A polgári perrendtartás magyarázata 1. (töredék)

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
ELSŐ KÖTET
Rövidítések jegyzéke 53
Előszó 67
A Polgári perrendtartás
Első rész
Általános rendelkezések
I. fejezet: Alapvető elvek (Németh János) 73
A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek lényege és jelentősége 73
A polgári eljárásban érvényesülő alapelvek rendszere 76
Az igazságszolgáltatás alapelvei 77
Az igazságszolgáltatással kapcsolatos alanyi jogok 79
A polgári eljárás sajátos alapelvei 81
A törvény személyi hatálya 82
A törvény tárgyi hatálya 83
A törvény (a polgári per) célja 83
A bíróság feladata 85
A tisztességes eljárás 86
Esélyegyenlőség biztosítása a felek részére 87
A törvényesen felállított, független és pártatlan bírósághoz való jog 88
Az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása 90
A tárgyalás igazságossága 92
A rendelkezési elv 94
A kérelemre történő eljárás elve 95
A jogcímhez kötöttség kérdése 99
A fél által előadott kérelem és nyilatkozat tartalom szerinti megítélése 101
A peranyag szolgáltatásának elve 102
A bizonyítási kötelezettség 103
A bizonyítási teher 107
A bizonyítást elrendelő határozat formája és jellege 108
A bizonyítás mellőzése 108
A szabad bizonyítás elve 110
A vélelmek 111
Az ideiglenes igazságok 112
Egyéb esetek a bizonyítási teher átfordulására 113
A kétoldalú meghallgatás elve 113
Más hatósági határozatok hatálya a polgári perben 115
Az ügyek tárgyaláson történő elbírálása 118
A tárgyalás nyilvánosságának elve 119
Az anyanyelv használatának joga 122
A regionális nyelv használatának joga 123
A jogérvényesítés segítésének elve 124
Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye - a jóhiszemű eljárás 129
A jóhiszemű eljárás elve megsértésének következményei 130
A pénzbírság kiszabása 132
Az ügyész szerepe a polgári perben 134
Az ügyész általános keresetindítási joga a jogosult jogainak védelmére 136
Az ügyész külön jogszabályokban biztosított keresetindítási joga 136
Az ügyész külön jogszabályban biztosított kizárólagos
keresetindítási joga 137
Az ügyész külön jogszabályban más személyek vagy szervek
mellett biztosított keresetindítási joga 138
Teendők az ügyészi keresetindítás előtt 144
Az ügyészi fellépés 144
Az ügyész jogállása a polgári perben 145
Az ügyész más által indított perbe belépése 147
Irodalomjegyzék 148
II. fejezet: Bíróságok (T. Nagy Erzsébet) 155
Vélemények a négyszintű bírósági rendszer bevezetéséről 159
A bírósági reform hatálybalépésének szakaszai 160
Az első fokon ítélkező bíróságok 162
Városi és kerületi bíróságok 162
A bíróságok illetékességi területének megváltozása 163
A munkaügyi bíróság 163
A másodfokon ítélkező bíróságok 164
Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság 165
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 166
A felülvizsgálati ügyben eljáró bíróság 168
A Legfelsőbb Bíróság új szerepe az igazságszolgáltatásban;
a jogegységi eljárás 169
A Legfelsőbb Bíróság első fokú hatásköre 170
Az első fokon eljáró bíróság összetétele 172
Társasbíráskodás a bírósági reform nyomán 174
A másodfokon eljáró bíróság összetétele 177
A bíróság összetétele a felülvizsgálati eljárás során 177
A bíróság összetétele egyes különleges perekben 178
A bíróság összetételére vonatkozó szabályok megsértésének
jogkövetkezménye 180
A bíró (a tanács elnöke) eljárási jogai 182
Az ülnök eljárási jogai és kötelezettségei 182
Az együttalkalmazási tilalom 183
A bírósági titkár 185
A bírósági ügyintéző 186
A bírói függetlenség 190
Abszolút kizárási ok - az ügyben érdekeltség 191
A fél, a féllel együtt jogosított, illetve kötelezett személy képviselője,
volt képviselője 192
A fél, a féllel együtt jogosított, kötelezett személy, illetve
ezek képviselőjének, volt képviselőjének a hozzátartozója 193
Abszolút kizárási ok - az ügyben való részvétel 194
A kizárás relatív oka - az elfogultság 195
A bíróság kizárása 197
A bíróság vezetője 198
A bíróság ügybeni érdekeltsége - mint kizárási ok 201
A bíró kizárása a másodfokú eljárásból 202
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálása mint kizárási ok 203
A kizárási okok az eljárás jellegére tekintettel 204
A bíró kizárása a közigazgatási perekben 204
A bíró kizárása a munkaügyi perekben 206
A kizárási ok észlelése hivatalból 207
A bíró bejelentési kötelezettsége 208
Kizárás a fél kérelmére 208
A kizárási ok bejelentkezésének határideje 209
A kizárás igazgatási ügykörben történő elintézésének esetei 210
A bíró meghallgatása 211
Az ügyelosztás - átosztás 212
A kizárás el intézése határozattal 214
A kizárási kérelem elintézése felsőbb szintű bíróságon 216
Jogorvoslat a kizárási határozat ellen 218
A kizárási bejelentés hatálya 218
Az alaptalan bejelentés következménye 220
A jegyzőkönyvvezető kizárása 221
A bíró kizárása a jogorvoslati eljárásokban 222
Irodalomjegyzék 226
III. fejezet: Bírósági hatáskör és illetékesség (T. Nagy Erzsébet) 229
A joghatóság - mint a legtágabb értelemben vett hatáskör 229
A hatáskör tágabb értelemben - a bírósági út 230
A szűkebb értelemben vett hatáskör 231
A bírósági hatáskör kizárása - a választottbírósági kikötés 232
A helyi bíróság hatásköre 233
A munkaügyi bíróság hatásköre 233
Hatásköri viták a rendes és a munkaügyi bíróság között 235
A megyei bíróság hatásköre általában 240
A megyei bíróság perértéktől függő hatásköre 241
A vagyonjogi per 242
A közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránt
indított perek 243
A közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítésének feltételei 244
