Anyagi versenyjog

Tartalom

Előszó 3
I. Fejezet: A versenyjog célja 5
II. Fejezet: A versenyjog területei 7
1. Az anyagi versenyjog fő ágai 7
2. A jogterületek differenciálódása 7
2.1 A tisztességtelen verseny 7
2.2 A versenykorlátozások joga 8
3. Versenyjogi területek a magyar versenytörvényben 8
III. Fejezet: A versenyjog nemzetközi intézménytörténete 10
1. A tisztességtelen verseny elleni jog kialakulása 10
1.1 Francia bírói jog 11
1.2 Német út 11
2. A kartelljog kialakulása 11
3. Koncentráció (fúzió) és a piaci uralommal (gazdasági erőfölénnyel) való visszaélés jogi szabályozása 13
3.1 Törekvés a monopólium kialakulásának törvényi megakadályozására 13
3.2 A monopolhelyzettel való visszaélés tilalma 14
3.3 Az EGK jogalkotás szerepe 15
4. Versenyjogi fogyasztóvédelem 16
IV. Fejezet: A versenyjog hazai története 17
1. Magyarországi versenytörvények 17
2. A tisztességtelen verseny hazai szabályozása 18
3. Kartelljog 19
4. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés 21
5. Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése 21
6. Versenyjogi fogyasztóvédelem 22
6.1 A tisztességtelen versenyből önállósodó III. fejezet 22
6.2 Fogyasztóvédelmi tárgyú normák a versenykorlátozások jogában 23
V. Fejezet: Az európai közösség versenyjoga és a magyar versenyjog 24
1. Az EK versenyjogában fő területei 24
2. Az EK versenyjogának szerepe a magyar versenyjogi jogalkalmazásban 24
3. Az európai normák közvetlen/alkalmazhatósága 24
3.1. Az EK versenyjog elvi alkalmazhatósága Magyarországon 25
3.2. Az EK versenyjogának alkalmazása a tagállam Magyarország versenyhivatala és bíróságai által 25
3.2.1. Kartelljog és domináns pozícióval való visszaélés 25
3.2.2. Az EK koncentrációs szabályainak tagállami alkalmazása 26
4. Versenyjogi jogharmonizáció 26
4.1. Jogharmonizáció célszerűségi alapon 26
4.2. Jogharmonizációs/Kötelezettség 27
4.2.1. Az anyagi versenyjog harmonizálása 27
4.2.2. A versenyeljárás harmonizálása 28
4.3. Jogharmonizáció a csatlakozást követően 28
VI. FEJEZET: A TÖRVÉNY HATÁLYA 29
1. Személyi hatály 29
1.1. Személyi hatály általában 29
1.1.1. Vállalkozás 29
1.1.2. Versenytárs 30
1.1.3. Fogyasztó 30
A fogyasztó versenyjogi fogalmának változása 30
Fogyasztókra vonatkozó versenyjogi normák 31
1.1.4. Üzletfél 32
Az üzletfél fogalma 32
Az üzletfélre vonatkozó versenyjogi normák 32
1.2. A kartelljog személyi hatálya 33
1.3. Az összefonódás személyi hatálya 33
1.4. Személyi hatályt korlátozó közös rendelkezések 33
2. Tárgyi hatály 33
2.1. Piaci magatartás 33
2.2. A magyar és az EK versenyjog tárgyi hatálya 34
2.2.1. Ágazat-semlegesség, illetőleg kivett területek 34
2.2.2. A szabályozással „lefedett" magatartások köre 34
3. Területi hatály 35
VII. FEJEZET: A TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMA 37
1. Generálklauzula 38
1.1. Generálklauzula - fejezeti klauzula 38
1.2. Elkövetési magatartás 38
2. Hírnévsértés 40
2.1. Elkövetési magatartás 40
2.2. A védelem tárgya 41
3. Üzleti titoksértés 42
3.1. Elkövetési magatartás 42
3.2. A védelem tárgya: az üzleti titok 43
