Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek technológiája II.

Tartalom

Bevezetés 1
A KÜLSŐ ERŐ HATÁSA AZ ANYAGOK SZERKEZETÉRE.
ÁLTALÁNOS RÉSZ.
A MARADÓ ALAKVÁLTOZÁSOK MECHANIKÁJA.
1. A külső erő hatásának módjai 7
I. Az alakváltozások fizikai okai.
A) A tér egy irányában működő, folytonosan növekedő, egyenletesen elosztott, lassan ható erők, vagyis a húzás és a nyomás 7
2. A húzó- és nyomóerő hatása 7
a) Az erőhatások alatt végbemenő rugalmas sűrűségváltozások 7
3. Az elemi csoportok sűrűségváltozása 7
4. A kohézió körzete és ennek helyzete a belső erők ábráján 9
b) Az elmozdulások tovaterjedése 10
5. Az elmozdulások ábrázolása 10
6. A test fősíkjában észlelhető elmozdulások irányvonalainak hálózata 11
c) Az elmozdulások fajai 13
7. Az elmozdulások minőségét befolyásoló körülmények 13
a) Amorf anyagok 14
8. A rugalmas, az ideig tartó és a maradó alakváltozások...14
a) A kohézió körzete jóval magasabban fekszik a pr változását jelző hiperbola csúcspontjánál 15
9. A külső erő rugalmas alakváltozása 15
10. A rugalmas sűrűségváltozás 15
11. Az arányosság törvénye 16
12. A rugalmas méretváltozás határa 17
b) A kohézió körzete a p,- változását jelző hiperbola csúcspontjához közel áll 17
13. A külső erő rugalmas és képlékeny alakváltozást okozhat 17
14. Amorf anyagoknál az elmozdulás irányának szöge 18
c) A kohézió körzete alatta van a változásátjelző hiperbola csúcspontjának 19
15. A külső erő főleg képlékeny alakváltozást okoz 19
a) Kristályos anyagok 19
16. A kristályos anyag különleges sajátossága. A késleltetett harmonikus forgás 19
17. A szívósság lényege 20
18. Ferde irányú erők komponenseinek hatása 20
19. A diszharmonikus mozgás befolyása az állapotábrára 21
a)A kohézió körzete jóval magasabban fekszik a változását jelző hiperbola csúcspontjánál 22
