A posztnemzeti állapot

Fülszöveg

'áL
Milyen lehetőségeink vannak az Európai Unió gazdaság- és társadalompolitikailag hatékony megszervezésére, ha nem bízhatunk a régi szociáldemokrácián és a neoliberalizmuson túllépő harmadik út alternatívájában? Milyen kihívásokkal szembesíti a globaiizáció a demokrácia jövőjét? Milyen következményekkel jár ez a folyamat a képviseleti állam jogbiztonsága és hatékonysága, a területi állam szuverenitása és a nemzetállam identitása és legitimitása szempon^ából? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Jürgen Habermas a posztnacionális konstellációt elemző kötetében.
A szerző több oldalról közelíti meg témáját. A Grimm testvérek, Ranke, Gervinus és más tudósok részvételével zajlott 1846-os frankfurti gyűlés példáján mutatja be az egységes német nemzetállam gondolatának szellemtörténeti kontextusát. Dániel Goldhagen Hitlers willige Vollstrecker. Ganz gewöhnliche Deutsche und der Holocaust című, nagy visszhemgot kiváltott könyve kapcsán szól a történelem közéleti... Tovább

Fülszöveg

'áL
Milyen lehetőségeink vannak az Európai Unió gazdaság- és társadalompolitikailag hatékony megszervezésére, ha nem bízhatunk a régi szociáldemokrácián és a neoliberalizmuson túllépő harmadik út alternatívájában? Milyen kihívásokkal szembesíti a globaiizáció a demokrácia jövőjét? Milyen következményekkel jár ez a folyamat a képviseleti állam jogbiztonsága és hatékonysága, a területi állam szuverenitása és a nemzetállam identitása és legitimitása szempon^ából? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Jürgen Habermas a posztnacionális konstellációt elemző kötetében.
A szerző több oldalról közelíti meg témáját. A Grimm testvérek, Ranke, Gervinus és más tudósok részvételével zajlott 1846-os frankfurti gyűlés példáján mutatja be az egységes német nemzetállam gondolatának szellemtörténeti kontextusát. Dániel Goldhagen Hitlers willige Vollstrecker. Ganz gewöhnliche Deutsche und der Holocaust című, nagy visszhemgot kiváltott könyve kapcsán szól a történelem közéleti felhasználásának problémájáról.
A XX. századot a világháborúk és a hidegháború „rövid" időszakára redukáló hagyományosan komor képpel Habermeis egy bizakodóbb változatot helyez szembe. A címadó tanulmányban amellett érvel, hogy a mind csekélyebb cselekvőképességgel rendelkező nemzetállamok helyett a föderálisán kialakított Európa jelenthet megoldást a szociális állam válságára. Ezzel azonban felmerül a nemzetek feletti intézmények legitimációjának nehézsége. Habermas az emberi jogok Nyugaton kialakult eszméjében találja meg az egyedül lehetséges (profán) legitimációs alapot, ugyanakkor elkerülhetőnek tartja az „eurocentrizmusba való posztkoloniális visszaesést".
A kötet harmadik része a posztnemzeti állapot kihívásait elemző fő rész filozófiai hátterét vázolja fel nagy vonalakban. Végül Habermas az emberi szervezetek klónozásával szembeni érveket sorakozta^a fel, az autonómiának egy olyan fogalmára támaszkodva, mely szintén a modernitás önmegértéséhez tartozik. Vissza