3.2.1. A titok üzleti jellege 43
3.2.2. Az üzleti titok megjelenési formája 44
3.2.3. Méltányolható érdek 44
3:2.4. Titkosítás 44
3.2.5. Kapcsolat a titokjogosultja és a jogsértő között 44
4. Bojkott 45
4.1. Alanyok 45
4.2. Elkövetési magatartás 45
4.3. A védelem tárgya 46
5. Jellegbitorlás 46
5.1. Előfeltételek 46
5.1.1. Versenytársi minőség 46
5.1.2. Ismertség 47
5.1.3. összetéveszthetőség 47
5.1.4. Felismerés 47
5.1.5. Hozzájárulás hiánya 47
5.2. Az elkövetési magatartások csoportosítása 47
5.3. A védelem tárgya 48
5.3.1. Az áruval kapcsolatos jellegbitorlás 48
5.3.2. Az elnevezéssel kapcsolatos jellegbitorlás 49
5.4. Jogkövetkezmény 50
6. Tisztességtelen eljárások. 51
6.1. Elkövetési magatartás 51
6.1.1. A versenyeztetés tisztaságának megsértése 51
6.1.2. Az árverés3 a tőzsdei ügylet tisztasága 52
6.2. A norma szubszidiaritása 52
6.2.1. A Tpvt. által szabályozott versenyeztetés 52
6.2.2. Más törvény által szabályozott versenyhelyzetek 52
VIII. FEJEZET: ÜZLETI DÖNTÉSEK TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA 54
1. Előzmények 54
1.1. A széles értelemben vett fogyasztók versenyjogi védelme 54
1.2. Egységes fogyasztóvédelmi szemléletű szabályozás az Fttv. keretében 54
1.3. Üzletfélre vonatkozó tilalmak a Tpvt.-ben 55
2. Az üzletfél fogalma 55
3. A III. fejezetben szereplő tényállások 56
4. Az üzletfelek megtévesztésének tilalma 56
4.1. A megtévesztés fogalma 56
4.1.1. A tévedés lehetősége 56
4.1.2. A megtévesztő magatartás nem feltétlenül célzatos 57
4.1.3. A megtévesztés nemcsak áruval kapcsolatban történhet 57
4.2. A megtévesztés tipikus esetei 58
4.2.1. Megtévesztés az áru árával és lényeges tulajdonságával kapcsolatban. . 58
a) Az áru ára 58
b) Az áru lényeges tulajdonságai. . 58
4.3. A megtévesztés módja 59
4.3.1. Aktív magatartással megvalósuló megtévesztés 59
4.3.2. Elhallgatással megvalósuló megtévesztések 60
5. VÁLASZTÁSKORLÁTOZÓ ÜZLETI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA 61
5.1. Eredmény - negatív hatás lehetősége 61
5.2. Indokoltság 62
7. Speciális versenyjogi jogkövetkezmény 62
IX. FEJEZET: KARTELI JOG 64
1. A kartell fogalma 64
1.1. Versenyszűkítés 65
1.2. A kartell hatása 65
1.3. Elkövetési magatartás 66
1.3.1. Megállapodás 66
1.3.2. összehangolt magatartás 66
1.3.3. Döntés 66
1.4. Függetlenség 67
2. A kartellek csoportosítása 67
2.1. Tipikus kartell tényállások 68
2.1.1. Klasszikus kartellek, kőkemény versenykorlátozások 68
2.1.2. Egyéb tilos kartellek 68
2.2. A kartellrésztvevők egymáshoz viszonyított helyzete 69
2.2.1. Horizontális kartellek 69
2.2.2. Vertikális kartellek 69
3. Jogkövetkezmények 69
3.1. Semmisség 69
3.2. Versenyjogi jogkövetkezmények 70
3.3. A kétféle jogkövetkezmény viszonya 70
4. A kartelltilalom alóli kivételek 71
4.1. A kivételek áttekintése 71
4.2. Nem független vállalkozások közötti kartell 71
4.2.1. Nem független vállalkozások 72
4.2.2. Független vállalkozások 74
4.3. Bagatell kartell 74
4.3.1. A piaci részesedés szerepe a bagatell kartellé minősítés során 74
4.3.2. Érintettek 75