20. A szívósan rugalmas anyagok 22
21. A szívósan rugalmas anyagok törési határa 23
kohézió körzete közel van a változását jelző hiperbola csúcspontjához 23
22. A szívósan képlékeny anyag 23
23. Az orientálódás és a méretnövelés közötti összefüggés 23
24. A szemcse közötti kohézió befolyása az alakváltozásra 24
25. Ewin és Rosenhain megfigyelései _24
d) A kohézió körzete a változását jelző hiperbolacsúcspontja alatt van 25
26. Rendkívül alacsony rugalmassági határral bíró szívós és képlékeny anyag 25
d) A felszíni rajzok és a csúszás szöge ... 25
27. A felszíni rajzok képződésének oka 25
28. A felszíni rajzok élénkítése, Hartmann kísérleti eredményei 26
29. Kristályos anyagok elmozdulása, irányvonalainak szöge . 27
e) Az összetartozó húzó- és nyomófeszültségek .. 29
30. A feszültségek összetartozóságának jellege 29
B) A tér két irányában ható, egyenletesen elosztott erők . 30-
31. A palástra ható feszültségek viszonya az azonos alakváltozást okozó, homlok-lapra ható feszültségekhez . 30
C) A tér három irányában ható, egyenletesen elosztott erők 31
32. A feszültségek minőségére vonatkozó általános megjegyzés 31
33. Háromirányú húzófeszültség. A gátló anyagok hatása 31
34. A háromirányú, egyforma nagyságú nyomófeszültségek hatása 32
35. A háromirányú, egyenlőtlen nagyságú nyomófeszültségek hatása 32
36. Az összetett igénybevételek felbontása húzásra és nyomásra 33
II. A maradó alakváltozások kísérleti megállapítása s azoknak a feszültségekkel való összefüggése.
A) A tér egy irányában működő, egyenletesen elosztott erők ... ... 33
Folytonosan növekedő, lassan ható erők 33
a) A feszültségek meghatározása 33
37. A maradó alakváltozások meghatározásának módja 33
38. A kísérleteknél követendő szempontok 34
A húzás 39
39. A fejrészek befolyása -39
40. A próbatest méreteinek legalkalmasabb viszonya 40
41. A rugalmas alakváltozás kiküszöbölésének módja. 40
42. Az egyenletes fajlagos megnyúlás 43-
43. A feszültség a fajlagos megnyúlás függvénye 43
44. A feszültségi ábra és a feszültség növekedésének hatása ... 45
45. A feszültség analitikai képlete 46
46. Négyszög-keresztmetszetű próbatestek 47
A nyomás 48
47. A feszültség számításához alkalmazandó próbatestek méreteinek viszonya. 48
48. A feszültség függvénye és a nyomóerő ábrája 49
49. A feszültség ábrája 51
50. A feszültség analitikai képlete . 51
51. Vékony darabok nyomásánál szükségelt erőtöbblet 52
52. A kenőszerek s alátétlemezek befolyása a nyomóerőre 56
53. Négyszög-keresztmetszetű próbatestek 57
A szívósság mérőszámának meghatározása ... 57
54. A feszültségi ábra területének meghatározása 57
55. A fuzió- és a nyomóerő munkája 59
56. Az arányos testek törvénye 61
A képlékenység mérőszámának meghatározása 61
57. A nyújthatóság határát az elemi csoportok mérete szabja meg 61
58. A képlékenység mérőszáma 62
59. A képlékenység mérőszámának szélső határai. 63
60. A képlékenység mérőszámának valódi értéke 64
61. A kontrakció viszonya a képlékenységhez 67
A jellemző adatok meghatározása a diagramm felvétele nélkül _ 68
62. Az egyenletes nyúlásnak, feszültségnek s a képlékenységnek meghatározása 68
Az összetartozó feszültségek viszonyszámának meghatározása . 68
A viszonyszám meghatározása grafikai eljárással 68
63. A viszonyszám értéke 68
64. Az egyenletes nyúlás határánál érvényesülő alkalmazhatóság határa . 69
A viszony szám meghatározása analitikai belső súrlódás alapján 70
65. Duouet eljárása. 70
66. A belső és külső súrlódás közötti összefüggés és a Duouet eljárásának fizikai alapja 73
67. A Duouet és Rejtő eljárása közötti kapcsolat 74
68. A DuouET-REjTŐ-MOHR-féle eljárások közötti kapcsolat 74
Közelítő eljárások az összetartozó feszültségek meghatározására 76
69. A Mesnager és a Ludwik-féle eljárás... . 76
A leggyakrabban használt fémek jellemző adatai 78
70. A leggyakrabban használt fémek jellemző tulajdonságainak számértékei 78
b) Megszakitással működő, lassan ható erők 80
71. Pihentetés nélkül ható növekedő erők 80
72. Pihentetéssel ható növekedő erők 83
73. Állandó nagyságú, ismételten ható erők 84
Az alakváltozások minőségének meghatározása mikroszkóppal 89
74. A szemcse méreteinek változása húzásnál és nyomásnál .. 89
75. A SAUVEUR-féle eljárás 92
B) A tér több irányában működő lassan ható erők 97
76. A több irányú erőhatások kifejtésének módjai - 97
módosított nyomás -97
77. A módosított nyomás jellemző fajai 97
a) A leírás és a szúró megfogás 99
78. A felszínrajzokból levont következtetések 99
79. Az alakváltozás, vékony gátló réteg esetén 102
80. Az alakváltozás, vastag gátló réteg esetén 103
81. Gömbded alakú test szúró megfogása . 104
82. A szerszám metsző szögének befolyása 105
