A politikai gondolkodás története Magyarországon 2.

Tartalom

V. rész. „Az eszmék körülményekhez viszonyítása
a liberalizmus újrafogalmazása 1848 után............................11
A LIBERALIZMUS „ELSŐ VÁLSÁGA" ÉS ÁTALAKULÁSA.................11
A liberális önbírálat Magyarországon........................................15
1. A MOZGALMI LIBERALIZMUS LIBERÁLIS KRITIKÁJA...............18
1.1. Az eltorzult eszmék és a torzítok - A XIX. század uralkodó eszméinek
befolyása az államra, I. kötet............................................20
1.1.1. Helyzetkép........................................................20
1.1.2. A bűnös: az ideológia................................................22
1.1.3. Az uralkodó eszmék téves és helyes értelmezése...........................24
1.1.4. A szabadság nevében a szabadság ellen - a francia forradalom mint fordulópont . 27
1.1.5. Társadalom által asszimilált állam vagy államosított társadalom?.............30
1.1.6. Az egyéni szabadság ellenfelei.........................................33
1.2. A mozgalmi politizálás kritikája - Kemény Zsigmond: Forradalom után......35
1.2.1. Felkészületlenség a kormányzásra......................................36
1.2.2. A „vezéreszmék" félreértése...........................................37
1.2.3. Bűnbak és ellenfél..................................................42
1.2.4. A helyes politizálás szabályai..........................................45
2. A LIBERALIZMUS ÚJRAFOGALMAZÁSA.............................48
2.1. A társadalom által asszimilált állam tervrajza. A XIX. század uralkodó
eszméinek befolyása az államra, II. kötet..................................49
2.1.1. Az uralkodó eszmék valódi értelme.....................................50
2.1.2. Az uralkodó eszméknek megfelelő állam alapelvei.........................55
2.1.3. A nem politikai szférák alkotta korlátok.................................76
2.2. A kiút: a reálpolitika. Még egy szó a forradalom után.......................89
2.2.1. Acélok...........................................................89
2.3. Nemzeti vagy semleges állam?..........................................107
VI. rész. Politikai programok........................................111
A POLITIKAI TÉR ALAKULÁSA 1849 UTÁN...........................111
Az „új Ausztria" programja................................................111
Az „új Ausztria" koncepciójának fogadtatása Magyarországon..................113
1. A „TELJES RENDSZERVÁLTÁS" KONZERVATÍV PROGRAMJA.........117
1.1. A helyzetértékelés.....................................................117
1.2. A cél meghatározása: abszolutizmus helyett történeti alapokon nyugvó
legalitás..............................................................120
1.3. Az „új és epochalis országlási rendszer" terve.............................123
1.3.1. Az „osztrák monarchia" államszerkezete: föderáció.......................125
1.3.2. A modernizált rendi alkotmány.......................................128
1.3.3. A módszer: az államcsíny............................................130
1.4. Két pad között........................................................131
1.4.1. „Nem értik úgy, mint én" - kudarc a kormányzattal.......................132
1.4.2. „Konzervatívok más úton járnak, mint a szabadelvűek" - kudarc
a liberálisokkal....................................................133
2. „A CÉL: HAZÁNK FÜGGETLENSÉGE. SEM TÖBB, SEM KEVESEBB" -
KOSSUTH „CSONKA" PROGRAMJA....................................136
2.1. A cselekvőképesség visszaszerzése.......................................136
2.1.1. Kossuth 1849 utáni programjának elvei és előfeltevései.....................139
2.1.2. Hogyan olvassuk az emigráns Kossuthot?...............................142
2.2. „Nem mulasztom el felhasználni az ajánlkozó alkalmat, sőt teremteni is
iparkodom" - a „kombinációk"..........................................146
2.2.1. „Felszabadulni, vagy osztrák majorság maradni" - a forradalmi változat.......147
2.2.2. „Ha maga a sátán nyújt is kezet, elfogadhatjuk óvatos vigyázattal" -
a francia változat..................................................156
2.2.3. »Nagy célok nagy határozottságot kívánnak" - az olasz változat.............173
2.3. „Szerepemet bevégeztem"..............................................188
2.3.1. „Nagy határozottságból" illuzionizmus.................................191
2.3.2. „Rosszat tenni, vagy nem tenni?" - a tétlenség választása...................196
