1.055.393

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az adatvédelmi biztos beszámolója 2002


Kiadó: Adatvédelmi Biztos Irodája
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 393 oldal
Sorozatcím: Az adatvédelmi biztos beszámolója
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Színes ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Engedje meg az olvasó, hogy egy jubileumi eseményre hívjam fel a figyelmet a 2002. évi beszámoló elején. Ebben az évben, 2002-ben múlt 10 éve, hogy az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok... Tovább

Előszó

Engedje meg az olvasó, hogy egy jubileumi eseményre hívjam fel a figyelmet a 2002. évi beszámoló elején. Ebben az évben, 2002-ben múlt 10 éve, hogy az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Ez a törvény olyan jogalkotási terméke a rendszerváltást követő parlamentnek, amelyre méltán lehet büszke az Országgyűlés, illetőleg a magyar nemzet is, hiszen az 1989-ben meghonosított, a hazai jogrendben korábban nem ismert két alkotmányos alapjogot, a személyes adatok védelméhez, illetőleg a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot részletezi. A személyes adatok védelme és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítása a demokratikus jogállam alapelve és egyben a jogállam államgépezetének működési elve is. Nem szabad arról megfeledkezni, hogy egy jogállamban az adatvédelem átlépi az állami szféra határait; az alkotmányos alapelveknek a polgárok egymás közötti viszonyában is érvényesülnie kell. Az információs jogok megszületése Magyarországon a politikai változásnak köszönhető: e kérdésnek azért van politikai színezete is. A jogállami forradalomban megalkotott alkotmánymódosítás emelte az alkotmányos jogok sorába e két demokratikus alapjogot. Ez a jogalkalmazásban több problémát is okoz, hiszen e jogok nem a mindennapi élet gyakorlatából kristályosodtak ki, hanem a törvényhozáson keresztül - felülről - szivárogtak be a jogrendbe. Az alkotmányos alapjogi státusz elnyerése után, még mielőtt az adatvédelmi törvény megszületett volna, az Alkotmánybíróság a személyi szám alkotmányellenességét megállapító 15/1991. (IV. 13.) AB határozatában kihangsúlyozta és megfogalmazta, hogy mit jelent valójában a személyes adatok védelméhez fűződő jog. Az Alkotmánybíróság megfogalmazásában ez információs önrendelkezési jogként jelent meg, melynek leglényegesebb tartalma, hogy a személyes adatával mindenki maga rendelkezhet; vagyis - és ez jelent meg később az adatvédelmi törvényben is - személyes adatot kezelni csak akkor lehet, ha az érintett ehhez hozzájárul. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jogállamban is biztosítani kell azokhoz az adatokhoz való hozzájutást, amelyek az állam működése érdekében szükségesek, ezért az érintett hozzájárulásán túl törvény is elrendelheti a személyes adatok kezelését. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 11
I. TEVÉKENYSÉGÜNK FŐBB ADATAI 14
A vizsgálatok általános jellemzői 16
Panaszügyek 24
Ügyintézési időtartam 34
II. A VIZSGÁLATOK 37
A) Személyes adatok 37
A választási kampány 38
A Belügyminisztérium és központi adatkezelő szervezete 42
Rendőrség 43
Vám- és Pénzügyőrség adatkezelése 45
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 47
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 52
önkormányzatok 57
Adatkezelés, adattovábbítás, nyilvánosságra hozatal 58
Anyakönyvi eljárás 64
Szabálysértési eljárás 66
Parkolási társaságok 67
A videokamera rendszerekről 67
Egészségügy 70
Munkáltatók 76
Oktatásügy 81
Távközlési szolgáltatók 84
Internet 90
Hitelintézetek adatkezelése 95
Biztosítók adatkezelése 99
Áruküldők, direkt marketing cégek 102