83. Az elmozdulásokkal járó jelenségek rideg, képlékeny és szívós anyagok esetén.. 107
84. A Brinell-féle keménység 108
A harapás 111
85. A két fösíknak egymásra való hatása 111
86. Az elmozdulásokkal járó jelenségek rideg, képlékeny és szívós anyag esetén 112
87. Változó metszőszegű szerszámok jellegzetes alakja 115
A nyírás és a lyukasztás 116
88. A kísérleti jelenségek ismertetése 116
89. Az elmozdulások és alakváltozások iránya . 117
90. A szívós, képlékeny s rideg anyagok alakváltozása... 118
91. A nyíróerő nagysága izotrópszerű szívós anyagnál 90 metszőszögű szerszámok használata esetén 119
92. A nyíróerő képlete nem izotrópszerű anyagokra vonatkozólag 122
93. A nyíróerő nagysága rideg anyagoknál . 122
94. A nyírott tárgy berepedésének feltétele 124
95. A lyukasztásnál előálló jelenségek s a szükséges maximális erő 126
96. A lyukasztásnál észlelhető alakváltozások 129
8) A hajlítás 129
A rövid karon való hajlítás 129
97. Rövid karon való hajlítás esetén érvényesülő felszínrajzok 129
98. A hajlítóerő nagysága 131
A hosszú karon való hajlítás 132
99. A hosszú karon való hajlítás esetén a szívós alakváltozás folyama alatt érvényesülő felszínrajzok és alakváltozási jelenségek __132
100. A külső erő nyomatékának kiszámítása 135
101. A belső erők nyomatékának általános képlete 137
102. A belső erők nyomatéka négyszögkeresztmetszetű testek esetén 138
103. A belső erők nyomatéka körkeresztmetszetű testek esetén 142
104. A belső erők nyomatéka összetettebb keresztmetszetek esetén 144
105. A hajlítóerő képlete 145
106. A képlékeny alakváltozáskor érvényesülő alakváltozási jelenségek 148
107. Hajlításnál elérhető legkisebb görbületi sugár 148
A hajlított test berepedésének feltétele 149
108. Az egyszerű hajlítás berepedésének feltétele _149
Az ismételt hajlítás berepedésének feltétele 150
110. A szívósság határán belül végzett, ismételt hajtogatások száma 153
Bemetszett rudak hajlítása 154
111. Bemetszett rudak hajlítása lassan ható erővel 154
Bemetszett rudak hajlítása ütőhatással
112. A bemetszett rudak ütőhatású hajlításához használt gépek és próbatestek 155
113. A szabványosan bemetszett rudak szélső szálainak meg nyúlása lassú hajlításnál 155
114. Az ütőhatások által befolyásolt megnyúlás és hajlító munka képlete 160
Forgásban levő tengelyek váltakozó irányi hajlítása 163
115. Forgásban levő sima tengelyek berepedésének feltétele... 166
116. Forgásban levő változó keresztmetszettel bíró tengelyek 166
A csavarás 166
Az alakváltozási jelensége 168
117. A csavarás lényege .169
118. A csavarás primér-hatása és a hatás komponensei 170
119. A tengelyirányú komponens zsugorító hatása 171
120. A sugárirányú komponens összenyomó hatása 172
121. Négyszögkeresztmetszetű tárgy szemcséinek alakváltozása..174
122. A csavart test törésének alakja 174
A nyomaték számítása 174
123. Kör- és négyszögkeresztmetszetű testek csavaró nyomatéka 174
A berepedés feltétele 177
124. A berepedést okozó elcsavarás meghatározása 177
Váltakozó irányú el csavarások 179
125. Ludwik kísérletei váltakozó irányú elcsavarásokkal 179
A vágás és a forgácsolás 179
A forgácsolás fajai 179
126. A vágás és a forgácsolás közötti viszony 179
127. A 90 metszőszögű szerszám hatása 179
128. A hegyes metszőszögű szerszám hatása 181
A vágás. 182
129. A vágás erőszükséglete és az okozott alakváltozások . 182
130. A metszés 185
Forgácsolás 90-ú metsző szögű szerszámmal... 185
131. A 90-ú szerszám erőszükséglete 185
132. A forgácsolt felület rideg anyagnál 187
133. A forgácsolt felület szívós anyagnál 188
134. A forgácsolt felület szívós-képlékeny anyagnál 189
A forgácsolás hegyes metszőszögű szerszámmal 190
135. A hegyes metszőszögű szerszám erőszükséglete... 190
136. A ferde él metszőszöge . 192
A kaparás 193
137. A kaparás erőszükséglete- 193
A karcolás 198
138. A karcoló szerszám erőszükséglete 198
A tér több irányában ható aktív erők. . 201
a) Kétirányú erők 201
Belső nyomással terhelt csövek 201
139. A cső belső falára ható nyomóerők 201
Belső és külső nyomással terhelt csövek... ... 207
140. A belső és külső nyomás egyensúlyi feltéte 207
Háromirányú erők
Tömör testre ható három irányú erők 208
141. Egyenlőtlen nagyságú háromirányú erők .208
Üreges testre ható három irányú nyomóerők 210
142. Üreges testek minden oldalról való nyomása 213
143. A belső nyomás hatása zárt csőre 213
C) Nagysebességű erők 213
144. Gyorsan végzett szakitókisérleteknek hatása 213
145. Gyorsan végzett nyomókísérleteknek hatása .213
b) A tér több irányában ható nagysebességű erők 216
146. Az alakváltozás körzetének kisebbedése lökő hatások folytán 216
D) A tér három irányában ható nyomóerőknek hegesztő hatása. .