A megyei bíróság hatásköre -
szerzői jogi perekben és az iparjogvédelmi perekben 248
A szerzői jogi perek 249
Az iparjogvédelmi perek 252
A megyei bíróság hatásköre - a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó
szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki,
szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében 253
Hatáskör a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási perekben 253
Hatáskör a cégjogi és a cégek belső működésével kapcsolatos perekben 254
A cégbejegyzési kérelemnek helytadó végzés hatályon kívül helyezése
iránti per 254
A cég szervei határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perek 258
A cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek 260
Egyéb, a cégekkel kapcsolatos perek 262
A gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek 262
A gazdasági társaság tagja (részvényese) felelősségének átfordulása 264
A megyei bíróság által nyilvántartásba vett,
cégnek nem minősülő szervezetek ellen indított perek 266
Hatáskör a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perekben 267
Hatáskör az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perekben 269
Hatáskör a közigazgatási perekben 272
A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata 273
Hatáskör a sajtó-helyreigazítási perekben 274
A tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában
indított perek 275
A megyei bíróság hatáskörébe utalt megállapítási perek 275
A per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő
befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt a fél által
indított per 277
Az egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből
eredő perek 277
Törvény által a megyei bíróság hatáskörébe utalt perek 278
Hatáskör pertársaság esetén 280
A Legfelsőbb Bíróság kivételes hatásköre 281
A pertárgyértékének jelentősége 282
Kis perértékű ügyek 282
A pertárgy értékének jelentősége a felülvizsgálati eljárásban 283
A pertárgy értékének szerepe az eljárási illeték meghatározásában 284
A pertárgy értékének szerepe az ügyvédi munkadíj megállapításánál 285
A per tárgya és a per tárgyának értéke 286
A perérték meghatározásának fő szabálya 286
A pertárgyérték meghatározásának különös szabályai 288
Perérték tartási vagy járadék iránti perekben 288
Perérték munkaügyi perben 289
Perérték a bérleti és haszonbérleti perben 291
Perérték számadási perben 292
Perérték a dologi jogi perben 292
Perérték-követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben és
végrehajtási igényperben 296
Perérték a végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perben 296
A perérték vagylagos kereseti kérelem esetén 297
A pertárgy értéke keresethalmazat esetében 298
A járulékok a pertárgy értékének meghatározásánál 299
A pertárgy értékének meghatározása 302
A pertárgy értékének megváltozása 304
A per tárgyának megváltozása 305
A hatáskör hiányának figyelembevétele 306
A hatáskör hiányának jogkövetkezménye 307
A bíróság illetékességi területe 5 309
Az általános illetékességi okok 311
Általános illetékességi ok jogi személy elleni perben 315
Illetékesség budapesti székhelyű jogi személy Pest megye területére
kiterjedő működési köre esetén 318
Általános illetékességi ok jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaság esetén 320
Vagylagos illetékesség 321
Illetékesség az alperes huzamos tartózkodási helye alapján 322
A per tárgyának és az alperes lefoglalható vagyonának helye szerinti
illetékesség 324
Illetékesség a tartási és járadék perekben 326
Illetékesség gyermek elhelyezésre irányuló perben 328
Illetékesség ingatlanra vonatkozó perben 329
Az ügyletkötés helye szerinti illetékesség 330
A kizárólagos illetékesség 332
A kizárólagos illetékesség esetei 334
A Fővárosi Bíróság kizárólagos határköre és illetékessége 336
Illetékesség kártérítési perben 338
Illetékesség váltóra alapított perben 339
Illetékesség pertársaság esetében 340
Az alávetéses illetékesség 343
Az alávetés érvényességének együttes feltételei 344
A bíróság előtt tett alávetés 347
Az alávetés személyi hatálya 347
A választottbíróság kikötése 347
Az illetékesség megállapításánál irányadó időpont 348
Az illetékesség hiányának figyelembevétele 349
Az illetékesség alapjául szolgáló adatok vizsgálata 350
Az illetékesség hiányának jogkövetkezménye 351
Belföldi jogsegély 352
Bizonyítás megkeresett bíróság útján 353
Az eljáró bíróság kijelölésének esetei 355
A bíróság kijelölése, kizárás miatt 357
A kijelölésre irányuló eljárás 357
Kijelölés, ha az eljáró bíróság nem állapítható meg 358
A kijelölés eljárási szabályai 359
Irodalomjegyzék 360
IV fejezet: A felek és más perbeli személyek (Kengyel Miklós) 363
A peres felek 363
A fél fogalma 364
A hatályos Pp. és a fél fogalma 364
A perbeli legitimáció 365
A kereshetőségi jog 366
A perképesség 368
A perbeli jogképesség fogalma 369
A perbeli jogképesség anyagi jogi fogalma 369
Az ember jogképessége 369
A jogképesség kezdete és vége 369
Az állam jogképessége 371
A jogi személy jogképessége 371
A költségvetési szervek jogképessége 373
Az önkormányzati szervek jogképessége 375
Gazdálkodó szervezetek jogképessége 376
Szervezeti egység jogképességének hiánya 377
A polgári jogi jogképességtől eltérő perbeli jogképesség 378
Cselekvőképesség a polgári jog szabályai szerint 381
A perbeli cselekvőképesség 383
Az ún. előadási képesség 383
A korlátozott cselekvőképesség 384
A perbeli cselekvőképtelen fél részvétele az eljárásban 386
A törvényes képviselet 387
A törvényes képviselet esetei 388
A jogi személyek törvényes képviselete 391
