A próféta és a hülye

Tartalom

Svédország, nyárutó, 2011. Petra, a botcsinálta asztrofizikus kiszámolja, hogy a Föld atmoszférája még abban az évben, szeptember 21-én, pontosan 21:20-kor összeomlik. A végítélet napjának prófétája most együtt utazik egy lakókocsiban az élet dolgaiban kissé járatlan, de mesterien főző Johannal és Agnesszel, a lila hajú öreglánnyal, aki magas fokon kitanulta, hogyan lehet a neten pénzt keresni.

Sietniük kell. Még a földi élet pusztulása előtt fel kell kutatniuk és felelősségre kell vonniuk azokat, akik az életüket megkeserítették. Útjuk Svédországból Dánián és Svájcon át Olaszországba vezet, ahol Johan bátyja beosztott diplomataként dolgozik. Közben összefutnak a világpolitika nagy alakítóival, és alaposan felforgatják a nemzetközi diplomáciai életet. Az utazás nem ér véget Rómában, és természetesen semmi sem úgy alakul, ahogy eltervezik...

Új könyvében Jonas Jonasson ismét elemében van: elképesztő kalandokba sodorja szeretnivaló hőseit, és gondoskodik róla, hogy olvasói a nevetéstől könnyes szemmel szembesüljenek jelenkorunk történelmével.



A FőSZEREPLőIM VÉLETLENÜL TALÁLKOZTAK – INTERJÚ JONAS JONASSONNAL

A próféta és a hülye címmel jelenik meg a szatirikus humoráról ismert Jonas Jonasson új regénye. Ebből az alkalomból készített vele interjút magyarországi kiadója, az Athenaeum.

Hogyan foglalná össze a regényt két-három mondatban? Mit jelent az ön számára a történet?

Három nagyon különböző karakter találkozik egy Európát és a világot átszelő út során. Egyikük egy próféta, aki a világvégéről prédikál, és nagyon siet, mivel a légkör, számításai szerint, tizenkét nap múlva összeomlik. Petra, a próféta eközben összetalálkozik az élet dolgaiban tudatlan, de mesterien főző Johannal, illetve Agnesszel, aki a lila haja mellett mással is kitűnik a tömegből. Aztán megkezdődik a visszaszámlálás. Visszaszámlálás tele örömmel, meglepetésekkel, romlással, szerelemmel és nevetéssel. Hogy mit jelent számomra ez a történet? Minden regényem tisztelgés az élet előtt. Egy reménysugár a reménytelennek tűnő világunkban. Szeretek mosolyra fakasztani, miközben arra bátorítom az olvasót, hogy gondolkozzon el azon, ami körülöttünk zajlik. Minden napot ragadjunk meg a mosolyra!

Honnan merített ihletet ezekhez a különös karakterekhez? Miért találtak egymásra?

A furcsa, de valósághű karaktereimet úgy alkotom meg, hogy egy kicsit innen, egy kicsit onnan lopok. Olyan emberekről írok, akikkel az évek során találkoztam, vagy akikről olvastam. Úgy is mondhatnám, hogy gyűjtöm az érdekes embereket. Amikor egy érdekes ember találkozik egy másik érdekes emberrel, a dolgok hajlamosak szikrázni. Miért találtak egymásra? Ahogy az gyakran előfordul, a főszereplőim véletlenül találkoztak.

A regény 2011-ben játszódik, miért?

Azzal, hogy visszautazunk az időben, egy kicsit okosabbá teszem magamat és az olvasót is. A szereplőimmel ellentétben mi már tudjuk, mi fog történni a világgal a közeljövőben. Nagyon jó okunk van arra, hogy ne higgyünk Petrának, a világvége-prófétának, amikor azt állítja, hogy tizenkét nap múlva vége lesz a világnak. Mégis, a visszaszámlálás során egy kicsit idegesek leszünk, nem igaz?

A történetei, különösen a szatirikus világuk, eléggé ismerősek számunkra, tipikus közép-európaiak. Volt valaki, aki inspirálta önt?

Nem akarok túlságosan egyértelmű lenni a történetmesélésben, inkább arra próbálom inspirálni az olvasóimat, hogy saját maguk gondolkodjanak. Tisztában vagyok vele, hogy bizonyos környezetben talán könnyebb ezt megtenni, mint máshol. Hogy őszinte legyek, ki lehet száz százalékig biztos abban, hogy ellen tud állni a propagandagépezetnek vagy a világunkban jelen levő álhíreknek? Én nehezebben látom magam befolyásolhatónak, és fontos számomra az alternatív hang. A szatíra is egy alternatív hang.

Mit gondol, mikor lesz vége a világnak?

A világ túl fog élni minket, az biztos. Hiszed vagy sem, de én reménykedem benne, hogy az út, amin a civilizációnk jár, mégiscsak jó út. Az emberiség minden hiányosságával együtt hajlamos arra, hogy folyvást talpra álljon. Miközben ezt várom, reménykedem abban, hogy az olyan dolgok, mint a tudomány, az értelem és az együttérzés újra fontossá válnak számunkra.

Kardos László

Témakörök