Fülszöveg
17
Egy széles körben elterjedt megfogalmazás szerint „a társadalmi problémáknak társadalmi a keletkezése, társadalmi a következménye, társadalmi a definíciója és társadalmi a kezelésének módja is".
(Horton, Leslie, 1970)
A társadalmi problémákkal kapcsolatban sok minden „magától értetődőnek" tűnik az ember számára; így az is, hogy mit kell róluk tudni, vagy hogy miként kell azokra reagálni. Pedig ezeket a természetesnek látszó tudásokat, egyedül lehetségesnek tünö megoldásokat emberek alkotják: morális vállalkozók, politikusok, szociális munkások és mások. Tehát a problémára vonatozó tudás is, és a probléma kezelési módjának megválasztása is függ a társadalomtól.
A világ társadalomtudományában már jó pár évtizede jelen vannak olyan tudományos irányzatok, melyek a problémákra vonatkozó tudás létrejöttét, illetve a problémákra vonatkozó hétköznapi, szakmai, tudományos és közpolitikai válaszok alakulását vizsgálják; közülük mára a szociális konstrukcionizmus szemléletén alapuló...
Tovább
Fülszöveg
17
Egy széles körben elterjedt megfogalmazás szerint „a társadalmi problémáknak társadalmi a keletkezése, társadalmi a következménye, társadalmi a definíciója és társadalmi a kezelésének módja is".
(Horton, Leslie, 1970)
A társadalmi problémákkal kapcsolatban sok minden „magától értetődőnek" tűnik az ember számára; így az is, hogy mit kell róluk tudni, vagy hogy miként kell azokra reagálni. Pedig ezeket a természetesnek látszó tudásokat, egyedül lehetségesnek tünö megoldásokat emberek alkotják: morális vállalkozók, politikusok, szociális munkások és mások. Tehát a problémára vonatozó tudás is, és a probléma kezelési módjának megválasztása is függ a társadalomtól.
A világ társadalomtudományában már jó pár évtizede jelen vannak olyan tudományos irányzatok, melyek a problémákra vonatkozó tudás létrejöttét, illetve a problémákra vonatkozó hétköznapi, szakmai, tudományos és közpolitikai válaszok alakulását vizsgálják; közülük mára a szociális konstrukcionizmus szemléletén alapuló problémaelmélet vált dominánssá. A mü ennek alapvető téziseit mutatja be, illetve fejleszti tovább.
Annak megértése, hogy hogyan történik a társadalmi problémák konstruálása, hasznos lehet a következőknek:
¦ annak, aki aktivistaként vagy politikai döntéséhozóként arra törekszik, hogy elfogadtassa egy társadalmi probléma valamilyen értelmezését,
¦ annak, aki problémákat kezelő szakemberként meg akarja érteni, hogy mi a saját szerepe a probléma interpretálásában,
¦ illetve mindenkinek, aki szeretné feloldani (dekonstruálni) a problémákkal kapcsolatban magától értetődőnek tartott tudásokat és elvárásokat.
Vissza
Folytatás Microsoft-tal