Az állam törvényes képviselete 392
A törvényes képviselő felhatalmazása 392
A jog- és cselekvőképesség vizsgálata hivatalból 394
A jogképesség hiányának eljárásjogi következményei 395
A cselekvőképesség hiányának eljárásjogi következményei 397
A törvényes képviselet vizsgálata hivatalból 398
A pertársaság fogalma 400
A keresethalmazat 401
A pertársaság keletkezése 401
A kényszerű pertársaság 402
A kötelező perbenállás hiánya 404
A nem kényszerű pertársaság határesetei a bírósági gyakorlatban 406
Egységes pertársaság 407
Az egységes pertársak jogállása 409
A pertárs mulasztása 410
A perköltség viselése egységes pertársaság esetén 411
A függőség elve a perorvoslatok során 411
Az egyszerű pertársaság 413
Az egyszerű pertársak jogállása 415
A perköltség viselése egyszerű pertársaság esetén 415
Kézbesítés a pertárs részére 415
A beavatkozás fogalma 416
A beavatkozó a feleken kívül álló személy 418
A beavatkozás időbeli korlátozása 419
A beavatkozó jogi érdeke 419
Külön jogszabállyal megengedett beavatkozás 420
A beavatkozás lehetőségének kizárása 421
A beavatkozási kérelem 421
A jogi érdek valószínűsítése 421
Határozat a beavatkozási kérelem elbírálására 422
A beavatkozó jogállása 422
A beavatkozó kizárása 423
A beavatkozó függősége vagy függetlensége 423
A beavatkozó perorvoslati joga 426
Az önálló beavatkozó 427
Iratok közlése a beavatkozóval 428
A perbe hívás 429
A perbe hívás előterjesztése 430
A perbe hívás elfogadása 432
A perbehívásos beavatkozás megengedése 432
A perbehívott jogállása 433
A perbe hívás joghatása 433
Perbeli jogutódlás 434
Perbeli jogutódlás a fél halála esetén 436
Jogutódlással történő megszűnés 437
Jogutódlás egyéb okból 439
A perbe lépés vagy perbe vonás bejelentése 441
Határozat a perbe lépés és a perbe vonás tárgyában 441
Jogutódlás a jogorvoslati eljárásokban 442
A jogutódlással kapcsolatos költségek megfizetése 442
A pertárgy igénylése 443
Bírósági letétbe helyezés 443
Elődmegnevezés 445
Új alperes perbe vonása a tévesen perelt helyett 445
Perbe lépés a pertárs jogán 448
Perorvoslat a perbe lépés, illetve a perből elbocsátás tárgyában hozott
határozat ellen 449
Irodalomjegyzék 451
V. fejezet: Képviselet (Horváth Jenff) 453
A perbeli képviselet fogalma 453
A perbeli meghatalmazott 454
A meghatalmazás
A meghatalmazott - több meghatalmazott 455
A perbeli meghatalmazásra jogosultak köre 456
Meghatalmazott a Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtábla előtt 457
Több meghatalmazó 457
Különbség az anyagi jogi és az eljárásjogi képviselet között 459
A fél hozzátartozója 460
A fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja 461
Az ügyvéd és az ügyvédi iroda 461
Állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.)
az állami tevékenységével kapcsolatos ügyekben 463
A helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, illetőleg
szerveinek, valamint a közigazgatási hivatal képviselete 465
A szakszervezet képviseleti jogosultsága a szakszervezet saját tagjának
perében, valamint külön jogszabályban meghatározott perekben 466
Jogsegélyszolgálat 467
Érdek-képviseleti szervezet 468
A szövetkezet tagja vagy alkalmazottja 468
A gazdálkodó szervezetek jogtanácsosának, jogi előadójának, illetőleg
alkalmazottjának, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottjának
képviseleti jogosultsága 469
Az egyéni vállalkozó alkalmazottja 471
A szabadalmi ügyvivő és a közjegyző 471
A meghatalmazottak köréből kizárt személyek 474
A meghatalmazás alaki kellékei 477
A meghatalmazás csatolása 479
A külföldön kiállított meghatalmazás felülhitelesítése 480
A meghatalmazás terjedelme 482
A meghatalmazott helyettesítése, a helyettesítési meghatalmazás 483
A meghatalmazás korlátozása 484
A meghatalmazás megszűnésének esetei 486
A meghatalmazás megszűnésének hatálya 487
A képviseleti jogosultság vizsgálata 488
Az általános meghatalmazás 490
A kötelező jogi képviselet 492
A jogi képviselő hiánya - kötelező jogi képviselet esetén 493
A jogi képviselő fogalma 495
Az ügygondnokrendelés esetei 496
Az ügygondnok jogállása 498
Az ügygondnok díja és költségei 499
Irodalomjegyzék 501
VI. fejezet: Perköltség (Németh János) 503
A perköltség fogalmának törvényi meghatározása 504
A célszerű és jóhiszemű pervitel 504
A költségek felmerülésének helye 507
A képviselettel kapcsolatos költségek 507
Az ügyvédi képviselet költségei 508
A személyesen eljárt vagy nem ügyvéd által képviselt fél költségei 513
A gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok képviseletével
kapcsolatos költségek 514
A költségelőlegezés fogalma 516
A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezése 516
Az ügygondnok költségeinek előlegezése 519
Határozatok a költségelőlegezésről 520
Döntés a perköltség viseléséről 521
A perköltség viselésének általános szabálya 526
Határozat a perköltség viseléséről 530
A tolmácsdíj 532
A bíróság érdekkörében felmerült költség 533
A perköltség összegének a megállapítása 534
A költségfelszámítás időbeli korlátja 535
A pernyertes fél költségviselése 537
Költségviselés ok nélküli pereskedés esetén 537
A sikertelen, késedelmes cselekményekkel, mulasztással vagy
más módon feleslegesen okozott költségek 540
Költségviselés a közvetítői eljárásban létrejött megállapodással rendezett
jogvita tárgyában a megállapodás ellenére indított perekben 543
Költségviselés részleges pernyertesség esetén 544
A részleges pernyertesség körén belüli külön szabály 546
Költségviselés pertársaság esetén 548
Költségviselés ügyészi részvétel, illetve kereset indítására külön
