat felé. (9) Így érkeztek el a Kárpát-medencébe Árpád magyarjai 896-ban, ahol már találták keresztényeket és pedig maradék rómaiakat, germánokat, szlávokat. Vissza