Mi az elmélkedés és hogyan kell elmélkedni? | |
Elmélkedni annyit, tesz, hogy megszűnünk szavakkal gondolkozni s a jeleket tenni a jelzett dolgok helyébe | 1 |
Az elmélkedés segítői. A test és a lélek egysége | 6 |
A cselekvés szerepe az akarat nevelésében | |
Csupán a cselekvés hoz létre szokásokat bennünk: az apró cselekvések szerepe, ebben a munkában. A cselekvés szerepe, amennyiben a nyilvános cselekvés kötelez bennünket. A cselekvés, mint gyönyör | 11 |
Az önkéntes cselekvés ideje nagyon rövid. Ezen az apró hatások termékeny hatóerejének hosszú időn át való fölhalmozása segít; mindig tevékenynek kell lenni. A részletes időbeosztás alkalmatlan volta. Időben soha sincs hiánya annak, aki föl tudja azt használni, aki világos föladatokat tűz maga elé, aki fölhasznál minden jó gerjedelmét: aki alkalmazza ezt a szabályt: Age quod agis | 20 |
A magasabb kultúra az önző előtt halálosan gyűlöletes. A jövő arisztokráciája | 38 |
A túlterhelés általában nem a túlfeszített munkától ered, hanem rossz szokások, beteges önszeretett, szétforgácsolt munka következménye | 41 |
Összefoglalás | 47 |
A testi egészségtan a tanuló akaratának nevelése szempontjából | |
Az egészség lényeges föltétele az önfegyelmezésnek és a kitartó munkának. A rosszul értett szellemi munka ártalmassága, az egészségre nézve. A temperamentumot is meg tudjuk változtatni. Az ésszerű táplálkozás szükségessége. Túlságosan sokat eszünk. Az emésztő szervek túlterhelése. A lélegzés egészségtana. A mozgás jótékony hatása | 50 |
A kiszemelt testgyakorlatok, mint az akarat első iskolája | 68 |
A testgyakorlatra vonatkozó tévedések. Nem kellenek atléták! Anglia oktalan utánzása. Angol gondolkozók panasza a testgyakorlatokkal való visszaélés miatt. A hiúság és a testgyakorlatok | 70 |
A szellemi munka szabad levegőn | 77 |
A pihenés. Miben különbözik a restségtől? Az alvás. Az éjfélig való munka. A kora reggeli munka | 79 |
A pihenés. (Folytatás) A szórakozás szüksége. Azok a föltételek, melyek hasznossá teszik a szórakozást a szellemi munkásra nézve | 84 |
Összefoglalás | 90 |
Általános áttekintés | 92 |
Gyakorlati rész | |
Rendszeres elmélkedések | |
A legyőzendő ellenségek: Az érzelgősség és az érzékiség | |
Miről ismerhetjük meg az önfegyelmezésre nézve ellenséges állapotokat. Fölsorolásuk | 99 |
A határozatlan érzelgés. Az érettség válsága. A húsz éves képzelet regényei. A késői házasság következményei | 102 |
Az érzékiség. Következményei, okai. A társaság és irodalom szaporítja ingereit. Carlyle és Manzoni véleménye. A szerelem helye az életben. Az e tárgyra vonatkozó szofizmák. Eszközök az érzékiség leküzdésére | 114 |
A tanulók legtöbbjének középszerű erkölcsisége. Oktalan hiúság rabjai. Naív illúzióik az érzéki szerelem élvezeteinek értékelésében | 140 |
A bűnös szokások. Hatásuk, orvosságuk | 145 |
A legyőzendő ellenségek: A társak | |
A veszedelmes társak kategóriái. A diákegyesületek. A társadalmi összeköttetések | 147 |
A legyőzendő ellenségek: A restek álokoskodásai | |
Nem lehet megújulni! Nincs idő! A pálya elfoglaltsága stb. | 158 |
Csak Párisban lehet dolgozni! A vidék előnyei a szellemi munkára nézve | 163 |
Összefoglalás | 174 |
A munka örömei | |
A henyélők boldogtalanok. A munka mint a boldogság forrása magában véve és következményeiben | 175 |
Vissza- és előrepillantás | 180 |
A környezet nyújtotta segélyforrások | |
A közvélemény, a tanárok | |
Az elismerés utáni vágy fontos szerepe. A közvélemény a középiskolában s az egyetemen. Milyennek kellene lennie az egyetemi tanárnak? A tanulók szükségletei. Az a nemes feladat, melyet a magasabb oktatásnak maga elé kellene tűznie | 190 |
A magasabb oktatásról alkotott abszurd fölfogás. Kizárólag az emlékezet művelésére szorítkozik. Tanultság nem tudomány. A tudósnak jellemvonásai, ki méltó e névre | 205 |
Az elhunyt nagyok hatása | 213 |
Befejezés | 217 |