a) Hegesztés kapcsolócsoportok útján ..218
147. A hegesztés feltételei 219
a) Oldalnyomással végzett hegesztés 219
148. Szúró hatással létesített oldalnyomás 220
Palástnyomással végzett hegesztés 222
149. Palástnyomással létesített oldalnyomás 222
Ütközéssel végzett hegesztés 222
150. A ScHOPP-féle eljárás. 222
Hegesztés kristályos csoportok útján 222
a) Termikus kezeléssel javított hegesztés 222
151. Kovácstűzben hegesztett tárgyak kilágyítása 222
Termikus kezeléssel végzett hegesztés 223
152. A termikus kezelés kristályosító hatásának felhasználása ...223
153. Zárt üregek összehegesztésének feltételei .223
SZILÁRD ANYAGOK ALAKVÁLTOZÁSÁNÁL MEGOLDANDÓ FELADATOK.
154. A megmunkálás módja 227
155. Szállítható egyedek megmunkálásánál előforduló műveletek 228
156. Helyhez kötött egyedek megmunkálásánál előforduló műveletek 229
157. Szálas termények feldolgozásánál előforduló műveletek 229
158. Törmelékek feldolgozásánál előforduló műveletek 230
ALKALMAZOTT RÉSZ.
A FÉMEK ALAKÍTÁSA KÜLSŐ ERŐK HATÁSÁVAL.
I. Alakítás a tömegek egységes voltának fenntartása mellett.
159. Általános megjegyzések 235
A) Vasötvözetek _235
160. Izzó vasfajták ellenállása 235
161. Kovácstűzhelyek 237
a) Az anyag nyujthatóságán alapuló alakítás ... ... 239
162. Az alakítások fajai _239
a) Kovácsolás 240
163. A kovácsolás eszközei 240
A kézi kalapácsok 240
164. A kézi kalapács és az üllő 240
A transzmissziós kalapácsok - 241
165. A nyeles kalapács 241
166. A léces-frikciós kalapács . 241
167. A hevederes-frikciós kalapács 243
168. A közönséges rúgós kalapács 243
169. Az »Ajax« rúgós kalapács 244
170. Az amerikai rúgós kalapács 244
171. A SCHMlDT-féle légpárnás kalapács -244
172. Az ARNS-féle légpárnás kalapács 246
173. A YEAKLY-féle légpárnás kalapács. 246
174. A kovácsoló gép - 248
A mótorikus kalapácsok, vagy gőzpőrölyök ... 248
175. A gőzpőrölyök osztályozása 248
176. A Nasmyth-féle gőzkalapács. -249
177. A DAELEN-féle gőzkalapács 251
178. A gőzpőrölyök ütésszáma és munkakifejtése 252
p) A sajtók 255
179. A sajtók csoportosítása _255
180. A kézi csavarsajtó _256
181. A frikciós csavarsajtó -256
182. A hidraulikus sajtó - 257
183. A sajtolás fokozatának néhány példája . 258
184. A pneumatikus vagy szegecselő sajtó -261
Hengerelés _ -261
185. A hengerjáratok és hengersorok fajai 261
Kéthengerű hengerjáratok és hengersorok .. 263
186. A behúzás feltétele _263
187. Az egyenletes alakváltozás és az egyenletes erőeloszlás főtétele 266
188. A szélesbedés mértéke 268
189. Az universzális (egyetemes) hengerjárat 269
190. A négyszögű üregek szerkesztése 269
191. A tömörítő üregek szerkesztése 270
192. A profilos üregek szerkesztése 271
193. A hengerek energia-szükséglete 272
194. A tárgy lehűlés hengerlésközben 281
Négyhengerű járatok 282
195. A OREY-féle hengerjárat 282
Excentrikus hengerjáratok 284
196. Változó vastagságú rudak hengerlése 284
Ferde tengelyű hengersorok 284
197. A MANNESMAN-féle hengerlés 284
198. Változó falvastagságú csövek hengerlése . 286
A hengerelt árúk elnevezése és gyártásának módja
199. A hengerelt árúk elnevezése. 286
200. A rúdárúk gyártása 287
201. A lemezárúk gyártása - 288
202. Vasúti kerékabroncsok gyártása 289
203. Hegesztett csövek gyártása 289
5) A mángorlás 290
