A nemzetközi pénzügyek és a külkereskedelmi fizetések gyakorlata

Tartalom

Bevezetés 9
1. A nemzetközi elszámolások alapkérdései 11
1.1. A bankjegy- és a számlapénzteremtés mechanizmusa 11
1.2. A tőkésállam pénzpolitikája 13
1.2.1. A tőkés pénzpolitika célja 13
1.2.2. A tőkés pénzpolitika eszközei 15
1.2.3. A tőkés pénzpolitika korlátai 19
1.3. A szocialista állam pénzpolitikája 22
1.4. Valuta, deviza 25
1.4.1. A valuta és típusai 25
1.4.2. A deviza és értékelése 27
1.4.3. A fizetési mérleg és a monetáris tartalékok 41
1.5. A hitel és szerepe a külkereskedelemben 47
1.5.1. A hitel és gyakorlatban előforduló típusai 47
1.5.2. A hitelek jelenlegi szerepe a világkereskedelemben 51
1.5.3. A hitelek jelentősége a magyar külkereskedelemben 60
2. A nemzetközi pénzpiac intézményei 68
2.1. A bankok és tevékenységük 68
2.1.1. A bankok típusai és műveleteik 68
2.1.2. Néhány jelentős nemzetközi pénzintézet 81
2.1.3. A magyar bankrendszer 84
2.2. Az értéktőzsdék 87
2.2.1. Az értékpapírpiac 87
2.2.2. A deviza- és aranypiac 96
2.3. Az opciótőzsde 105
3. A tőkés pénzügyi rendszer problematikája 110
3.1. A tőkés világ monetáris együttműködése 1944 és 1971 között 110
3.2. A Bretton Woods-i valutarendszer felbomlásának folyamata 116
3.3. A tőkés világ jelenlegi nemzetközi pénzügyi helyzetének értékelése 126
4. A tőkés és a szocialista országok devizapolitikája 131
4.1. A tőkés és a szocialista országok devizapolitikájáról általában 131
4.2. A magyar devizajogszabályok 134
4.3. A magyar árfolyam-politika 148
5. A külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos gazdasági, árfolyam és politikai kockázat, különös tekintettel a kelet-nyugati kereskedelemre 151
5.1. A külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos kockázatokról általában 151
5.2. A gazdasági kockázat, valamint csökkentésének eszközei és módjai 152
5.2.1. A gazdasági kockázat fogalma 152
5.2.2. A bankgarancia és a bankkezesség 154
5.2.3. A váltó 164
5.2.4. A gazdasági kockázat elleni exporthitel-biztosítás 176
5.2.5. A faktorálás 179
5.3. Az árfolyamkockázat és csökkentésének lehetőségei 180
5.3.1. Az árfolyamkockázat fogalma 180
5.3.2. Az értékállandósági záradék 182
5.3.3. A határidős (termin) devizaügylet 190
5.3.4. Az árfolyamkockázat elleni exporthitel-biztosítás 193
5.4. A politikai kockázat és mérsékelésének módja 195
5.4.1. A politikai kockázat fogalma 195
5.4.2. A politikai kockázat elleni exporthitel-biztosítás 198
5.4.3. Az ,,á forfait" finanszírozás 199
6. Fizetési módok a kelet-nyugati kereskedelemben 202
6.1. A kelet-nyugati kereskedelem fizetési formáiról általában 202
6.2. Az okmányos meghitelezés (akkreditív, documentary credit,
crédit documentaire) 203
6.2.1. Az okmányos meghitelezés és nemzetközi szabályozása 203
6.2.2. Az okmányos meghitelezés jogviszonyai 206
6.2.3. A kereskedői gondosság az okmányos meghitelezés lebonyolításában 210
6.2.4. Az akkreditív tartalma és a bank okmányvizsgálata 215
6.2.5. Az okmányos meghitelezés típusai 230
6.3. Az okmányos beszedés (okmányos inkasszó) 237
6.3.1. Az okmányos beszedés és nemzetközi szabályozása 237
6.3.2. Az okmányos beszedés kiegyenlítési formái 239
6.3.3. Az okmányos beszedés lebonyolításának módjai 240
6.4. A kelet-nyugati kereskedelemben használatos fizetési megoldások összehasonlítása, különös tekintettel a kockázati szempontokra 244
6.5. A fizetési szokványok és szokások a magyar külkereskedelemben 251
7. Fizetési módok a szocialista országok egymás közötti forgalmában 253
7.1. Bevezető megjegyzések 253
7.2. Az azonnali fizetés rendszere 254
7.2.1. Az azonnali fizetés lebonyolításának menete 254
7.2.2. A visszinkasszó és lehetséges jogcímei 256
7.3. Egyéb elszámolási módok a szocialista országok közötti fizetési forgalomban 258
Függelék 259
Irodalomjegyzék 262
Tárgymutató 264

Témakörök