A szabadidő pedagógiai és gyógypedagógiai kérdései

Előszó

A szemelvénygyűjtemény összeállításakor arra törekedtem, hogy rövid átfogó képet nyújtsak a szabadidő-pedagógia törvényi és pedagógiai megítéléséről. A szervezett szabadidő eltöltés színterei: az iskola, a napközi, a nevelőotthon, a táborok, a szakkörök. Soha nem szabad figyelmen kívül hagyni az otthon, a családban eltöltött szabad tevékenység hatását sem.
A gyermek legfőbb tevékenysége a játék. Az e témakörhöz kapcsolódó szemelvénnyel hangsúlyozni kívántam a játék, illetve a bekapcsolódó felnőtt vagy kortárs közösség nevelői hatását és felelősségét. Ahogy Mark Twain megfogalmazta: „A hízelgés és a nevelés lassúbb, mint a mészárlás, de hatásuk hosszú távon végzetesebb."
A gyermek szabadidős tevékenységében résztvevő pedagógus kezében óriási lehetőség kínálkozik a személyiség alakítására. Éppen ezért a felelőssége is nagy. A nevelő saját személyiségének megfelelően szervezheti a programokat, figyelembe véve a gyermek életkori, biológiai sajátosságait, az érdeklődési körüket és a rendelkezésre álló tárgyi feltételeket.
A szabadidős tevékenységek főbb területei: a sport, a játék a művészet köréből alakulnak ki. Ezen belül az igényektől függően szabad a választási lehetőség. A mai, ehhez a témához rendelkezésre álló szűk körű pedagógiai szakirodalomból gondolatébresztő, ötletet adó szemelvényeket válogattam úgy, hogy az egyes fogyatékossági területek sajátosságai a teljesség igénye nélkül kitűnjenek. A gyűjtemény végén összeállítottam egy irodalomjegyzéket azon hallgatók számára, akik e témában mélyebb ismereteket kívánnak szerezni.
Hangsúlyozom, a szemelvénygyűjtemény ötletadó, gondolatébresztő, a hallgatóktól további kreatív megoldásokat, programokat örömmel várunk.
A szerkesztő
Pécs, 1996. június Vissza