Sajtó 105
A múlt feltárása, tudományos kutatás 110
Nemzetközi ügyek 113
B) Közérdekű adatok 117
Közérdekű adatok az önkormányzatok kezelésében 118
Korrupció elleni harc - üzleti titok - nyilvánosság 119
Közszereplők adatainak nyilvánossága 121
Információszabadság és parlament 122
Információszabadság és környezetvédelem 123
Titokfelügyelet 124
C) Jogszabály-véleményezés 126
Javaslatok jogszabályok megalkotására és módosítására 130
III. AZ ADATVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS;
AZ ELUTASÍTOTT KÉRELMEK NYILVÁNTARTÁSA 133
A) Az adatvédelmi nyilvántartás 133
Az adatvédelmi nyilvántartásba történő bejelentkezés 2002. évi sajátosságai 135
Az adatvédelmi nyilvántartás tartalmi elemzése 136
Az adatvédelmi nyilvántartás informatikai rendszerének állapota és fejlesztése 141
B) Az elutasított kérelmek nyilvántartása 143
Részletes adatok 143
MELLÉKLETEK 147
1. Az adatvédelmi biztos tájékoztatója 149
Tájékoztató az országgyűlési képviselők választásával összefüggő adatkezelések egyes kérdéseiről 151
2. Az adatvédelmi biztos ajánlásai 157
Az országgyűlési és a helyhatósági képviselőjelölt-ajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás 159
Az írásbeli nyelvvizsgadolgozatok megtekintésének rendjével kapcsolatos adatvédelmi biztosi ajánlás 168
Az országgyűlési vizsgálóbizottságok - különösen a 41/2002. (VII. 12.) OGY határozattal létrehozott, a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Magyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvételének tényeit és körülményeit vizsgáló bizottság - adatkezelésére vonatkozó adatvédelmi biztosi ajánlás 174
Az örökbefogadni szándékozó személy pszichikai alkalmassági vizsgálatát követő adattovábbításról szóló adatvédelmi biztosi ajánlás 183
A postahivatalokban a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését szolgáló technikai és szervezési intézkedéseket szorgalmazó adatvédelmi biztosi ajánlás 187
Jelentés az OBH 6580/2001 sz. ügyben 189
Az örökbefogadással összefüggő adatkezeléssel kapcsolatban kiadott együttes ajánlás 195
3. Az adatvédelmi biztos közleményei 201
4. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásai 219
A) Személyes adatok védelmével kapcsolatos esetek 219
Állásfoglalás: az állam, mint jogalkotó nem rendelkezhet és nem is rendelkezik az igehirdetés tartalmáról, és annak korlátairól sem 221
Állásfoglalás: a munkáltató, mint a számítógépes hálózat üzemeltetője adatkezelőnek minősül, a munkáltatónak kell gondoskodni arról, hogy a hálózaton belül védeni kívánt
adatokat illetéktelenek ne ismerhessék meg 223
Állásfoglalás: a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjének kampánylevelével összefüggő adatkezelések jogellenesek 225
Állásfoglalás: a mobiltelefon számát, fax számot, e-mail címet a hitelintézet csak az ügyfelek önkéntes hozzájárulása alapján kezelheti 228
Állásfoglalás: a katonai ügyészségek a terheltnek nem tekinthető, de a büntetőeljárásban érintett személyek személyes adatainak a határozatokban és más kiadmányokban való feltüntetését mellőzzék 230
Állásfoglalás: a távközlési szolgáltató átadhatja díjtartozásokból eredő követelések kezelésével foglalkozó cégnek az előfizetőknek a nevét, lakcímét, valamint a díjfizetéssel és díjtartozással összefüggő adatait 232
Állásfoglalás: a felsőoktatási intézményekben a személyes és különleges adatok csak az érintett hozzájárulásával kezelhetők 234
Állásfoglalás: az internetes honlapon lévő tárgyalási jegyzéken az érintettek neve nem jelenhet meg, a jegyzék csak az ügyszámot, a tárgyalás helyét és idejét, a bíró nevét, illetve az ügy tárgyának megjelölését tartalmazhatja 236
Állásfoglalás: a perbeli különleges személyes adatok kezeléséről 238
