A szigetközi Duna és vízterek vízminősége, Rotatoria és Crustacea planktonja

Fülszöveg

A Duna mintegy kétmillió évvel ezelőtt a tektonikus mozgásokat követően korábbi folyásirányát megváltoztatva áttörte a brucki kaput és a Kis-Alföld területére érkezett. Hordalékát lerakva kialakította a Szigetközben és a Csallóközben a folyószakaszát és a legyezőszerűen szétágazó fonatos mellékág-rendszerét, melyet egészen az 1970-es évek folyószabályozási munkáinak a megkezdéséig évezredeken át tovább épített. Kialakult így egy, a maga nemében csodálatosan szép és változatos táj. A szigetközi mellékágrendszer a Vaskapu megépítéséig a Duna halbölcsője is volt.
A Szigetközi Duna-szakasz, a hullámtéri mellékágak, a mentett oldali vízterek és a Mosoni-Duna élővilágának a kutatását a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben 1981-ben kezdtük meg. Elsö célunk akkor a fenti vízterek fito- és zooplankton, továbbá a vízi makroszkopikus gerinctelen állatok állományai alapállapotának a feltárása volt. Ebben a munkában a kerekesférgek (Rotatoria) és a planktonrákok (Cladoce-ra, Copepoda)... Tovább

Fülszöveg

A Duna mintegy kétmillió évvel ezelőtt a tektonikus mozgásokat követően korábbi folyásirányát megváltoztatva áttörte a brucki kaput és a Kis-Alföld területére érkezett. Hordalékát lerakva kialakította a Szigetközben és a Csallóközben a folyószakaszát és a legyezőszerűen szétágazó fonatos mellékág-rendszerét, melyet egészen az 1970-es évek folyószabályozási munkáinak a megkezdéséig évezredeken át tovább épített. Kialakult így egy, a maga nemében csodálatosan szép és változatos táj. A szigetközi mellékágrendszer a Vaskapu megépítéséig a Duna halbölcsője is volt.
A Szigetközi Duna-szakasz, a hullámtéri mellékágak, a mentett oldali vízterek és a Mosoni-Duna élővilágának a kutatását a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben 1981-ben kezdtük meg. Elsö célunk akkor a fenti vízterek fito- és zooplankton, továbbá a vízi makroszkopikus gerinctelen állatok állományai alapállapotának a feltárása volt. Ebben a munkában a kerekesférgek (Rotatoria) és a planktonrákok (Cladoce-ra, Copepoda) vizsgálatát egészen 2006-ig végeztem.
' A Monográfia a szigetközi Duna, a vizterek és a Mosoni-Duna rendszeres vízminőségi és hidrobiológiái vizsgálatainak egy szeletét mutatja be. Az első fejezetek a Szigetköz geomorfológiai és hidrológiai jellemzését és a különböző szerzők által a vízterekben végett vízminőségi és élővilág kutatási eredményeiről készített irodalmi összefoglalókat tartalmazzák.
Ezeket követik a Rotatoria és Crustacea plankton minőségi és mennyiségi vizsgálatának eredményei, közöttük a magyar faunában új és a ritka előfordulású fajok felsorolása és a teljes fajlista. Elkészítettük a vizsgált vízterek többváltozós módszerrel történő összehasonlító értékelését, és bemutatjuk egy dunai áradásnak a Rotatoria és Crustacea planktonra gyakorolt hatásának az eredményeit.
Egy sokat vitatott téma megoldására az állóvízzé válás hidrobiológiái folyamatának megállapítására helyszíni kísérleteket végeztünk az Ásványi-mellékágban. Vizsgálati eredményeinkből megfogalmaztuk a Szigetközi vízterek ökológiai vízigényét és javaslatot tettünk ökológiai állapotuk fokozott védelmére. Az utolsó fejezet a vizsgálati eredmények összefoglaló értékelését, az azokból levont következtetéseket és javaslatokat tartalmazza.
A Monográfia elsö megfogalmazását 2001-ben készítettem el és azt doktori értekezésnek nyújtottam be a Tudományos Akadémiára. Kérelmemet azonban elutasították.
2013-ban érlelődött meg bennem a gondolat, hogy azt átdolgozva és kibővítve, kiadom. Munkámmal azt a fehér foltot igyekeztem szürkíteni, mely szerint Magyarországon a Duna vízminőségének és élővilágának a vizsgálatáról eddig összefoglaló, értékelő könyv nem jelent meg. Vissza