jogszabályban feljogosított szervezet részvétele esetén 549
Költségviselés beavatkozás esetén 552
Költségviselés a felek személyében beálló változás esetén 553
Költségkedvezmények 555
Költségmentesség 556
Személyes költségmentesség 556
Tárgyi költségmentesség 558
Illetékmentesség 560
Személyes illetékmentesség 561
Tárgyi illetékmentesség 562
Az illetékfeljegyzési jog 565
Személyes illetékfeljegyzési jog 565
Tárgyi illetékfeljegyzési jog 567
A mérsékelt illeték 569
A költségmentesség feltételeinek megállapítása 571
Jogi személy költségmentessége 572
Személyes költségmentességben nem részesíthető fél 572
Külföldiek költségmentessége 574
A költségkedvezmények engedélyezése 576
A költségkedvezmény iránti kérelem 577
A költségkedvezmény iránti kérelem elbírálása 579
Az ellenfél javára megítélt perköltség 581
A végrehajtási eljárásban felmerülő költség 582
Pártfogó ügyvéd kirendelése 583
A pártfogó ügyvéd jogállása 584
A költségmentességgel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályok 586
A költségmentesség hatálya 586
A költségek előlegezése 587
A költségkedvezmények megvonása 588
A költségmentesség folytán le nem rótt illeték, illetve
az állam által előlegezett költség viselése 590
Jogorvoslatok 591
A költségkedvezményekre vonatkozó, 2008. január 1. napjától hatályos
szabályozás 591
Perköltség-biztosíték célja 595
Határozat a perköltség-biztosítékról 597
A perköltség-biztosíték összege és a biztosítékadás módja 598
A biztosíték visszaadása 600
Jogorvoslatok 600
Irodalomjegyzék 601
VII. fejezet: Egyéb általános szabályok (Sallós István) 605
A beadvány fogalma és kellékei 605
A beadvány címzettje 606
A felek neve és lakóhelye 606
A bírósági ügyszám 607
A beadvány példányszáma 607
A beadvány aláírása 609
A szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalása 610
A szóbeii keretes előterjesztésének helye 610
Egyéb kérelmek előterjesztése 611
A fél tájékoztatása 612
A hiánypótlás elrendelése 613
A hiánypótlás elrendelésének szabályszerűsége 615
Eljárás a keresetlevél hiányosságainak pótlására 615
Hiánypótlás a fellebbezési, a felülvizsgálati eljárásban 616
Az illeték hiányának pótlása 616
A hiánypótlásra nyitvaálló határidő 617
A beadvány visszaadása - figyelmeztetés 618
Az idézés általános szabályai 621
Idézés rövid úton 622
A megidézendő lakhelyének kutatása 623
A kézbesítés fogalma és jelentősége 624
Kézbesítés a meghatalmazott részére 625
A kézbesítés akadálya 626
A bírósági iratok kézbesítésének módja 628
A kézbesítés módja 629
Az irat átvételére jogosultak 631
A kézbesítési vélelem 632
A kézbesítési vélelem megdöntése 635
A kézbesítési vélelem megdöntése a végrehajtási eljárás során 638
A külföldi kézbesítés szabályai 639
A hirdetményi kézbesítés előfeltételei 640
A szabálytalan hirdetményi kézbesítés jogkövetkezményei 642
A hirdetményi kézbesítés módja 644
A határidők számítása - az anyagi jogi és eljárásjogi határidők 646
A törvényi és bírósági határidő - a határidők meghosszabbítása 648
A határidő módosításának szabályai 649
A mulasztás 651
A mulasztás okai és jogkövetkezményei 651
Az igazolás célja, az igazolás alapja 653
Az igazolás kizártsága 655
Az igazolási kérelem előterjesztésének határideje 656
Az igazolási kérelem tartalma 657
Az igazolási kérelem hatása az eljárásban 658
Az igazolási kérelem elbírálása 660
Az igazolási kérelemmel kapcsolatban hozott határozat elleni jogorvoslat 661
Az eljárás félbeszakadása 663
Az eljárás félbeszakadásának oka - a fél halála 664
A jogutód perbelépése, perbevonása 666
Az el járás fél beszakadásának oka -
a fél cselekvőképességének elvesztése 667
Az eljárás félbeszakadásának oka -
a törvényes képviselői jogosultság megszűnése 667
Az eljárás félbeszakadásának oka - vis maior 668
Az eljárás félbeszakadásának elhúzódása 668
Az eljárás félbeszakadása a fél jogutód nélküli megszűnése esetén 669
A félbeszakadás jogkövetkezményei 670
A tárgyaláson kívüli meghallgatás célja 672
A kifogás szerepe az eljárásban 673
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás nemzetközi alapjai 675
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésére és
annak elbírálására jogosultak 676
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésének okai 677
Mulasztóval szembeni intézkedés indokolatlan mellőzése 679
A per ésszerű időtartamának eredménytelen eltelte 679
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás előterjesztésének kizártsága 680
Az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálása 681
A jegyzőkönyvről általában 684
A jegyzőkönyv alaki kellékei 686
A jegyzőkönyv tartalma 688
A jegyzőkönyv készítése 692
A jegyzőkönyv kijavítása 693
A jegyzőkönyv aláírása 694
A jegyzőkönyv megtekintése 696
Az iratok megtekintésére jogosultak 697
Az iratbetekintés korlátai 698
Pénzbírság alkalmazása 703
A pénzbírsággal sújtható személyek 704
A bírság kiszabásának gyakorlata 704
Irodalomjegyzék 706
Második rész
ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS
VIII. fejezet: Keresetindítás (Kengyel Miklós) 711
A kereset fogalma 711
A kereset alanya 711
A kereset tárgya és tartalma 712
A kereset alapja 712
A kereset címzettje 714
A keresethalmazat 715
A keresetindítás 716
A keresetjog, a keresetjog-elméletek 718
A keresetindítási jog mint a bírósághoz fordulás joga 719
A keresetlevél és perindítás 722
A keresetlevél kötelező tartalmi elemei 723
A keresetlevél mellékletei 729
A keresetlevél egyéb tartalmi kellékei 730
A keresetlevél kellékei egyes különleges perekben 730
Az eljárási illeték lerovása a keresetlevélen 731