4.3.3. Viszonyítás 75
4.3.4. Időbeliség 76
4.3.5. Érintett piac 76
4.3.6. A bagatell kartell jogkövetkezménye 78
4.3.7. „Kőkemény"kartellek 78
4.3.8. Hasonló megállapodások együttes hatására tilosnak tekintendő bagatell kartell 78
5. Mentesülés 79
5.1. A mentesülés egységes feltételrendszere 79
5.2. Konjunktív feltételek 79
5.3. Az egyedi mentesülés előzménye: az egyedi mentesítés 81
5.4. Az egyedi mentesítés helyett egyedi mentesülés 81
6. Csoportmentesítés 82
6.1. A csoportmentesítés bevezetésének indokai 82
6.2. Hatáskör 82
6.3. A csoportmentesítés joghatása 83
6.4. A mentesítés szempontjai 83
6.5. A csoportmentesítési rendeletek felépítése 83
6.6. A csoportmentesítés időbeli hatálya 84
6.7. A technológia-átadási megállapodások mentesítése 84
6.8. Szakosítási megállapodások mentesítése 85
6.9. Kutatási és fejlesztési megállapodások mentesítése 85
6.10. Vertikális megállapodások mentesítése 86
6.10.1. A vertikális kartellek leggyakoribb típusai 86
6.10.2. A vertikális kartellek közgazdasági megközelítése 88
6.10.3. A magyar vertikális csoportmentesítési rendelet főbb szabályai 88
a) A rendelet tárgyi hatálya 88
b) A mentesüléshez még megengedett maximális piaci részesedés 88
c) Fekete lista 89
d) A mentesítés jövőre nézve történő mellőzése 90
6.11. A biztosítási megállapodások egyes csoportjainak mentesítése 90
6.12. A gépjármű ágazatban a vertikális megállapodások mentesítése 91
6.13. A csoportmentesítési rendeletben foglalt mentesítés mellőzése 92
7. Engedékenységi politika 93
7.1. Az engedékenység tartalma 93
7.2. Az engedékenység feltételei 93
7.3. Bírságmellőzés (elengedés) és bírságcsökkentés 94
8. Informátori díj 94
8.1. Az informátori díj célja 95
8.2. Az informátori díjra való jogosultság 95
8.3. Az informátori díj összege 96
9. Magánjogi igényérvényesítés 96
9.1. Versenyjogra hivatkozás polgári perekben 96
9.2. A magánjogi igényérvényesítés nehézségei 96
9.2.1. Az érvénytelenségre hivatkozó alperes nehézségei 96
9.2.2. A kárigényt érvényesítőfelperes nehézségei 97
9.3. A kárigény érvényesítését megkönnyítő vélelem 97
9.3.1. A kár mértéke a vélelem szerint 97
9.3.2. A vélelem jellege 97
9.3.3. Milyen kartellek esetén érvényesül a vélelem? 97
10. AZ engedékenységi politika és a magánjogi
igényérvényesítés „ütközése" 98
X. FEJEZET: GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA 99
L A tilalom funkciója 99
2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és más versenysértő cselekmények kapcsolata 100
2.1. Elhatárolás a vállalkozások összefonódásától 100
2.2. Az erőfölénnyel visszaélés elhatárolása a tisztességtelen versenytől 100
3. A gazdasági erőfölény 101
3.1. A gazdasági erőfölény fogalma 102
3.2. Az áruforgalom korlátaiból adódó gazdasági erőfölény 102
3.2.1. Monopólium 102
3.2.2. Oligopólium 104
3.2.3. Monopszónium 104
3.2.4. Oligopszónium 104
4. Irányadó körülmények a gazdasági erőfölény létének megállapításához 105
4.1. Érintett piac 105
4.2. A piac megtámadhatósága 106
4.3. A vállalkozás financiális helyzete 107
4.4. Az érintett piac jellemzői 107
