Az ember és az emberiség szellemi vezetése

Fülszöveg

Antropozófia a teljes nyilvánosság előtt kíván hatni. A „titok" abban a belső komolyságban rejlik, amellyel az antropozófiát minden szívnek újólag kell átélni. A lélek csakis belső átélésben képes megragadni azt.
AZ elevenség erőt hoz létre az akaratban, melegséget az érzésben és az érzületben. Az emberen múlik, hogy az antropozófiát csak elképzeli, vagy át is éli azt.
Antropozófia az emberi szeretet hajtóereje. És az antropozófia területén minden tevékenységet szeretetbe kell merítenünk.
„A szellem meghal a tudásban. A látásban új életre kel. A látásban születik a szeretet."

Rudolf Steiner
...az emberi fejlődésen végigvonul egy impulzus, amelyről joggal állíthatjuk, hogy Pál apostol szavainak - „Nem én, hanem a Krisztus énbennem" - valósággá kell válnia. Annyit kell csupán tudnunk, mi is az ember valójában, és ennek ismeretében eljuthatunk Krisztus lényének felismeréséig. És hogyha az emberi lény valódi szemlélete által eljutunk ehhez a Krisztus-ideához és tudjuk, hogy oly... Tovább

Fülszöveg

Antropozófia a teljes nyilvánosság előtt kíván hatni. A „titok" abban a belső komolyságban rejlik, amellyel az antropozófiát minden szívnek újólag kell átélni. A lélek csakis belső átélésben képes megragadni azt.
AZ elevenség erőt hoz létre az akaratban, melegséget az érzésben és az érzületben. Az emberen múlik, hogy az antropozófiát csak elképzeli, vagy át is éli azt.
Antropozófia az emberi szeretet hajtóereje. És az antropozófia területén minden tevékenységet szeretetbe kell merítenünk.
„A szellem meghal a tudásban. A látásban új életre kel. A látásban születik a szeretet."

Rudolf Steiner
...az emberi fejlődésen végigvonul egy impulzus, amelyről joggal állíthatjuk, hogy Pál apostol szavainak - „Nem én, hanem a Krisztus énbennem" - valósággá kell válnia. Annyit kell csupán tudnunk, mi is az ember valójában, és ennek ismeretében eljuthatunk Krisztus lényének felismeréséig. És hogyha az emberi lény valódi szemlélete által eljutunk ehhez a Krisztus-ideához és tudjuk, hogy oly módon juthatunk el hozzá leginkább, ha elsősorban magunkban keressük, majd ezek után visszatérünk a bibliai írásokhoz, ekkor tudjuk csak felbecsülni a Biblia valódi, hatalmas értékét. Senki sem becsüli és méltányolja jobban a Bibliát, mint aki Krisztust az említett módon találta meg. Képzeljük el, hogy ellátogatna a Földre egy lény, mondjuk egy marslakó, aki sohasem hallott Krisztusról és a tevékenységéről. Mindabból, ami itt a Földön lezajlott, ez a lény nem sokat értene, és az sem érdekelné különösképpen, ámi iránt az emberek napjainkban érdeklődnek. Egy valami azonban biztosan felkeltené az érdeklődését: a földi evolúció központi impulzusa, a Krisztus-idea, ahogyan kifejezi az ember lényét magát.

A borítón
Alekszej Javlenszkij (1864-1941) festménye látható, amelynek címe: „Az Ige" (1933)
Művészetéről a festő ezt írta: ... szükségessé vált számomra, hogy az arcnak egy formát találjak, mert megértettem, hogy a nagy művészetet csak vallásos érzülettel lehet csinálni. S ezt csupán az emberi arcba tudtam belevinni. Megértettem, hogy a művész művészetével, formákkal és színekkel azt kell elmondja, ami benne isteni. Ezért a műalkotás látható istenség és a művészet vágyódás Istenre".
Vissza