A keresetlevél benyújtása 732
A keresetlevél benyújtásának joghatásai 733
A keresetek fajtái - a keresetek osztályozásának szempontjai 734
A marasztalási kereset tartalma 735
A marasztalási kereset benyújtásának feltételei 735
A megállapítási kereset tartalma 738
A megállapítási kereset feltételei 739
A teljesítés kizártsága 743
Számadási kötelezettség megállapítása 744
A jogalakítási kereset feltételei 745
A jogviszony létrehozása 745
Jogviszony megszüntetése 746
Jogviszony módosítása 746
A keresetlevél megvizsgálása 748
Hiánypótlás 748
A hiánypótlás mellőzése 750
A tárgyalás előkészítéséről általában 750
A tárgyalás előkészítésének hatékonyságát növelő új intézkedések 751
Az előkészítő intézkedésekről általában 752
Iratbeszerzés 753
Lakóhely-felkutatás 753
Előzetes bizonyítás, ideiglenes intézkedés 754
Előkészítő intézkedések a különleges perekben 754
A tárgyalási határnap kitűzése 757
A tárgyalási időköz 758
A bíróság eljárása váltóperben 759
A tárgyalás helye 760
Az anyagi jogosult megidézése 761
Az idézés 761
Az alperes felhívása nyilatkozattételre 763
Az idézés kézbesítése 763
A szóbeli kereset azonnali tárgyalása. Egyezségi kísérletre idézés 764
Eljárásjogi hatások 765
A perindítás anyagi jogi hatásai 767
Az áttétel feltételei 768
Az áttétel foganatosítása 769
Az áttétel kizártsága 771
Az áttétel joghatásai 773
Áttétel a választottbírósághoz 773
A perelőfeltételek tana 776
A perelőfeltételek és az 1952. évi Pp 776
A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása 777
A kizárt joghatóság 778
Bírósági út, hatáskör és illetékesség hiánya 779
Megelőző eljárás 783
Perfüggőség 786
ítélt dolog 788
Perbeli jogképesség hiánya 790
Idő előtti követelés 794
Bírói úton nem érvényesíthető követelés 796
A perbeli legitimáció és a kötelező perbenállás 798
Keresetindítási határidő elmulasztása 802
A keresetlevél tartalmi hiányosságai 805
Hiánypótlás elmulasztása 805
A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása során
követendő eljárás 808
A visszautalás tilalma 809
A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása 810
Irodalomjegyzék 812
IX. fejezet: A tárgyalás (Kiss Daisy) 817
A tárgyalás fogalma 817
A tárgyalás nyilvánossága 817
A tárgyalás 818
A tárgyalás szerkezete 818
Az osztott, egységes és vegyes rendszer 818
A magyar tárgyalási rendszer - 818
A pervezetés fogalma 819
A tárgyalásvezetés 820
A szó megvonása, a kérdés feltevésének, illetve a válaszadás megtiltása 821
A rendfenntartás fogalma 822
A rendzavarás fogalma 823
A rendzavarás esetén alkalmazható szankciók 823
A rendreutasítás 823
A pénzbírság 823
Kiutasítás, kivezettetés 824
őrizetbevétel 825
Szankciók fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjának
rendzavarása esetén 825
Perorvoslatok 825
A tárgyalás megnyitása 828
A számbavétel 828
Az idézés szabályszerűsége 829
A képviseleti jog ellenőrzése 831
Az első tárgyalás elmulasztásának következményei 832
A felperes mulasztása 834
Az alperes mulasztása 834
A bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei 834
A bírósági meghagyás tartalma 838
A bírósági meghagyás közlése 838
A mulasztás következményeinek elhárítása 840
Mindkét fél mulasztása 843
A folytatólagos tárgyalás 844
A folytatólagos tárgyalás elmulasztása 844
A szünetelés okai 847
A bíróság intézkedése 849
A szünetelés joghatásai 849
A szóváltás 850
Az ellenkérelem 851
Az alaki védekezés 852
Az érdemi védekezés 852
A kényszerű perbe bocsátkozás 854
Az alaki védekezés elbírálása - a per megszüntetése 854
A bíróság tájékoztatási kötelezettsége 855
Az érdemi tárgyalás 856
A tényállás felderítése 857
A tárgyalás elhalasztása - bizonyítás kiegészítésére 858
A folytatólagos tárgyalás előkészítése 859
A folytatólagos tárgyalás kitűzése 861
A folytatólagos tárgyalás 862
Iratismertetés 863
A tárgyalás berekesztése 863
A tárgyalás újbóli megnyitása 864
A keresetváltoztatás fogalma 865
A keresetváltoztatás anyagi jogi feltételei 866
A keresetváltoztatás eljárásjogi feltételei 866
A keresetváltoztatásra vonatkozó eljárási szabályok 867
A keresetváltoztatás időbeli határa 869
A keresetkiterjesztés 869
A személyi keresetkiterjesztés 870
A tárgyi keresetkiterjesztés 870
A keresetkiterjesztésre vonatkozó eljárási szabályok 870
A viszontkereset 871
A viszontkereset anyagi jogi feltételei 872
A viszontkereset eljárásjogi feltételei 873
A viszontkeresetre vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok 874
A viszontkereset érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 875
A viszontkereset érdemi elbírálása 876
A perbeli egyezség fogalma 877
A perbeli egyezség megkötése 877
Az egyezség bírósági jóváhagyása 879
A bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya 881
Egyezségkötés a különleges eljárásokban 881
A jogerős egyezség megtámadása 883
Elkülönítés 884
Egyesítés 884
Áttétel - egyesítés végett 887
A tárgyalás elhalasztása 888
A tárgyalás elhalasztásának következményei 889
A tárgyalás felfüggesztése 891
A felfüggesztés esetei 891
Fakultatív felfüggesztés 891
Az imperatív felfüggesztés 894
Prejudiciális kérdéssel össze nem függő felfüggesztés 894
A felfüggesztés elrendelése 895
A felfüggesztés joghatásai 895
A félbeszakadás, a felfüggesztés, a szünetelés összehasonlítása 896
Az előzetes döntéshozatali eljárás fogalma 897
Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése 898
Az ideiglenes intézkedés fogalma 900
Az ideiglenes intézkedés anyagi jogi feltételei 900
Az ideiglenes intézkedés feltételei 901
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem 901