Állásfoglalás: a helyi adóhatóság a magánszemély hozzájárulása nélkül csak a jogszabályban felsorolt adatokat kezelheti 241
Állásfoglalás: több, egymástól független, de ugyanazon jogosult részére történt bejegyzésről szóló határozatot csak a jelzálog jogosultjának lehet kézbesíteni, míg a jelzálog-kötelezetteknek csak a rájuk vonatkozó bejegyzésről szóló határozatot kell elküldeni 244
Állásfoglalás: a tanúvallomás személyes adatnak minősül, amelynek kezelőjévé válnak mindazok, akik annak tartalmát rögzítik és továbbítják, vagy az eljárás későbbi szakaszában azt megismerve felhasználták 246
Állásfoglalás: az érintettek felkutatása nem tilalmazott, törvényi rendelkezés szerint ez a pártfogók kifejezett feladata is, a felkutatáshoz azonban ugyanazok az eszközök állnak rendelkezésére, mint bármely más szervnek, vagy bármely állampolgárnak 249
Állásfoglalás: az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, a nyilvántartás biztonságáért az adatot kezelő intézmény vezetője felelős 251
Állásfoglalás: Dr. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök által a nyugdíjasoknak írt levél 253
Állásfoglalás: az a személy kaphat tájékoztatást az érintett betegellátásával összefüggő adatairól, akit ő az ellátását követően teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmaz 255
Állásfoglalás: minden olyan esetben, amikor törvény nem teszi lehetővé az intézet számára, hogy az elítéltekről vagy más érintettekről felvételeket készítsen, és azokat meghatározott személyeknek bemutassa, ezt csak az érintettek határozott, tájékozott és önkéntes hozzájárulása birtokában teheti meg 257
Állásfoglalás: a járőröző rendőr az igazoltatás során megismert adatokat nem jegyzetelheti ki 260
Állásfoglalás: az előzetes letartóztatásról szóló igazolás csak a letartóztatás kezdő és záró időpontját tartalmazhatja, a terhelt bűncselekményére vonatkozó egyéb adatot nem 262
Állásfoglalás: személyes adatok - e körbe tartozik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának illetménye és egyéb juttatásai - az érintett hozzájárulásának hiányában csak törvény felhatalmazása esetén adhatók át harmadik személynek 265
Állásfoglalás: a közszereplést vállaló személyeknek vállalni kell azt is, hogy mind a sajtó, mind pedig a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben 267
Állásfoglalás: a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet alkotmányellenesen korlátozza a szabálysértési határozattal érintett személyek információs önrendelkezési jogát 271
Állásfoglalás: a szolgáltató szerződésében törvényes jogalap nélkül nem kezelheti a fogyasztók személyazonosító igazolványának számát, illetve a munkahelyére vonatkozó személyes adatait 274
Állásfoglalás: az Avtv. és a közoktatási törvény szigorú értelmezése az osztálytalálkozó célját szolgáló adattovábbítást nem teszi lehetővé 278
Állásfoglalás: az ügyféladatok marketing célú továbbítására a bankcsoporton belül nincs törvényi felhatalmazás, az adattovábbítás csak az ügyfél hozzájáruló nyilatkozatának birtokában lehetséges 280
Állásfoglalás: az érdekelt személynek az elnöki ügyvitelben kezelt iratokba közvetlen betekintési joga nincs, főszabályként csak az ügy számáról és arról a tényről kaphat felvilágosítást, hogy az ügyet elintézték-e 283
Állásfoglalás: a kárrendezéshez elégséges információt nyújt az adóbevallás egy kivonatos másolata, mely tartalmazza a vállalkozó adózott jövedelmének összegét, az adóbevallás, a munkaszerződés teljes körű megismerése nem indokolt 285
Állásfoglalás: a távközlési szolgáltató az előfizető kérésére köteles a telefonkönyvben feltüntetni, hogy az érintett személyes adatai nem használhatók fel közvetlen üzletszerzési célra 288
