1.103.855

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Az egyházjog forrásai

Történeti bevezetés

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 273 oldal
Sorozatcím: Pázmány Péter Katolikus Egytem Kánonjogi Posztgraduális Intézet-Egyház és jog - Kiadványok a kánonjog és az egyházakkal kapcsolatos jog köréből
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN: 963-361-007-9
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének első kiadványaként, az Egyház és jog - Kiadványok a kánonjog és az egyházakkal kapcsolatos jog köréből című sorozatban lát napvilágot. A kánonjog történetéről a magyar olvasó mindmáig csak több forrásból és általános jelleggel, elsősorban a hazai jogtörténeti, ill. hatályos kánonjogi munkák segítségével tájékozódhatott, mivel a részletesebb ismeretek és a modern kutatások eredményei magyar nyelven nem voltak hozzáférhetők. E hiányt kívánja pótolni Erdő Péter professzor könyve, amely a kánonjog történetét ezúttal a jogforrások oldaláról mutatja be (a tudománytörténet és az intézménytörténet feldolgozását a szerző külön kötetekben tervezi).
A munka szisztematikusan csoportosítva, időrendben tárgyalja az egyházjog forrásainak gyűjteményeit; a nagyobb korszakokról rövid jog- és kultúrtörténeti bevezetések adnak áttekintést. Az egyes gyűjtemények ismertetése során a szerzőség és a keletkezés problémái,... Tovább

Fülszöveg

A jelen kötet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének első kiadványaként, az Egyház és jog - Kiadványok a kánonjog és az egyházakkal kapcsolatos jog köréből című sorozatban lát napvilágot. A kánonjog történetéről a magyar olvasó mindmáig csak több forrásból és általános jelleggel, elsősorban a hazai jogtörténeti, ill. hatályos kánonjogi munkák segítségével tájékozódhatott, mivel a részletesebb ismeretek és a modern kutatások eredményei magyar nyelven nem voltak hozzáférhetők. E hiányt kívánja pótolni Erdő Péter professzor könyve, amely a kánonjog történetét ezúttal a jogforrások oldaláról mutatja be (a tudománytörténet és az intézménytörténet feldolgozását a szerző külön kötetekben tervezi).
A munka szisztematikusan csoportosítva, időrendben tárgyalja az egyházjog forrásainak gyűjteményeit; a nagyobb korszakokról rövid jog- és kultúrtörténeti bevezetések adnak áttekintést. Az egyes gyűjtemények ismertetése során a szerzőség és a keletkezés problémái, a művek felépítése és egymáshoz való viszonya mellett a szerző gyakran kitér a kollekciók kulturális hátterére és utóéletére is, Gratianustól kezdve pedig külön figyelmet szentel a hivatkozás koronként változó formáinak. A gyűjtemények legjobb kiadásai és az újabb szakirodalomra történő, gondosan megválogatott utalások lapalji jegyzetekben olvashatók, melyeken kívül a további eligazodást a kötet elején szakirodalmi tájékoztató segíti. Az anyag áttekintéséhez tudományos és gyakorlati szempontból a bevezető rövidítések jegyzéke, valamint alapos név- és címmutató, ill. tárgymutató nyújt segítséget.
Ez a rövid, de informatív, egyszerű stílusban íródott, ugyanakkor gazdagon dokumentált bevezetés a kánonjog forrástörténetébe hasznos, sőt szükséges segítőtársa a jogtudomány, a teológia és a történettudomány hallgatóinak és kutatóinak, rajtuk kívül azonban élvezetes olvasmányul szolgálhat az Egyház és a jog története iránt érdeklődő szélesebb közönség számára is. Vissza