Hiánypótlás ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetén 902
Meghallgatás az ideiglenes intézkedés elrendelése előtt 902
Az ideiglenes intézkedések 903
Az ideiglenes intézkedés hatálya 904
Ideiglenes intézkedés hivatalból 905
A per megszüntetése perakadályok miatt 906
A törvényes képviselő mellőzése 907
Perköltség-biztosíték adásának elmulasztása 907
A per megszüntetése - a felperes mulasztása miatt 907
A keresettől elállás 908
A per megszüntetése - közös kérelemre 909
A per megszüntetése - jogutódlási akadály miatt 909
A per megszüntetése joghatóság hiányára tekintettel 910
A per megszüntetése hivatalból, illetve kérelemre 912
A negatív megállapítási viszontkereset 914
A per megszüntetésének feltételei a keresettől elállás esetén 915
A keresetlevél hatályainak fennmaradása 916
A per megszüntetésére irányuló kérelem elbírálása 916
A per megszüntetésének különös szabályai 918
A per megszüntetése a másodfokú eljárásban 919
Az eljárás megszüntetése a perújítás során 920
A per megszüntetése a különleges perekben 920
Irodalomjegyzék 921
X. fejezet: Bizonyítás (Gátos György) 925
A bizonyítás alanyai 925
A bizonyítás tárgyai - a tények 927
A bizonyítás tárgyai - tapasztalati tételek 928
A jog(szabály) mint bizonyítás tárgya 928
A bizonyítás célja - a bírói bizonyosság 929
A valószínűsítés és ennek esetei 930
A bizonyítás fajtái - fő- és ellenbizonyítás 930
Közvetlen és közvetett bizonyítás 931
Teljes és nem teljes bizonyítás 931
A bizonyítandó tények 932
Egyszerűbben bizonyítandó tények 933
A beismerés 935
Az elismerés 935
Az egyező előadás 936
Az ellenfél által kétségbe nem vont előadás 936
A köztudomású tények 937
A bíróság hivatalos tudomása 938
A bizonyítás indítványozása 939
A bizonyítási kötelezettség 940
A bizonyítási kötelezettség különös szabályai 941
A bizonyítási teher 945
A bizonyítási teher átfordulása 946
A vélelmek 947
Az ideiglenes igazságok 947
Egyéb esetek a bizonyítási teher átfordulására 948
A hivatalból elrendelhető bizonyítás és a Pp. 96. § (4) bekezdés viszonya 949
A bizonyítást elrendelő határozat formája és jellege 950
A bizonyítás mellőzése 950
A bizonyítás kiegészítése vagy megismétlése 951
A kért bizonyítás mellőzésének eljárásjogi hatása 951
A bizonyítékok - bizonyítási eszközök 952
A szabad bizonyítás a bizonyítási eszközök terén 952
A fél előadása 953
Az eskü kizárása 954
Jogellenesen beszerzett bizonyítékok figyelembevétele 955
Tanú fogalma 958
A bizonyítani kívánt tények megjelölése 960
A tanúk adatainak bejelentésére vonatkozó kötelezettségek 961
A tanú előállítására vonatkozó kötelezettség 962
A tanú kihallgatásának elrendelése, a tanú megidézése 963
Az idézés tartalma 965
Az idézés akadálya 965
A tanúzási képesség 967
A tanúzási kötelezettség 969
A megjelenési kötelezettség 970
A vallomástételi kötelezettség és a vallomástétel megtagadásának joga 971
A titoktartási kötelezettség mint kizárási ok 971
Az államtitok fogalma, köre 972
A szolgálati titok fogalma és köre 976
Az államtitoksértés és a szolgálatititok-sértés 977
Az üzleti titok 978
Felmentés a titoktartás alól 979
Eljárás utólag kiderült titoktartási kötelezettség esetén 979
Konzuli titoktartás 980
Eljárás a titoktartási kötelezettségre hivatkozás esetén 980
A vallomástétel megtagadásának joga 981
A magántitok-tartási kötelezettség mint vallomástétel-megtagadási ok 981
Az egyéb vallomástétel-megtagadási okok 983
Figyelmeztetési kötelezettség vallomásmegtagadási ok esetén 986
Kivételes szabályok 986
Eljárás vallomásmegtagadási ok esetén 988
A bejelentés alakszerűsége 988
A valószínűsítés kötelezettsége 988
A bíróság eljárása, határozata a vallomásmegtagadás esetén 988
A tanúkihallgatás 990
Figyelmeztetés a jogkövetkezményekre 990
A tanú kikérdezése személyi adataira és érdekeltségi viszonyára 992
A személyazonosság megállapítása 992
A részletes kihallgatás 992
A kérdésfeltevés joga és sorrendje 993
A szembesítés 993
Az okirat-felmutatás kötelezettsége 994
A vallomás felolvasása vagy annak esetleges mellőzése 995
A bíróságon kívüli tanúkihallgatás 997
A konzuli mentesség 997
A kihallgatás tanácsban való eljárással 998
A szakértő fogalma 1000
A szakértő-tanú 1002
A perben kirendelt szakértő 1003
Igazságügyi szakértő (természetes személy) 1003
Cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság mint igazságügyi szakértő 1005
Az igazságügyi szakértő intézmények 1006
Az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézet 1012
Külön jogszabályban meghatározott állami szerv, intézmény, szervezet 1013
Eseti szakértők 1014
Az igazságügyi szakértői testületek 1014
A szakértő alkalmazásának szükségessége 1015
A szakértő-kirendelési eljárás 1017
Az igazságügyi szakértők feladata 1018
A magánúton beszerzett szakvélemény felhasználása 1018
A szakértő kizárása 1020
Eljárás kizárási ok esetén 1021
A szakértő kötelezettségei 1021
Felmentés a szakértői kötelezettség alól 1022
Felhívás a szakvélemény írásbeli előterjesztésére 1024
A szakértő meghallgatása 1025
A szakértő bevezetése 1026
Gazdasági társaság tagjának, illetve szakértői intézmény
alkalmazottjának bejelentése 1027
Adatközlés a szakértővel 1027
A szakértő jogai 1028
A szakértői vizsgálat kikényszeríthetősége 1030
A szakvélemény előterjesztése 1031
A szakvélemény hiányosságainak, hibáinak kiküszöbölése -
a szakértő meghallgatásával 1033
A szakvélemény hiányosságainak, hibáinak kiküszöbölése -
más szakértő kirendelésével 1033
A szakvélemény „ellenőrzése" 1034
A szakvélemény(ek) felülvizsgálata 1037
A szakértői testületek 1039
