Az Ír-sziget

Előszó

A '90-es évek második felétől világszerte megnőtt az írek, szigetországuk és kultúrájuk népszerűsége. Az egyre szaporodó híradások következtében ma alig akad valaki, akinek, ha az írekről hall, ne jutna eszébe a sör, a pergő tempójú, látványos tánc, kocsmák füstös homályában felhangzó édes-bús ballada, a szép zöld tájak, a tündérek, a kelták, a druidák, esetleg egy-egy híres író, költő, az északír válság vagy a manapság egyre gyakrabban emlegetett „ír csoda" - a „kelta tigris" gazdasági fellendülése.
Az utóbbi tíz esztendőben Írország rengeteget változott. Bármerre járunk a szigeten, mindenütt hatalmas építkezésekkel, vadonatúj épületekkel, kicsinosított településekkel, felújított műemlékekkel és a megnövekedett idegenforgalomra felkészült intézményekben a vendégek rendelkezésére álló barátságos emberekkel találkozunk. Az írek maguk is tisztában vannak a velük kapcsolatban elterjedt közhelyek fontosságával, sőt, jól felfogott érdekükben reklámozzák is őket, hiszen az ország bevételének jelentős része az idegenforgalomból származik.
Az ezredvég egyik legfontosabb felismerése Írországban az volt, hogy a különböző érdeklődésű látogatók számára lehetővé tegye az ország megismerését. Ezért akár hajón, akár repülővel utazunk az Ír-szigetre, szinte megérkezésünk pillanatától fogva feltálalják számunkra a változatosabbnál változatosabb programokat. Az írek nagyon büszkék kulturális eredményeikre. Ennek köszönhető, hogy már a kikötőkben és a repülőtereken találkozhatunk híres íróik, költőik portréival, legszebb műemlékeik, nemzeti kincseik hatalmas posztereivel, aztán buszokon, utcákon folytatódik „beavatásunk", hogy mire egy-egy városközpontba vagy a szállásunkra megérkezünk, már tisztában legyünk azzal, mely programokat nem szabad elmulasztanunk hosszabb-rövidebb tartózkodásunk idején.
Az Ír-szigeten körülbelül 5 millió ember él. Jól átgondolt propagandájuknak köszönhetően a 2000-es évek elején évente majdnem annyi turista látogatta a szigetet, mint ahány állandó lakója van. A propaganda kulturális hangsúlyáról talán az a tény árulkodik legjobban, hogy a látogatók több mint 40 százaléka utazásának fő céljául az ír zene komolyabb megismerését jelölte meg. Ez talán nem olyan meglepő, ha tudjuk, hogy Írország a világ egyetlen olyan állama, mely címerébe egy hangszert - hárfát - helyezett. Ha ehhez hozzáadjuk azoknak a számát, akik az ír színház jó híre vagy valamely ír származású író, költő iránti rajongásuk miatt érkeztek, levonhatjuk azt a következtetést, hogy Írország a kulturális idegenforgalom egyik nagyhatalma. Vissza