204. A mángorlás eszközei és alkalmazásának módja 290
Áthúzás gyűrűs üregen. 292
Drótok és rudak áthúzása gyűrűs üregen 292
205. A gyűrűs üreg szerkesztése és a tárgy alakításához szükséges munka 292
206. A drót minimális átmérője, valamint hosszúságának maximuma 296
207. Szívós anyagok ellenállása gyűrűs üregen való áthúzáskor 297
208. A dróthúzó motolla 299
209. A húzópad 300
Csövek és edények gyűrűs üregen való áthúzása 300
210. A cső falának méretváltozása 300
211. Edények húzása és alakos rudak üregen való sajtolása 302
212. A csőhúzás módja 303
b) A hajlítás 303
213. Lemezmélyítés és az ehhez szükséges külső erő 303
214. A nyomóeszterga 307
215. A peremezőgép 308
216. Kazánlemezek hajlítása 308
217. Párkánylécek húzása 309
c) A. csavarás 309
218. A csavarás ipari alkalmazhatósága . 309
B) Egyéb fémek 309
a) Vörösréz 309
219. Hengerelt árúk készítése vörösrézből 309
Sárgaréz 310
220. Hengerelt és préselt árúk készítése sárgarézből... 310
Cink 310
221. Hengerelt árúk készítése cinkből 310
Ólom 311
222. Hengerelt és sajtolt árúk készítése ólomból 311
Ón 311
223. Ónlemezek gyártása 311
Arány és ezüst 311
224. Az arany- és ezüstlemezek gyártása 311
II. Alakítás a test tömegének több részre való osztásával.
A) Szabályos alakítás 312
a) Darabolás _312
225. A darabolás fajai 312
a) Nyírás 312
226. A párhuzamosan vezetett ferde élű ollók erőszükséglete - 312
227. A párhuzamosan vezetett ferde élű olló szerkezete . ... 317
228. Az aratógép ollója 319
229. A kézi olló 319
230. A tárcsaolló 320
231. A posztó- és a fűnyíró olló 321
P) Lyukasztás 321
232. A lyukasztógép szerkezete 321
Vágás 322
233. A vágás erőszükséglete és a vágó szerszám szerkezete 322
e) Harapás 323
234. A harapás erőszükséglete és a harapó szerszám szerkezete 325
235. A tárcsás harapó szerkezete s erőszükséglete 326
Metszés 326
236. A vasmetszéshez szükséges erő és energia 326
Fürészelés 332
237. A fűrészek szerkezete és munkaképessége 332
b) Forgácsolás _333
a) A forgácsoló gépek elnevezése ... 333
238. A forgácsoló gépek osztályozása 333
A megmunkált felületek egyenlőtlenségének .foka 335
239. A megmunkált felületek egyenlőtlensége . 335
240. Az egyenes és a V alakú nagyolószerszám hatása. . 336
A nagyolószerszám erőszükséglete, alakja és sebessége 338
241. A nagyoló szerszám erőszükséglete és a forgácsolásnál képződő meleg 338
242. A nagyolásnál képződő melegmennyiség 340
243. A nagyoláshoz használt szerszámok anyaga 341
244. A gyorsforgácsoló acél kovácsolása és edzése 342
245. A kedvező metsző- és elhelyezési szögek értéke 343
246. A főmozgás normálsebessége és a gazdaságos sebesség értéke 344
A szerszámgépek elemei 348
Haladó mozgást létesítő elemek 348
247. A visszamenés sebességének növelése 348
248. A WiTHWORTH-féle elrendezés . 349
249. A CAVÉ-féle elrendezés 350
250. A csavarral való mozgatás 350
251. A forgattyús elrendezés 351
252. A himbás elrendezés 351
Forgófőmozgást létesítő elemek 353
253. A lépcsős szijdobok elrendezése 353
254. A szíjdobokat helyettesítő fogaskerekek elrendezése 356
255. A forgás értelmének megváltoztatása 358
A mellék mozgásokat létesítő géprészek 358
256. A szupportszerkezetek. 358
A szerszám és a tárgy befogása- 359
257. A szerszám befogásának változatai 359
258. A tárgy befogásának változatai . 360