A szakértői testület kirendelése és idézése 1040
Külön törvényben meghatározott szakértői testületek 1040
Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendelése 1042
A nemperes eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye 1045
A szerzői Jogi Testület, az Iparjogvédelmi Szakértői Testület 1045
A tolmács, a fordító, a jeltolmács 1047
A tolmács kirendelésének esetei 1047
Tolmácsként (fordítóként) kirendelhető szerv (OFFI), illetve személy 1048
A tanúval szemben alkalmazható kényszerítő eszközök alapjául szolgáló
magatartások 1050
A szakértő szankcióval sújtható kötelességszegése 1052
Az okozott költségek megtérítésére kötelezés 1052
A pénzbírság kiszabásának lehetősége 1053
A bírság elengedése i 1054
Az elővezetés (elrendelésének lehetősége) 1054
A szakértői munkadíj csökkenése 1055
Eljárás a szankciók alkalmazása során 1055
Kényszerítő eszközök a fegyveres erők vagy a rendvédelmi szervek
tagjaival szemben 1056
Egyes kényszerítő eszközök kizártsága 1056
A tanúdíj fogalma 1057
Útiköltség 1058
Kereset(jövedelem)kiesés 1058
Ellátási költségtérítése 1058
Szállásköltség 1059
Kiküldetés esetén a felmerülő költségek (kétszeres) térítésének tilalma 1059
A tanúdíj előlegezése 1059
A tanúdíj megállapítása, utalványozása 1060
Tanúdíj az okirat-, szemletárgybirtokos és a kísérő részére 1061
A szakértői díj 1062
A szakértői díj előlegezése 1062
A szakértői díj összege 1063
A jelenléti díj 1066
A szakértő költségei; a költségátalány 1067
A szaktanácsadó, a szakközreműködő és a segédszemélyzet díja 1069
A szakértői díj megállapítása 1070
A szakértői díj kifizetése 1072
A szemle 1074
A szemletárgy - a tárgyi bizonyíték 1075
A szemle elrendelése 1077
A szemle lefolytatása 1077
A szemle lehetővé tétele 1078
A szemle megtagadása 1079
Kényszerítő eszközök 1079
A szemletárgy birtokosának igénye 1080
Az okirat fogalma 1081
Az okiratok osztályozása tartalmi szempontból 1083
További osztályozási szempontok 1083
Az elektronikus aláírás és az elektronikus okirat 1084
Az elektronikus aláírás és dokumentum felhasználása 1085
Az okirati bizonyítás jelentősége 1086
Az okirati bizonyítás indítványozása 1087
Az okirati bizonyítás lefolytatása 1088
Bizonyítás a pertárs vagy a beavatkozó birtokában lévő okirattal 1088
Bizonyítás az ellenfél birtokában lévő okirattal 1089
Az ellenféltől követelhető okiratok 1089
Bizonyítás harmadik személy birtokában lévő okirattal 1090
Az eredeti okirat - az eredeti okirat másolata 1092
Az okirat-bemutatási módok 1093
Az okirat csatolása az iratokhoz 1093
Az okirat nyelve 1094
Az iratokhoz csatolt okiratok kiadása 1094
Az okirat beszerzése hatóságtól 1095
Az okirat kiadásának megtagadása 1096
Az okirat beszerzése hatóságnak nem minősülő állami vagy más szervtől 1096
Az iratok beérkezéséről történő tájékoztatás 1096
(Nem létező) okirati kényszer 1097
Más bizonyítás mellőzése 1097
Az okirat megtekintése szemle útján 1098
A közokirat fogalma 1101
A közjegyzőnél letett okirat , 1103
A fénykép-, film- és hangfelvétel 1103
A közokirat bizonyító ereje 1103
Az eredeti papíralapú közokiratról készített másolat bizonyító ereje 1104
Az eredeti közokiratról készült elektronikus másolat bizonyító ereje 1104
A magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által készített másolat
bizonyító ereje 1105
Az ellenbizonyítás 1105
A valódi, a hamis és a hamisított okirat 1106
A felülhitelesítés 1107
Aláírás a magánokiraton 1110
A bizonyító erő 1113
A nyomtatványon készült magánokirat 1113
A kézjegy 1113
A tanú nélküli magánokiratok 1115
A tanúk a magánokiratokon 1115
Az eltérő alakiságú magánokirat 1116
A gazdálkodó szervezet által őrzött okiratról készített felvétel és másolat
(fénykép-, film- és hangfelvétel) bizonyító ereje 1117
A magánokirat valódisága 1119
A hamisítatlanság vélelme 1120
A valódiság és a hamisítatlanság vizsgálata 1121
A külföldi magánokirat 1123
Felülhitelesítésre szoruló külföldi magánokiratok 1123
Az egyszerű (mérlegelés alá eső) okirat 1123
A felül nem hitelesített külföldi közokirat 1124
A bizonyítási eljárás fogalma 1126
A közvetlenség elve a bizonyítási eljárásban -
kivétel a közvetlenség elve alól 1126
Jogsegély nyújtása a bíróságok között - a megkeresett bíróság 1127
A jogsegély kizárása 1128
A mulasztás következményei 1128
A bizonyítási cselekmény foganatosítására irányuló megkeresés 1130
A megkeresett bíróság jogkörének korlátozása 1132
Külföldi megkeresés 1132
A kiküldött bíró az első fokú eljárásban 1133
A kiküldött bíró a másodfokú eljárásban 1134
Külföldi államban lefolytatandó bizonyítás 1134
A megkeresés módja és alakja 1138
Viszonosság 1138
A bizonyítás lefolytatása külföldön, megkeresés nélkül 1139
A külföldön lefolytatott bizonyítás „érvényessége" 1139
A megkeresés teljesítésének bevárása 1139
A megkeresés eredményének ismertetése és a felek észrevételezési joga 1140
A bírói mérlegelés 1140
A fél perbeli magatartásának mérlegelése 1141
Kötöttségi elemek a szabad bizonyítási rendszerben 1142
Mérlegelési szempontok 1143
Mérlegelési szempontok a tanúbizonyítás körében 1144
Mérlegelési szempontok az okirati bizonyítás körében 1144
Mérlegelési szempontok a szakértői bizonyítás körében 1145
Mérlegelési szempontok a családjogi perekben 1146
Mérlegelés szempontok a kötelmi perekben 1148
Mérlegelési szempontok kártérítési perekben 1149
Mérlegelési szempontok egyéb perekben 1150
Mérlegelési szempontok a felülvizsgálati eljárásban 1151
A bíróság indokolási kötelezettsége - mint a szabad mérlegelés
ellenőrzési eszköze 1152
