Előszó
Részlet a kötetből:
Hajnalodik. Harmat koppan a levélen,
megrezzen a nyárfa hűs hajnali szélben,
kék-szürke derengés ömlik el a tájon,
a fényben föltűnő zöld kukoricákon.
Izzó gyöngyszem...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
Hajnalodik. Harmat koppan a levélen,
megrezzen a nyárfa hűs hajnali szélben,
kék-szürke derengés ömlik el a tájon,
a fényben föltűnő zöld kukoricákon.
Izzó gyöngyszem ragyog lóhere levélen,
földereng a pipacs lángoló szívében,
ért csöppként csillog az ezüstös kalászon,
gyémánt tüze ragyog meszes csigaházon.
Állok itt a dombon. Végre ideértem.
- Vonatfütty hal el a ködlő messzeségben.
-Kis kék füst csavarog, majd eloszlik lassan.
Csak egy madár kering iszonyú magasban.
Nézem ezt a tájat. Oly ismerős nékem,
itt hancúroztam át kora gyermekségem,
itt szedtem virágot, nagy csokorba kötve,
izzó nap itt sütött lángoló vörösre.
És alig, hogy - csöppecske, - fölcseperedtem,
- nem tudom, nyolc, talán tízéves lehettem, -
borsót szedtem olcsón a nagy uraságnak,
lettem megátkozott kölyke a kasznárnak !
Vissza
Folytatás Microsoft-tal