2) A forgácsoló gépek leírása 361
A gyalúk 361
259. A közönséges hosszgyalú 361
260. A veremgyalú 362
261. A lemezgyalú 363
262. A harántgyalú 363
263. A függőleges gyalú 364
Az esztergák 364
264. Az esztergák fajai 364
A hossz esztergák 365
265. A közönséges hosszeszterga elrendezése 365
266. A fejszeg és a nyeregszeg szerkezete 365
267. A szupport változtatható sebességét létesíthető szerkezetek 367
268. A szupport gyorsabb mozgatását végző szerkezet 369
269. A megkívánt sebességet biztosító áttevések meghatározása 369
270. Alakos tárgyak gyártásához szükséges sziipporszerkezetek 370
271. Órás eszterga 372
272. A gyűrűs eszterga 373
273. A vasúti eszterga 374
A fejesztergák 375
274. A vízszintes tengelyű fejeszterga 375
275. A függélyes tengelyű fejeszterga 376
A fúrók 376
A hengerfúrók 376
276. Hengerfúró, amelynél a főtengelybe ágyazott csavar végzi a mellékmozgást 376
277. Hengerfúró, amelynél a főtengely csavarként van kiképezve 377
A lyukfúró 377
A lyukfúró szerszámok - 377
278. Az ágyúfúró 377
279. A csapos fúró 377
280. A hegyes fúró 379
281. A központos fúró 381
282. A spirálfúró 381
283. A fúró erő- és munkaszükséglete 382
A lyukfúró eszközök és gépek 385
284. A fúróeszközök. 385
285. A közönséges szabadon álló fúrógép 386
286. A gyorsfúrógép 386
287. A darufúrógép 388
A marók 389
A maró szerszámok 389
288. A kézi szerszámok 389
289. A gépi szerszámok . . 391
290. A maró osztása és átmérője 391
291. A maróval megmunkált felület simasága . 392
292. A maró metszőszöge 393
293. A maró forgásiránya 396
294. A homlokmaró 396
295. A maró erő- és munkaszükséglete 397
A marógépek . 398
296. Munkaléceket egyengető maró 398
297. Az egyetemes maró, mint síkmaró 398
298. Az egyetemes maró, mint fogmaró 398
299. A régibb fogaskerékmaró 401
300. Fogaskerékmaró készítésének módja 402
301. Csavaralakú fogaskerékmaró 403
A reszelők 404
302. A reszelők készítésének módja 404
A koptatás 404
303. A koptatás fajai
A koptatás és a csiszolás 407
304. A köszörülés főbb szabályai 407
305. A köszörülés munkaszükséglete 407
306. A köszörűk szellőztetése s öblítése 411
307. A koptatáshoz használt anyagok . 412
308. Csiszológép síkfelületek koptatásához 414
309. Illesztendő felületek koptatása . 414
310. Csiszológép tengelyek koptatásához 415
311. Csiszológép hengerek koptatásához . 416
312. Csiszológép alakos tárgyak koptatásához 416
313. Testsokaságok csiszolásához alkalmas dob 417
A fényesítés 417
314. A fényesítés lényege . 417
315. Fényesítő eszközök és gépek 417
A csavar készítés 418
316. A csavarorsó készítéséhez szükséges szerszám 418
317. A csavarhüvely készítéséhez szükséges kézi szerszám -419
318. A csavarkészítő gép 420
B) Szabálytalan darabolás 421
319. A szabálytalan darabolás módjai 421
Alakítás több test tömegének összekapcsolásával.
A) Kohéziós kapcsolat 421
320. A hegesztés és bevonás 421
321. A Schoop- és a Shering-féle eljárás 422
B) Adhéziós kapcsolat 422
322. A lemezelés 422
C) Foglalatos kapcsolás 423
323. A foglalatos kapcsolás csoportjai 423
324. Adhéziós kapcsolattal párosult foglalatos kapcsolás 423
325. Tiszta foglalatos kapcsoláson alapuló eljárások --423
FÜGGELÉK.
A maradó alakváltozások mechanikájának fontosabb eredményképletei -425

Témakörök