3, NEMZETI POLGÁROSODÁS - A MÉRSÉKELT LIBERALIZMUS
„TELJES PROGRAMJA...............................................200
5.1. „Nem aluszunk" - a mérsékelt liberalizmus programjának elméleti
megalapozása a passzív rezisztencia idején (Eötvös, Kemény és Deák példája)....202
5.1.1. Magyarország és Ausztria - Eötvös a birodalom és Magyarország
viszonyának újraformálásáról........................................204
5.1.2. A Nemezis „egy nemzet tévedéseit inkább szokta megtorlani, mint bűneit" -
Kemény a helyes cselekvés kritériumairól...............................231
5.2. „Jogfolytonosság és opportunitás" - a Deák-párt politikai programjának
kialakulása a kiegyezéshez vezető út elején...............................251
5.2.1. „Magyarország kétesebb helyzetben még nem volt, mint jelenleg" -
Deák helyzetértékelése az Októberi Diploma után........................252
5.2.2. „Gondos vigyázással párosult szilárdság" - a politikai cselekvés elvei és szabályai .. 257
VII. rész. Berendezkedés a liberális elvek alapján -
célok, előfeltevések, kérdések és válaszok..............................271
1. „INTRANZIGENCIA ÉS OPPORTUNITÁS" - A NEMZETÁLLAM
MEGTEREMTÉSE AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁN BELÜL.......272
1.1. A feladatok megértése és elkülönítése....................................272
1.2. „Igazunk bizonyítása" - a deáki retorika eszközei.........................274
1.2.1. „egyetlen fegyverünk a törvény és ügyünk igazsága" - Deák az 1861. évi
országgyűlésen....................................................274
1.2.2. „Ki tud hallgatni, ha hallgatni kell, szólni, a mikor szólni kell: tegyen is,
mikor tenni kell" - a kiegyezéshez vezető út lépései.......................304
1.2.3. »Az igazságot és méltányosságot nemcsak követelni, hanem teljes mértékben
viszonozni is akarjuk" - a kétfrontos harc technikái és érvei a kiegyezéshez
vezető úton...................... .................................321
1.3. „Helyzetünkben s a jelen viszonyok között leginkább célszerű,
s valószínűleg kivihető,, - a kiegyezési törvények elfogadása................358
1.3.1. A felelősség terhének vállalása........................................360
1.3.2. A „virág még nem gyümölcs" ........................................364
2. AZ ELFOGADTATÁS - „KIVIHETÉS" ÉS „CÉLSZERŰSÉG" VERSUS
„KORSZELLEM" ÉS „REMÉNY".......................................371
2.1. 67-esek és 49-esek. A közjogi törésvonal megszilárdulása..................371
2.1.1. 67: 48 kiteljesítése - Deák érvelése....................................372
2.1.2. 67: 48 elárulása - a Cassandra-levél....................................381
2.1.3. A válaszok.......................................................387
2.2. Rend és szabadság - viták a politikai rendszer alapvonásairól. A „váci levél"
és következményei....................................................396
2.2.1. A parlamentarizmus alapelvei - viták a Böszörményi-ügyről................398
2.2.2. A liberális állam és a vármegye - a hevesi ügy...........................405
2.2.3. A félegyházi ügy...................................................423
2.3. Mennyit ér a szabadság? - viták a kiegyezés morális és anyagi költségeiről.... 427
2.3.1. „Fátylat vetni" vagy „a bűnt büntetni, a polgári érdemet... jutalmazni" -
a múlt feldolgozása................................................428
2.3.2. Méltányos-e a fizetendő ár? - az államadóság elvállalása...................435
2.4. Az „impossibilitás politikája" - a Balközép válsága .......................450
VIII. rész. Elvszerűség és/vagy célszerűség - a kormányzó
liberalizmus dilemmái a kiegyezés után..............................463
I. „VERSENYZÉS A LIBERALISMUSBAN NEM EGYEDÜLI FELADATA
A TÖRVÉNYHOZÁSNAK" - VITÁK AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ
VISZONYÁRÓL.......................................................470
1.1. „Az izraeliták egyenjogúsága" - az elvszerűség diadala.....................471
1.2. Az egyházak autonómiájának kiépítése állami eszközökkel - az elvszerűség
paradoxona...........................................................472
1.3. „Szabad egyház szabad államban"? - az elvszerűség korlátai................487
1.3.1. Az egyházi bíróságok megszüntetése ............. .....................488
1.3.2. Belső reform vagy gyámság? - parlamenti vita a katolikus autonómiáról.......496
1.3.3. „Oly vallási háború, mely [...] magánérdek és politikai czélokból vitetik, még
