Általános állattenyésztési gyakorlatok I.

Tartalom

Bevezetés 8
1. Kvalitatív genetika 10
1.1. Az utódok genotípusának és fenotípusának várható alakulása a szülők genotípusától függően 11
1.2. A szülők genotípusának meghatározása az utódaik fenotípusa alapján 13
1.2.1. Az örökletes terheltségek, defektusok átvitele és felderítésének módszerei 13
1.2.2. Gazdasági állataink értékmérő tulajdonságait befolyásoló mutációk 19
1.3. Az ivarhoz kötött, ivar által befolyásolt és ivar által meghatározott tulajdonságok 24
Az autoszex jelleg 24
1.4. Allelizmus 31
1.5. A dihibrid keresztezés 31
1.5.1. A dihibrid keresztezés gyakorlati alkalmazása 33
1.5.2. Példák a pleiotrópia és az episztázis fenotípusos megjelenésére 40
1.5.2.1. A pleiotropia 40
1.5.2.2. Az episztázis 41
2. KVANTITATÍV GENETIKAI GYAKORLATOK 53
2.1., A relatív fenotípus-, genotípus- és géngyakoriság kiszámítása 53
2.1.1. A fenotípus-gyakoriság 54
2.1.2. A genotípus-gyakoriság 54
2.1.3. A gén- (allél-) gyakoriság kiszámítása a genotípus-gyakoriság alapján 55
2.2. A Hardy-Weinberg szabály 56
2.2.1. Azonos géngyakoriságú szülő-populációk keresztezése 58
2.2.2. Eltérő géngyakoriságú szülő-populációk keresztezése 60
2.2.3. A párosított szülőpopulációk géngyakorisága közötti eltérés és a heterozigóta genotípusú egyedek arányának kapcsolata (a várható heterózishatás alakulása) 63
2.3. Gén- és genotípus-gyakoriság számítás domináns öröklésmenet esetén (az ún. "négyzetgyök szabály" alkalmazása) 64
2.3.1. Az öröklődő anatómiai és fiziológiai rendellenességek populáción belüli géngyakoriságának becslése 67
2.4. A géngyakoriság megállapítása és a populáció genetikai egyensúlyi állapotának ellenőrzése co-domináns öröklésmenet esetén 68
3. POPULÁCIÓGENETIKA ÁLLATTENYÉSZTÉSI ALKALMAZÁSAI 73
3.1. A szelekciós minimum és a szelekciós differenciál megállapítása 73
3.1.1. A szelekciós minimum számítása 74
3.1.2. A szelekciós differenciál (SD) megállapítása 75
3.2. A szelekciós haladás számítása populáció-genetikai mutatószámok felhasználásával 82
3.3. A fontosabb populációgenetikai mérőszámok számítása 86
3.3.1. Az örökölhetőség (h ) mérőszámának becslése 88
3.3.1.1. Az örökölhetőség (h ) becslése a genetikai előrehaladás alapján (realizált h ) 89
3.3.1.2. Az örökölhetőség (h ) számítása a rokon-egyedek fenotípusos hasonlósága alapján 89
3.3.1.2.1. A h megállapítása korreláció segítségével 90
3.3.1.2.2. Az örökölhetőség becslése szülő-utód regresszióval 93
3.3.1.2.3. A varianciaanalízis módszerének alkalmazása az örökölhetőség számítása során 96
3.3.1.3. Az örökölhetőség (h2) megállapítása iker vizsgálatokkal 101
3.3.2. Az ismételhetőség 102
3.3.3. A genetikai korreláció 105
3.4. A generációintervallum megállapítása 108
4. ROKONSÁG, ROKONTENYÉSZTETTSÉG, PEDIGRÉANALÍZIS 115
4.1. A rokonság mértékének kiszámítása 120
4.2. A rokontenyésztettség mértékének kifejezése 122
4.3. Az effektív populációméret és a populációk rokontenyésztettségének becslése 132
4.4. Az állatállományok genealógiai szerkezetének vizsgálatára alkalmas egyszerűbb módszerek 134
5. HETERÓZIS 141
5.1. A heterózis genetikai magyarázata 142
5.2. A heterózishatás becslésének módszerei 144
5.3. A heterózis típusai 146
6. AZ IMMUNO- ÉS BIOKÉMIAI GENETIKA HASZNOSÍTÁSA 154
6.1. Alapfogalmak, módszerek, alkalmazott jelölések 154
6.2. A biokémiai és az immunogenetika hasznosítása gazdasági állataink nemesítése során 163
6.2.1. Származásellenőrzés 164
6.2.2. Ikerpárok immunológiai vizsgálata, bizonyos kórformák felderítése 169
6.2.3. A vércsoport és a biokémiai polimorfizmusok - mint marker gének - hasznosítása közvetett szelekció formájában 172
6.2.4. A populációk genetikai változatosságának, homogenitásának és hasonlóságának elemzése 175
6.2.5. A gazdasági állatfajok és fajták filogenetikus törzsfája szerkesztésének és a genetikai távolság becslésének jelentősége 180
7. ÁLLATTENYÉSZTÉSI CITOGENETIKA 187
7.1. A kromoszómák azonosítása 187
7.2. Kromoszóma térképek szerkesztése 190
7.2.1. Kapcsoltsági csoportok megállapítása 190
7.2.2. Az azonos kromoszómán lévő gének helyének, sorrendjének és viszonylagos távolságának meghatározása 191
7.2.3. Az ivari kromoszómák kromoszómatérképei 194
7.2.4. Kromoszómatérkép szerkesztés hárompont módszerrel 196
8. FELHASZNÁLT ÉS JAVASOLT IRODALOM 204
MELLÉKLETEK

Témakörök