1.103.855

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

A mi huszadik századunk

1918, 1944, 1956

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Heraldika Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 303 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-9204-26-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


XX. század! Micsoda század! Miféle magyar XX, szibiaa! Még két évtized sem múlt el a Kárpát-iiazában való x'églcges m í'n i ; i ezeresztendős ünnepségei óta, máris véget ért „a szép békeidőszak" rji i uz idő, amikor egyszerre lehetett ünnepelni a magyar non/cítei ' ;t,/.iria császáraként megegyezésre kényszerülten alkotmányos útia tért Ferenc József apostoli királyt és a végleges önkéntes száműzetésben rekedt Kossuth Lajost, a szabadságharc államának egykori kormányzó-elnökét. Az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolása ürügyet szolgáltatottarra, hogy az egymás ellen feszülő nagyhatalmi érdekek és az ezek mögött meghúzódó világuralmi törekvések európai méretű, sőt messzebb vivő háborút robbantsanak ki. Ezt legkevésbé éppen a magyar nemzet akarta, mégis éppen öt büntették legsúlyosabban a minden békekezdeményezést visszautasító, magukat győztesnek minősítő szembenálló hatalmak. Önkényes határvonalakkal szétszabdalták a történelmi, gazdasági, politikai egységet alkotó magyar államot,... Tovább

Fülszöveg


XX. század! Micsoda század! Miféle magyar XX, szibiaa! Még két évtized sem múlt el a Kárpát-iiazában való x'églcges m í'n i ; i ezeresztendős ünnepségei óta, máris véget ért „a szép békeidőszak" rji i uz idő, amikor egyszerre lehetett ünnepelni a magyar non/cítei ' ;t,/.iria császáraként megegyezésre kényszerülten alkotmányos útia tért Ferenc József apostoli királyt és a végleges önkéntes száműzetésben rekedt Kossuth Lajost, a szabadságharc államának egykori kormányzó-elnökét. Az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolása ürügyet szolgáltatottarra, hogy az egymás ellen feszülő nagyhatalmi érdekek és az ezek mögött meghúzódó világuralmi törekvések európai méretű, sőt messzebb vivő háborút robbantsanak ki. Ezt legkevésbé éppen a magyar nemzet akarta, mégis éppen öt büntették legsúlyosabban a minden békekezdeményezést visszautasító, magukat győztesnek minősítő szembenálló hatalmak. Önkényes határvonalakkal szétszabdalták a történelmi, gazdasági, politikai egységet alkotó magyar államot, addig békésen együtt élő magyar és más ajkú lakosait megkérdezésük nélkül idegen hatalmi érdekek uralma alá vetették. A magyarság részéről soha el nem fogadható trianoni diktátum kezdettől és mindvégig békés felülvizsgálatát követelő új, harmadára zsugorított Magyar Királyság elérte egyes elszakított területek visszatérését. Ez azonban minden más hatalom együttműködési elzárkózása következtében együtt járt a fasiszta olasz és a nemzetiszocialista német állammal kötött, egyedül lehetséges szövetséggel, az általuk kirobbantott második világméretű háborúba való belesodródással. A „vonakodó magyar szövetséges" minden kísérlete hiábavalónak bizonyult, hogy különbékével kihátráljon ebből a nem akart fegyveres küzdelemből. A szembenálló hatalmak megértő segítése helyett német megszállás, az ország hadszíntérré válása és a bolsevik Szovjetunió nagyhatalmi érdekeinek való odavetése következett. Ez ellen az idegen uralom, a teljes kifosztottság és alávetettség megalázó állapota ellen irányult a nemzeti önrendelkezés jegyében történt legszélesebb összefogással a túlerő ellen vívott dicsőséges szabadságharc. Ez kiváltotta ugyan a népek csodálatát, de nem eredményezte a külhatalmak semmiféle érdemi segítségnyújtását. Az immár újabb fejlemények hatására nyolcfelé szakított és jelentős szórványba taszított magyar nemzet még ma is a keresztútnak véget vető feltámadásra vár.
Ezt a mi XX. századunkat mutatja be a három sorsfordító esztendőhöz, 1918-hoz, 1944-hez , 1956-hoz kapcsolódóan és szigorúan a források alapján, ezzel együtt meghatározóan nemzeti szempontú megközelítéssel Zachar József, a Zrínyi Miklós és Szemere Bertalan Díjas neves magyar politika- és hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia (történelemtudományok) doktora. A szerző korábban a Hadtörténelmi Intézet, Levéltár és Múzeum tudományos főigazgatóhelyettese volt, immár hosszú évek óta az Eszterházy Károly Főiskola Modernkori Magyar Történelem Tanszékének egyetemi tanára. Egyúttal számos más további korábbi és jelenlegi tudományos és tudományszervező tisztségen túl a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Tudományos Tanácsának és a Magyar HadtörténészekNemzetiBizottságánakelnöke. Hl- • |||. n ijii,
III III llllll
O" 699000 I' 27501 5 Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza

Zachar József

Zachar József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Zachar József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem