A Veres Péter Gimnázium évkönyve 2016-2017

Fülszöveg

VERES PÉTER (1897. január 6.-197«. április 16.)
Balmazújvárosban s/ületett, a zsellérsorból küzdötte ma^^át irodalmunk eredeti képviselőjévé, közéletünk eyyik vezető szellemévé. Volt idénymunkás, vasúti pályamunkás, napszámos, részesarató, évescselcd, részt vett a földmunkás-mozjialomban. Kemény fizikai munka közben szerzett müveltsójíet és irta műveit. A Számadás című önéletrajzában falujának, szülőföldjének életét ábrázolta, a (iyepsor, a Balogh család története című müveiben az egész alföldi paraszttársadalom helyzetével vetett számot. Az alföldi parasztnyelvből ízes és tárgyias stílust fejlesztett, amely hitelességével hatott.
Klső írásai a Népszavában és a Föld és Szabadságban jelentek meg. 1930-tól a baloldali folyóiratok (Korunk, (Gondolat, Válasz stb.) rendszeresen közölték írásait.
Klső könyve 1936-ban jelent meg: Az Alföld parasztsága c. társadalomrajz. K/Á követte 1937-ben a Számadás, 194()-ben a Gyepsor, 1941-ben a Falusi krónika, 1942-ben a Szűk esztendő.... Tovább

Fülszöveg

VERES PÉTER (1897. január 6.-197«. április 16.)
Balmazújvárosban s/ületett, a zsellérsorból küzdötte ma^^át irodalmunk eredeti képviselőjévé, közéletünk eyyik vezető szellemévé. Volt idénymunkás, vasúti pályamunkás, napszámos, részesarató, évescselcd, részt vett a földmunkás-mozjialomban. Kemény fizikai munka közben szerzett müveltsójíet és irta műveit. A Számadás című önéletrajzában falujának, szülőföldjének életét ábrázolta, a (iyepsor, a Balogh család története című müveiben az egész alföldi paraszttársadalom helyzetével vetett számot. Az alföldi parasztnyelvből ízes és tárgyias stílust fejlesztett, amely hitelességével hatott.
Klső írásai a Népszavában és a Föld és Szabadságban jelentek meg. 1930-tól a baloldali folyóiratok (Korunk, (Gondolat, Válasz stb.) rendszeresen közölték írásait.
Klső könyve 1936-ban jelent meg: Az Alföld parasztsága c. társadalomrajz. K/Á követte 1937-ben a Számadás, 194()-ben a Gyepsor, 1941-ben a Falusi krónika, 1942-ben a Szűk esztendő.
1945-49-ben a Nemzeti Parasztpárt elnökeként fejtett ki aktív politikai tevékenységet. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke, majd újjáépítési, illetve honvédelmi miniszter. 1954-56 között az írószövetség elnöke, 1945-től országgyűlési képviselő volt. Próbatétel című munkájáért 1950-ben, Pályamunkások című művéért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
Küzdelmes életében magába gyűjtötte mindazt a tapasztalatot, amelyre a paraszti sors lehetőséget adott. Műveivel azonban nemcsak egy külön világ teljességét akarta olvasói elé állítani, hanem mozgósítani kívánta a társadalom haladó erőit. Állást foglalt, a magára vállalt sorsot, népe szolgálatát teljesítette ki. írói programját így fogalmazta meg: „Az irodalom az én szememben ott kezdődik, hofiy (iz író valami olyasmit mond el a világról, az emberekről, a társadalomról, a történelemről, a saját osztályáról, népér/íl, nemzetéről és mindezeknek a testi-lelki problémáiról, amit méfi nem mondtak el." Vissza