1.054.439

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az Erdélyi Fejedelemség önképe

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: ELTE
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 119 oldal
Sorozatcím: Udvartörténet kötetei
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 978-963-284-225-7
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér illusztrációval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


A kötet újszerű tanulsága talán az lehet, hogy az erdélyi állam tényleges történései, hogyan állnak szinkronban, vagy aszinkronban az önkép-építéssel. A Szapolyaiak, Báthoryak dinasztia-kultusza például háttérbe szorította azt az „Erdélyhaza" tudatot, amelynek eszmetörténeti nyomait épp Báthory Zsigmond udvari történetírója. Baranyai Decsi János műveiben fedezhetjük fél. Az alakuló ország-kép felmutatásánál fontosabb volt annak feltüntetése, hogy ki uralja ezt a régiót. A szinkroneitás klasszikus példái a tényleges történések és az önkép-építés között Bocskai István, ám inkább Bethlen Gábor uralma idején jelentek meg. Bocskai István reprezentációjában mind nagyobb hangsúlyt kapott a Magyar Királyságra vonatkozó igényország és küldetéstudat jelzése. Bethlen Gábor reprezentációja és diplomáciája idején teljesedett ki az önkép kialakítása. Bethlen Gábor tudta, hogy a dinasztikus emlékezet ápolása politikai célokat szolgál. Báthory Gábor 1628. évi nyírbátori újratemetése - amely a... Tovább

Fülszöveg


A kötet újszerű tanulsága talán az lehet, hogy az erdélyi állam tényleges történései, hogyan állnak szinkronban, vagy aszinkronban az önkép-építéssel. A Szapolyaiak, Báthoryak dinasztia-kultusza például háttérbe szorította azt az „Erdélyhaza" tudatot, amelynek eszmetörténeti nyomait épp Báthory Zsigmond udvari történetírója. Baranyai Decsi János műveiben fedezhetjük fél. Az alakuló ország-kép felmutatásánál fontosabb volt annak feltüntetése, hogy ki uralja ezt a régiót. A szinkroneitás klasszikus példái a tényleges történések és az önkép-építés között Bocskai István, ám inkább Bethlen Gábor uralma idején jelentek meg. Bocskai István reprezentációjában mind nagyobb hangsúlyt kapott a Magyar Királyságra vonatkozó igényország és küldetéstudat jelzése. Bethlen Gábor reprezentációja és diplomáciája idején teljesedett ki az önkép kialakítása. Bethlen Gábor tudta, hogy a dinasztikus emlékezet ápolása politikai célokat szolgál. Báthory Gábor 1628. évi nyírbátori újratemetése - amely a nagy fejedelem akaratából történhetett meg - jó példa volt erre. Annak ötletét, hogy a gyulafehérvári főtemplomot nemzeti panteonná alakítsák át, szerintem Angliából, a westminsteri apátság példájából vette át Bethlen Gábor. A fejedelem imázs-építésében a Magyar Királyság egyes területeinek megszerzésére irányuló törekvés, a lengyel királyság elnyerésére irányuló stratégia, s ezáltal az ígényországok eszméi a legfontosabb dominanciát élvezték. Bethlen tett a legtöbbet azért, hogy az erdélyi állam úgy kerüljön fel Európa térképére, mint a nyugat-európai szuverénekre emlékeztető ország, s hogy az Erdélyi Fejedelemség egy dinamikus, vezető szerepre pályázó állam képében tűnjön fel Közép-Kelet-Európában. Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza

Szabó Péter

Szabó Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Az Erdélyi Fejedelemség önképe Az Erdélyi Fejedelemség önképe Az Erdélyi Fejedelemség önképe

Az előlap hiányzik.

Állapot: Közepes
4.580 Ft
3.660 ,-Ft 20
18 pont kapható
Kosárba