5. Visszaélés a gazdasági erőfölénnyel 107
5.1. Az árral kapcsolatos visszaélések 108
5.1.1. Tisztességtelen ár 108
5.1.2. „Felfaló ár" 108
5.1.3. Áruvisszatartás 109
5.2. Indokolatlan előny kikötése 110
5.2.1. Tisztességtelen indokolatlan előny 110
5.2.2. A másik fél döntéseinek befolyásolása indokolatlan előny szerzése céljából 111
5.3. Indokolatlan hátrány okozás 111
5.3.1. Korlátozás 111
5.3.2. Üzleti kapcsolattól elzárkózás 111
5.3.3. Árukapcsolás 111
5.3.4. Üzletfelek indokolatlan megkülönböztetése 112
5.3.5. Piacra lépés indokolatlan akadályozása 113
5.3.6. Indokolatlanul hátrányos piaci helyzet teremtése 114
XI. FEJEZET: A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 115
1. Terminológia 115
2. Történeti visszatekintés 115
3. az összefonódás jogi szabályozásának funkciója 116
4. Az összefonódás fajtái 116
4.1. Fúzió 116
4.2. Az irányítás 117
4.2.1. Közvetlen irányítás 118
4.2.2. Közvetett irányítás 120
4.3. Teljes funkciójú új cég közös alapítása 120
5. Az összefonódás feltétele a függetlenség 120
6. az engedélykérési kötelezettség 121
6.1. Együttes árbevétel 121
6.1.1. Az együttes árbevétel számítása 121
6.1.2. Érintett vállalkozás-csoport 121
6.2. A vállalkozáscsoportok - külön-külön számított -árbevétele 123
6.2.1. Két vállalkozás-csoportmérete 123
6.2.2. Több ügylet figyelembevétele 124
6.3. Az árbevétel számítási módszere 124
7. Engedélykérés 125
7.1. Az engedélykérő 125
7.2. Az engedélykérés határideje 125
8. Elbírálási szempontok 125
9. A döntéshozatal 130
9.1. Előnyök és hátrányok szabad mérlegelése 130
9.2. Törvényi korlát figyelembe vétele 131
10. Feltételek, kötelezettségek előírása 132
10.1. A feltétel, kötelezettség funkciója 132
10.2. Feltétel és kötelezettség eltérő joghatása 132
10.3. A feltételek fajtái 132
10.4. Feltételként, kötelezettségként támasztható
tipikus körülmények 133
10.5. Határidő tűzése 134
11. járulékos versenykorlátozás 134
12. az engedély iránti kérelem elutasításának jogkövetkezményei 134
13. az engedély visszavonása 135
14. Az engedélyt adó határozat módosítása 135
15. AZ engedélykérés elmulasztása 135
15.1. Tudomásszerzés engedélykérési kötelezettségről 136
15.2. A GVH eljárása 136
Miskolczi Bodnár Péter: Anyagi versenyjog 136
15.3. Jogkövetkezmények 136
15.4. A határozat végrehajtása 137
16. Kapcsolódás, elhatárolás 138
16.1. A teljes funkciójú vállalkozás közös alapításának elhatárolása a kartelltől 138
16.2. Az összefonódás versenyjogi és társasági jogi kérdései 138
16.2.1. Egyesülés és fúzió 138
16.2.2. Irányításszerzés és konszernjog 138
XII. FEJEZET: A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL 140
1. A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre 140
2. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása 140
3. A Gazdasági Versenyhivatal szervezete 141
3.1. Elnök és elnökhelyettesek 141
3.2. Versenytanács - eljáró versenytanács 141
a) A Versenytanács 141
b) Eljáró versenytanács 141
c) A Versenytanács elnöke és tagjai 141
3.3. Összeférhetetlenségi szabályok 141

Témakörök