Állásfoglalás: a szabálysértési eljárások során helytelen az a gyakorlat, hogy az eljáró szerv határozatain a záró részt követően feltüntetik a „határozatot kapják" cím alatt valamennyi érintett nevét és címét 290
Állásfoglalás: a személyes adatok védelméhez való jog megelőzi a vizsgatesztek újrafelhasználhatóságához fűződő érdeket 292
Állásfoglalás: a kötelező kamarai tagság megszűnt, és így a tagdíjfizetés is önkéntes, a korábban be nem fizetett tagdíj megfizetési kötelezettsége azonban továbbra is fennáll, a követelésbehajtó cégnek történt adattovábbítás az adatvédelmi törvénnyel nem ellentétes 294
Állásfoglalás: külföldi adatfeldolgozó akkor vehető igénybe - az Avtv. értelmezése és az adatvédelmi biztos gyakorlata szerint ha az adatfeldolgozó olyan államban van, amely biztosítja a személyes adatok megfelelő védelmét 296
Állásfoglalás: önmagában a hitelképtelenség tényének közlésével a hitelintézet nem tesz eleget az adatkezelőket terhelő tájékoztatási kötelezettségének 298
Állásfoglalás: a tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges 302
Állásfoglalás: ha a bíróságon elhangzott és ott az iratkezelési szabályoknak megfelelően kezelt személyes adatokat az érintett személyével azonosítva nyilvánosságra hozzák, sérül az érintett információs önrendelkezési joga 303
Állásfoglalás: az APEH adatkezelésével kapcsolatos vizsgálatról 307
B) Közérdekű adatok nyilvánosságával, valamint az információs jogok ütközésével kapcsolatos esetek 313
Állásfoglalás: alkotmányos jog érvényesülését lehetetlenítené el, ha az állam a közérdekű adatok szolgáltatásával összefüggésben a közléssel kapcsolatban felmerülő költségeken túli költségeket az adatkérőre háríthatná 315
Állásfoglalások: államtitoknak minősülnek a nemzetbiztonsági hivatalok személyi állományára, a nemzetbiztonsági jellegű köztisztviselői, közalkalmazotti, szolgálati és munkaviszony létesítésére vonatkozó adatok, feltéve, hogy a minősítésük a törvénynek megfelelően megtörtént 319
Állásfoglalás: a bizottság nyilvános üléseire készített előterjesztések - nem személyes - adatai nyilvánosak, e körben nem alkalmazható az Avtv. 19. § (5) bekezdése 321
Állásfoglalás: a rádióengedély adatai - az esetleges személyes adatokat leszámítva - az Avtv. szerint közérdekű adatoknak számítanak 323
Állásfoglalás: a megyei közigazgatási hivatalok által felkért szakértők nem ismerhetik meg az illetékhivatalban kezelt adótitoknak minősülő adatokat 327
Állásfoglalás: a személyes adatokat leszámítva a kisebbségi önkormányzat kezelésében lévő minden irat közérdekű adat 330
Állásfoglalás: a bírák neve és beosztása nyilvános adat 334
Állásfoglalás: az információszabadsággal kapcsolatos, eltérő törvényi rendelkezések közül a hatóságok kötelesek az adatkérő számára a legkedvezőbbet alkalmazni 337
Állásfoglalás: az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságára vonatkozó szabályok sértik a személyes adatok védelméhez fűződő jogot 340
Állásfoglalás: a Gazdasági Versenyhivatal érdemi határozatai és vizsgálati jelentései nyilvánosak 344
Állásfoglalás: a Pénzügyminisztérium a válaszadás elmulasztásával közérdekű adatokat tartott vissza 349
FÜGGELÉK 351
Az iroda szervezete és gazdálkodása 353
Evaulation mission (peer review) with TAIEX support 354
Értékelő misszió (peer review) a TAIEX támogatásával 363
Az adatvédelmi biztos által véleményezett jogszabálytervezetek 373
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 386
Véleményezésre megküldött egyéb dokumentumok 388
Előadások konzultációk 2002-ben 389
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az adatvédelmi biztos beszámolója 2002
Állapot:
1.940 Ft
970 ,-Ft 50
5 pont kapható
Kosárba