A tűnt idő hírnökei

Fülszöveg

r~|P,usnády László versei esy mély kultúrájú, érzékeny em-ber alkotásai, bennük a vilás sodrának kitett lélek rezdülései öltenek formát. Az alkotásokon felizzik a történelem pecsétnyoma. A múltak árnyai a jelen fölé masasodnak, ezer év fájdalmait őrzik a feneketlen mélyű vész-sikolyok, zivatarok tűz-vlllámmai lobognak. Hirosima szürke hamuja éget, a ; gond mohos szakadékként tárul ki előttünk, vihar fenyegeti lét-gyökerünket. Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fáty-; las titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe; mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők, s a ¦költő fölkiált: „A legfontosabb, hogy Ember vagyok, és ne ri-J iasszon tűnt reménye hunyta futó napoknak!" Hiszen az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a... Tovább

Fülszöveg

r~|P,usnády László versei esy mély kultúrájú, érzékeny em-ber alkotásai, bennük a vilás sodrának kitett lélek rezdülései öltenek formát. Az alkotásokon felizzik a történelem pecsétnyoma. A múltak árnyai a jelen fölé masasodnak, ezer év fájdalmait őrzik a feneketlen mélyű vész-sikolyok, zivatarok tűz-vlllámmai lobognak. Hirosima szürke hamuja éget, a ; gond mohos szakadékként tárul ki előttünk, vihar fenyegeti lét-gyökerünket. Mindent a kor emészt, az idő-mozsár zúzta letűnt világ benépesül, a jelen embere is az idő-malom lisztszemeit számolja; álom-kutakban fakadnak fel a napok fáty-; las titkai, sugárveszélyben kell rohannunk, bánatunk az űrbe; mélyed. De megmaradnak mégis a tűnt idő hírnökei között a hitet, a szép felismerését, a munkálkodást serkentő erők, s a ¦költő fölkiált: „A legfontosabb, hogy Ember vagyok, és ne ri-J iasszon tűnt reménye hunyta futó napoknak!" Hiszen az időben izzik a küldetéses szellemek példája, feledhetetlen az anyai szív, lelket épít az apai, a testvéri és a baráti szó, a szerelem sugarában fürdik a szív, s hív az anyanyelv ezer virága.;
i írai látomások idézik föl a való világ csodáit. A rémek kí-JL-'sértése után a vándorhoz az idő moháján megérkezik a csönd, s bár az ember-elmét száz homály taszítja, mégis ezer csoda vár reánk: ring az óceán, fellobog a tovaröppent álmok varázsa a hazai és itáliai tájakon; kövek beszélnek nagy időkről. A költő a múlt omladékaiban is látja a hajdani virágzást, s a megkövült korok éltető üzenetet kínálnak az utóidoknak. A nyesett ág újra tud fakadni, a szellem az éjt fé-Inyesre gyújtja. A fényküllők között futó idő a tájat és a ben-Ine küzdő embert újra meg újra tavaszba öltözteti. S bár az; !űRzsend szürke palást-magánya hull a mindenségre, mégisj !megyünk tovább az örök fénysugár kozmikus, új hitével. Egy|j korunkhoz kötődő, mondandója által azonban mégis kortalan költőiség ragyog föl e kötet verseiben és műfordításai-! ban. Olyan adomány birtokosai leszünk, amely tartalmában és formájában része az ősi örökségnek. Mert a költő tudja; jól: „a lélek pénze elvész, ha nem adjuk át".
Kováts Dániel: Vissza