veszélyesebb s amellett utálatos is" - kísérlet a „kultúrharc" megakadályozására . . 518
2. EGYÉNI VAGY KOLLEKTÍV SZABADSÁG? - A LIBERALIZMUS
PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉGÉNEK HATÁRAI A NEMZETISÉGI
KÉRDÉSBEN.........................................................534
2.1. Elméleti konstrukciók.................................................536
2.1.1. A nemzet és a nemzetiség elválasztása - nemzetiségi egyenjogúsítás az egyéni
szabadság elve alapján..............................................540
2.1.2. A „genetikus" és a „politikai" nemzet összekapcsolása - a nemzetiségek
egyenjogúsítása a nemzetiségek szabadságának elve alapján................545
2.2. A politikai álláspontok szétválása.......................................556
2.2.1. Diszkusszióból hitvallás.............................................557
2.2.2. A nem létező közép keresése.......................................... 561
2.3. Siker és kudarc.......................................................563
3. LIBERÁLIS ÉS/VAGY FEJLESZTŐ ÁLLAM? - DILEMMÁK
ÉS VÁLASZOK A POLITIKAI DISKURZUSBAN AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI
EGYENSÚLY MEGBOMLÁSÁNAK IDEJÉN..............................566
3.1. A kontextus: előfeltevések és körülmények...............................568
3.2. A probléma észlelésének és értelmezésének szakaszai......................572
3.2.1. A „kultúrállam" hívei és a takarékosság apostolai. Mekkora a baj?............573
3.2.2. „Rendszerváltoztatás" vagy a pártok újracsoportosulása? A költségvetési viták
második szakasza..................................................587
3.3. A megoldás: „a kétfelé hasadt közép-osztály és intelligentia" egyesülése......610
3.3.1. Egy pragmatista kísérlet a probléma újrafogalmazására....................614
3.3.2. „Rendszerváltoztatás" vagy a „kultúrállami" program folytatása?.............621
3.3.3. A bihari pontok „szögre akasztása" - a közjogi „rendszerváltoztatás"
programjának feladása..............................................647
3.4. „A kormány nem lesz sem egészen fekete, sem egészen fehér; hanem lesz...
szürke"..............................................................663
IX. rész. Liberalizmus versus konzervativizmus? A pártosodás
dimenziói 1875 után ..................................................683
A berendezkedett liberalizmus dilemmái....................................683
I. A LIBERALIZMUS VAGY A LIBERÁLIS PÁRTI KORMÁNYZÁS
KRITIKÁJA? A „MAGYAR KONZERVATIVIZMUS" JELLEGZETESSÉGEI . . 701
1.1. A „táblabírói liberalizmus" bírálata......................................701
1.2. A „magyar konzervativizmus" programja.................................708
1.3. Konzervatív helyett „habarékpárt". A Jobboldali Ellenzék útja az „elvpárttól"
a „személyi pártig"....................................................735
1.3.1. Elvpárt - de nem konzervatív párt.....................................735
1.3.2. Elvpárt vagy „mérsékelt" ellenzék?....................................737
1.4. Az "ellenzéki ösztön" fogságában? Apponyi politikai pályája a „mérsékelt"
konzervativizmustól a nemzeti radikalizmusig............................751
1.4.1. A "tapogatódzások" korszaka........................................754
M-2. A Nemzeti Párt - a pusztuláshoz vezető sikerek.........................762
2. A KORMÁNYZÁS DILEMMÁI ÉS A VÁLASZOK - A „TISZAI-ÉRA
POLITIKAI GONDOLKODÁSÁNAK JELLEGZETESSÉGEI................780
2.1. „Ideophobia" vagy korszakváltás?.......................................'81
2.1.1. „...hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon" - a közigazgatás
átalakítása 1875 előtt és után.........................................'83
2.1.2. „Quieta non movere" - Tisza „közjogi konzervativizmusa".................802
2.1.3. Elvfeladás vagy politikai józanság?....................................807
2.2. Mi a liberalizmus „valódi értelme" - a kormányzati tevékenységben.
Korabeli viták a liberalizmusról és ellenfogalmairól........................822
2.2.1. Az elmélet válasza.................................................825
2.2.2. Liberalizmus a politikai gyakorlatban..................................835
2.3. A kormányzó liberalizmus sajátosságai Magyarországon a dualizmus korában.. 877
Irodalom...............................................................893
Névmutató...................................................... 897

Témakörök