A Nemzetközi Gázunió 1964 szeptemberi Hágai Kongresszusa

Előszó

Századunk energiaszükségletének kielégítésében mind nagyobb szerepet játszanak a nem-szilárd tüzelőanyagok, s ezen belül is a gáznemű energiahordozók.
A világnak a legutolsó 15 esztendőben közel 70%-kal megszaporodott népessége, annak mindinkább nagyobb településekbe tömörülése, az ipari termelés ugrásszerű növekedése, párosulva a tömegek fokozódó igényességével, a higiénia követelményeivel, szinte parancsoló szükségszerűséggé teszik a legkönnyebben szállítható és legkényelmesebben felhasználható energiahordozó, a gáz mind szélesebb körű felhasználását.
A rohamosan növekedő gázigények kielégítésére és a kőszénből előállított gázok magas ára következtében a szénhidrogének, mint a városigáz alapanyagai egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A földgázok, a kőolajfinomítókban nyert gázok, a hajón szállított metán és a cseppfolyós kőolajtermékek egyaránt alkalmasak városigáz előállítására.
Hazánk ipartelepeinek, városainak átfogó terv szerinti gázellátása most lép a megvalósítás stádiumába. Minden, a gázok gyártásával és termelésével, valamint azok távvezetéki szállításával, elosztásával, átalakításával, keverésével, tisztításával, de a gázüzemek átállásával, korszerűsítésével, kibővítésével kapcsolatos kérdés tanulmányozása, ismertetése, a szerzett tapasztalatok átültetése, csak elősegítheti a napjainkban oly időszerű problémák megoldását.
Ez a célkitűzés késztet minket is arra, hogy a Nemzetközi Gázunió 1964 szeptemberében Hágában tartott kongresszusának anyagát hazai szakembereinkkel megismertessük. Úgy véljük, számos, még tisztázandó kérdésre kaphatunk indíttatást, útmutatást és megoldást az értékes anyag közreadásával. Vissza