A regösénekekről

Előszó

Részlet:
A regösénekekről
I. A legrégibb ismert formák
Kerényi György A regös ének magja c. tanulmányában1 ezt írja: "Minden jel amellett szól, hogy a dunántúli regölés őstípusa az a szöveg volt, amelyet 1838 óta ismerünk, s fészke ott van, ahonnan az származik: Zala megyében, Göcsejben." Plánder Ferenc novai esperes, akinek 1838-ban közölt regösének szövegére2 támaszkodik Kerényi megállapítása, nyilván a saját híveinek regölési szokását ismerte a legjobban. Plánder közleményének olvasása bennem azt a benyomást keltette, hogy a nép énekeit buzgón figyelő és azok tudományos jelentőségét felismerő pap maga állította össze a több szájból hallott részleteket egy "teljes" szöveggé, mert nem akart egy részletet is veszni hagyni. Plánder szövege így "teljes"-nek mondható ugyan, de nélkülözi azokat az ősiségről tanúskodó jegyeket, amelyek a búcsúi és dozmati regösénekeket annyira jellemzik. Göcsej vidékének újkori viszonylagos elzártsága jobban konzervált népszokásokat és énekeket, és ha ennek ellenére Plánder csak ilyen újabb stílusú regöséneket tudott összeállítani, akkor ez éppen arra magyarázható, hogy nem Göcsej volt a regölés igazi fészke.
Kerényi helyesen gyanakodott egy másik fészekre: abúcsúi és dozmati énekek népének vidékére. Azt hiszem, hogy Kerényinek ez a meglátása közelebb visz bennünket az egyik "fészek"-hez: az ősi Sabariát (Szombathely) északnyugat-északkelet irányban körülvevő falvak: Ondód - Búcsú - Dozmat - Vassurány - Salfa vidékéhez. A regösénekek fészkétől megkívánható legősibb stílusjegyeket itt találjuk, pedig ez a terület sokkal kevésbé volt vidék. Sabariától e helyek mindössze 7-10 km távolságra fekszenek. Azt hiszem, hogy az itt talált legősibb jegyeket tartalmazó regösénekek keresztény vallási elemeinek nagy szerepe és a közeli városi (vallási) központ, Sabaria fekvő Zennye község területén nemrég talált Szent István-kori arany kincs3 is arra mutat, hogy az ősi Sabaria és közvetlen környéke igen intenzív élet színhelye volt a regösénekek igazi virágzása idején. Vissza