A szabad belátás szerinti döntés 1153
Az előzetes bizonyítás indokoltsága 1155
Előzetes bizonyítás, ha a késedelem veszéllyel járhat 1155
Előzetes bizonyítás a per ésszerű időn belül történő lefolytatása, illetőleg
befejezése érdekében 1156
Előzetes bizonyítás szavatosság esetén 1156
Előzetes bizonyítás külön törvény felhatalmazása alapján 1156
Előzetes bizonyítást lefolytató bíróság 1158
Az előzetes bizonyítás iránti kérelem 1159
Az ellenfél meghallgatása 1160
Határozat az előzetes bizonyítás iránti kérelem tárgyában 1160
A jogorvoslat lehetősége 1161
Az előzetes bizonyítás lefolytatása 1162
Az előzetes bizonyítás eredményének felhasználása 1162
Az előzetes bizonyítás költségei 1163
Irodalomjegyzék 1164
XI. fejezet: Határozatok (Gátos György) 1173
ítélet - végzések 1174
Bírósági gyakorlat az elhatárolás kérdésében 1174
Az ítéletek fajai 1175
Az ítélet „felirat" 1176
Érdemi (anyagi jogi) kérdésben hozott végzések 1177
Érdemi döntés nélküli ítéletek a per tárgyában 1178
Az ítélet hatályú határozatok 1178
Végzés hatályú határozatok 1178
Az ítéletek fogalma 1179
Az ítélet teljességének követelménye 1180
A részítélet 1181
Eljárás a részítélet ellen benyújtott fellebbezés esetén 1185
A részítélet jogereje 1186
A részítélet és a perköltség 1187
Részítélet a másodfokú eljárásban 1187
A közbenső ítélet fogalma és feltételei 1188
A közbenső ítélet tartalma 1191
A közbenső ítélet jogereje 1192
Közbenső ítélet a másodfokú eljárásban 1193
A közbenső ítélet és a perújítás 1195
A követelés jogalapjának és a részítélet elleni felülvizsgálati
kérelemnek az eldöntése a felülvizsgálati eljárásban 1195
A határozathozatal folyamata 1196
A tanácskozás 1197
Határozathozatal egyesbírói eljárásban 1198
A szavazás 1198
Különvélemény 1198
A kereseti kérelem és az ellenkérelem jelentősége 1199
A kereseti követelés és az ítélet egymáshoz való viszonya 1200
A jogalap és az összegszerűség vizsgálata
(a túlterjeszkedés szemszögéből) 1203
Korlátok más jogszabályok alapján 1204
A kereseti kérelmen túlterjeszkedésnek nem minősülő döntések 1205
Jogszabályi kivételek a túlterjeszkedés tilalma alól 1206
Az ítélkezési gyakorlatban kialakult kivételek 1207
A kereseti kérelmen túlterjeszkedés orvoslása 1208
A 215. § alkalmazása egyéb eljárási szabályokkal összefüggésben 1208
Korlátozott felelősség megállapítása az ítéletben 1209
A teljesítési határidő jellege, jelentősége 1212
A teljesítési határidő meghatározása 1213
Különleges teljesítési határidők;
ezek számítása és a teljesítés határnapja 1215
A részletfizetés engedélyezése a marasztaló határozatban 1217
Az utólagos részletfizetési kedvezmény 1219
Részletfizetési kedvezmény módosítása, illetve megvonása 1220
A részletfizetési kedvezmény elvesztése nemteljesítés esetén 1220
A határozat közlése és jelentősége 1221
A kihirdetés és jelentősége 1222
A kihirdetés módja 1222
A határozat kézbesítése 1225
A határozat közlése más érdekeltekkel 1227
A határozatok megküldése egyes szervek részére 1227
Az ítélet fogalma és az ítéletek csoportosítása 1229
Az ítélet részei 1229
Az ítélet fejrésze 1229
Az ítélet rendelkező része (érdemi rész) 1230
A perorvoslati záradék 1232
Az ítélet indokolása (érdemi rész) 1233
Az ítélet záró része 1233
Az indokolás jelentősége, részei 1234
A tényállás 1235
A jogi indokolás 1237
Az egyszerűsített (rövidített) indokolás 1238
Az indokolás elmaradása vagy hiányossága 1239
A végzés felépítése, tartalma 1240
A határozatok aláírása 1242
A kijavítással orvosolható hibás határozatok 1243
A hibás határozat kijavításának ideje 1245
A kijavítás iránti kérelem 1245
A kijavítás iránti kérelem hatálya 1246
A kijavítási eljárás - 1246
Fellebbezés a kijavítás tárgyában hozott végzés ellen 1246
A kiegészítés fogalma 1248
A kiegészítéssel orvosolható hibák 1248
Az ítélet kiegészítése iránti kérelem 1250
A kiegészítés iránti kérelem hatálya 1251
A kiegészítés iránti kérelem elintézése 1251
Határozat a kiegészítési kérelem tárgyában 1252
Kiegészítés hivatalból 1253
Kiegészítés iránti kérelem és a fellebbezés egymáshoz való viszonya 1254
A végzések kiegészítése 1255
Az egyszerű kötőerő 1256
Az egyszerű kötőerő feloldása ítéletek esetében 1257
A kötőerő feloldása a végzések esetében 1258
A jogerő fogalma 1260
Az alaki jogerő 1261
Az alaki jogerő bekövetkezésének időpontja 1262
A fellebbezésről lemondás 1263
A fellebbezésről lemondás joghatása 1264
A részleges jogerő 1264
A részleges jogerő elenyészése 1265
Az anyagi jogerő (pozitív és negatív hatás) 1266
Az anyagi jogerő tárgyi terjedelme 1270
Az anyagi jogerő alanyi terjedelme 1271
A mindenkivel szemben hatályos ítéletek 1272
A beszámítási kifogás elbírálása 1273
Az utóper 1274
A kereset jellege, tartalma 1274
Az utóper elhatárolása más eljárásoktól 1275
A pertárgy értéke az utóperben 1276
Illetékesség az utóperben 1277
A hivatkozott változások megítélése az utóperben 1277
Az ítélet tartalma 1278
A jogerő megállapítása 1279
Az előzetes végrehajthatóság fogalma 1281
A tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos
szoláltatásban marasztaló ítélet előzetes végrehajthatósága 1282
A birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítélet előzetes
végrehajthatósága 1283
Az elismert követelés előzetes végrehajthatósága 1283
Pénzbeli marasztalás előzetes végrehajthatósága 1283
Nem pénzbeli marasztalás előzetes végrehajthatósága 1284
Az előzetes végrehajthatóság és a fellebbezés 1284
Az ítélet végrehajtásával kapcsolatos kérdések 1285
Az előzetes végrehajthatóság kimondásának mellőzése 1286
Irodalomjegyzék 1287

Témakörök