Tartalom

A rövidítések jegyzéke
Szakirodalmi tájékoztató
Bevezetés
Az egyházjog forrásai1
Az egyházjog forrásainak története2
Előzetes megkülönböztetések4
A kánonjogi gyűjtemények fajai4
Az egyházjogi forrástörténet periódusai10
A régi jog (Ius Antiquum) kora (1140-ig)
A patrisztikus kor (az 1. századtól a 8. század első feléig)15
A jogi normák és gyűjtemények kapcsolata15
A pszeudo-apostoli gyűjtemények (1-3. század)16
Tartalom, forma, technika és a kánonjog inkulturációja16
Az egyes gyűjtemények20
A régi zsinati gyűjtemények (4-5. század)40
A zsinati törvényhozás és írott emlékei40
A keleti gyűjtemények48
Az afrikai gyűjtemények50
A galliai gyűjtemények53
Itáliai "gyűjtemények" vagy fordítások54
A pápai törvényhozás és a dekretálisok összegyűjtésének kezdetei56
A kora középökori gyűjtemények (a 6. századtól a 8. század első feléig)58
A gyűjtemények fejlődése58
Bizánci gyűjtemények63
Afrika utolsó gyűjteményei68
Itáliai gyűjtemények71
Hispániai gyűjtemények80
Galliai gyűjtemények85
Az inzuláris gyűjtemények87
A vezeklési könyvek91
A Karoling reform kora (8. század második fele - 9. század)105
A politikai-kulturális környezet hatása a gyűjteményekre105
A regionális szemléletű gyűjtemények107
A Karoling-kor vezeklési könyvei108
Egyetemes szemléletű nagy kánonjogi gyűjtemények113
A hamis gyűjtemények117
A részleges egyházjog gyűjteményei: a capitula episcoporum127
A Karoling világ felbomlásától a 12. századi újjászületésig (10. század - 1140)129
A gyűjtemények irányzatai és módszertani fejlődésük129
A posztkaroling és a császári reformidőszak gyűjteményei132
Itáliai gyűjtemények133
A nyugati frank (francia) terület gyűjteményei134
A keleti frank (német) terület gyűjteményei134
Posztkaroling vezeklési könyvek136
Wormsi Burchardus Decretuma138
A gregoriánus reformmozgalom gyűjteményei142
A szigorú vagy radikális reformmozgalom gyűjteményei144
Az érett vagy mérsékelt gregoriánnus reformkorszak gyűjteményei152
A nem gregoriánus gyűjtemények153
Chartres-i Szent Ivo gyűjteményei155
Gratianus módszertani előfutárai158
A klasszikus kánonjog kora (1140-1563)
A Decretum Gratiani165
A gyűjtemény összeállításának körülményei166
A római jog feléledése és a skolasztika166
A gyűjtemény szerzőja és keletkezési ideje168
A mű módszere és szerkezete169
A szöveghagyomány és a paleák kérdése173
A mű jogi értéke és hatása174
A hivatkozás módja176
Dekretális-gyűjtemények 1234 előtt179
A "primitív" kollekciók179
A "szisztematikus" gyűjtemények180
Az "iskola" által elfogadott gyűjtemények181
Dekretális-gyűjtemények az oktatásban Itálián kívül181
A quinque compilationes rendszerének kialakulása182
IX. Gergely dekretális-gyűjteménye (1234)188
A gyűjtemény összeállításának körülményei és jogi értéke188
A gűyjtemény szerkezete, módszere és tartalma191
A gyűjtemény elterjedése és kiadásai192
A hivatkozás módja193
Dekretális-gyűjtemények a Liber extra és a Liber sextus között194
IV. Ince három gyűjteménye195
X. Gergely gyűjteménye196
III. Miklós gyűjteménye197
A Liber sextus (1298)197
A gyűjtemény összeállításának körülényei és jogi értéke197
A gyűjtemény szerkezete és tartalma198
A hivatkozás módja199
A Corpus iuris canonici többi gyűjteményei200
A Clementinae200
XXII. János Extravagáns-gyűjteménye202
Az Extravagantes communes203
A Corpus iuris canonici204
A kánoni jogszabályok egyéb gyűjteményei206
Formulák, kancelláriai szabályok206
Zsinati gyűjtemények, szinodális könyvek és a részlegs jog más gyűjteményei207
A trentói egyházjog kora (1563-1917)
A korszak jellemzése217
A pápai rendelkezések és gyűjteményeik219
A pápai dokumentumok fajtái az újkorban219
A pápai rendelkezések gyűjteményei224
A zsinati gyűjtemények227
A Római Kúria jogszabályainak gyűjteményei229
A kongregációk aktái230
A bíróságok és hivatalok gyűjteményei234
A kodifikációk kora (1917-től)
Az első kodifikáció237
A Codex iuris canonici reformja240
A keleti egyházjog kodifikációja249
Egyéb forráskiadások252
Név- és címmutató257
Tárgymutató267
Summarium Latinum273
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem