A magyar országgyülés története

1867-1927

Szerző

Balassa Imre

T. Boros László

Csetényi József

Hoisty Pál

Kemechey László

Kun Andor

Lengyel Ernő

'Balassa Imre: A magyar országgyülés története ' összes példány

Kiadó:	Magyar Országgyülés Története kiadóvállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1927
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	540 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér szöveg közti portrékkal illusztrálva. Légrády Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar országgyűlés hatvan esztendejének megírásával igen súlyos és felelősségteljes munkát vállaltunk. A hivatásos történetírók azt vetik majd a szemünkre, hogy ez a mű nem lehet tárgyilagos, mert hiányzik még az a bizonyos történeti távlat, amely a közelmúlt és a jelen eseményeinek megítéléséhez szükséges. Ebben az ellenvetésben sok igazság van. A közelmúlt még eleven; azok a nagy események, amelyeket ez a nemzedék átélt, mint a világháború és a forradalmak, belehullámzanak a mai politikai életbe, befolyásolják többé-kevésbbé mindnyájunk sorsát. És mégis vállaltuk, abban a meggyőződésben, hogy munkánk nem volt felesleges vagy hiábavaló. A jelent nem lehet megérteni a közelmúlt nélkül és a jelenre, ha nem ismerjük jól azokat a múltból származó alkotó elemeit, amelyekből összetevődött, lehetetlenség a biztos jövőt felépíteni.
Teljes erőnkből arra törekedtünk, hogy az emberileg lehetséges legszigorúbb tárgyilagossággal s elfogulatlansággal, minden pártpolitikai szempontot kiküszöbölve, irjuk meg a magyar politikai élet hatvan esztendejének történetét. Az olvasónak nem kedveskedünk sem szenzációkkal, sem kulisszatitkokkal. Semmi sem lett volna könnyebb, mint megtömni ezt a könyvet érdekességekkel, közszereplők féltve rejtegetett intimitásaival vagy a politikai boszorkánykonyha titkaival. Mi mást akartunk: be akartuk mutatni az intelligens magyar olvasóközönségnek a magyar politikai életet mozgató erőket, a hatásokat, ellenhatásokat, amelyek kialakították a jelent, bemutatjuk a közszereplőket erényeikkel, hibáikkal együtt, szépítés és torzítás nélkül. A fenkölt szellemű XIII. Leó pápa a vatikáni levéltár megnyitásakor azt mondotta a kutatóknak, hogy semmit el ne hallgassanak és mindent nyilvánosságra hozzanak, akár kedvező az a pápaságra, akár nem, mert nemcsak az hazudik, - mondotta, - aki az igazságot megmásítja, hanem az is, aki az igazságot elhallgatja. Mi is ezt valljuk; ezért nem hallgattunk el egyetlen igazságot sem, ha az a jelen megértéséhez szükséges; viszont feleslegesnek tartottuk megbolygatni olyan dolgokat, amelyek kivül esnek a magasabb történetírói szempont határán. Minthogy egyikünk sem tartozik szorosan egy politikai párthoz sem, a pártokat, politikai csoportokat ugy vesszük szemügyre, mint a semleges haditudósítók szokták a szembenálló ellenfeleket: sem barátaink, sem ellenségeink nincsenek.
Ennek a könyvnek másik célja még bemutatni a parlamentárizmus intézményét összes előnyeivel s tagadhatatlan fogyatkozásaival együtt. Nincs ma időszerűbb kérdés, mint a parlamentárizmus kérdése. A szélső konzervativek, a bolsevisták és az olasz fascismus hivei azt hirdetik, hogy a népparlament ma már nem felel meg az idők követelményeinek; fecsegő testület s egyik feleslegessé vált hagyatéka a szerintük végleg letűnt liberális korszaknak. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
A MAGYAR PARLAMENTARIZMUS EREDETE (Balla Antal) 5
A KIEGYEZÉS KORA 1865-1875. (Balassa Imre)
(A magyar konzervativek. - Deák Ferenc, Eötvös József és Kemény Zsigmond. -
Schmerling, a Reichsrat és nagynémet álom. - Bismarck. - A húsvéti cikk.
Schmerling bukása. - Ferenc József harca az 1848-i törvények ellen. - A hatvanhetes bizottság. - Helyreáll az alkotmány. - Kossuth manifesztuma. - Andrássy
harca a reakcióval. - A bomlás kora.) 25
PÉNZÜGYEK A KIEGYEZÉS UTAN (Csetényi József)
(A centralizmus bukása és a kiegyezés korszaka. - A kiegyezés utáni deficites korszak.) 90
TISZA KÁLMÁN KORSZAKA (Hoitsy Pál)
(Az osztrák gazdasági kiegyezés. - A bosnyák okkupáció. - A harmadik Tiszakormány. - A véderővita. - Tisza Kálmán lemondása.) 95
EGYHÁZPOLITIKAI HARCOK (T. Boros László)
(Egyházpolitika az országgyűlésen. - Deák Ferenc állásfoglalása a haladás mellett. -
Tapogatódzások, félrendszabályok, a főrendiház rideg elzárkózása. - Az első határozott
lépés a reformok megvalósítása felé. - Viharok az elkeresztelési rendelet körül. -
Szilágyi Dezső igazságügyminiszter csatája gróf Apponyi Alberttel. - Egyházpolitika
a trónbeszédben. - Irányi Dániel huszonharmadik határozati javaslata. - Wekerle
Sándor kormányalakítása. - Apponyi a reformok mellett. - A papság offenzívája
a kormány egyházpolitikája ellen. - A reformok gyökeres megoldása. - Kossuth
Lajos politikai végrendelete. - A főrendiház nem fogadja el a házassági jogról szóló
törvényjavaslatot. - Kormányválság. - A második Wekerle-kormány. - Pártszakadások az egyházpolitikai harcok miatt. - Wekerle bukása.) 115
WEKERLE SÁNDOR (Báró Szterényi József)
(A pénzügyi helyzet. - Az államháztartás rendezése. - Az adóreform. - A valutareform. - Wekerle többi reformjai.) 139
A BÁNFFY-ÉRA TÖRTÉNETE (Balassa Imre)
(Bánffy programmja. - Pártbomlások és pártalakulások. - Szilágyi Dezső az elnöki
székben. - Az Agliardi-eset. - A külügyminisztérium dezavuálja a magyar miniszterelnököt. - Bánffy nagy győzelme. - Treuga Dei. - A hercegprímás millenniumi
beszéde. - Az országgyűlés hódol a király előtt. - A Bánffy-féle választás. - A
német császár hires pohárköszöntője. - Az önálló vámterület kérdése. - Erzsébet
királyné tragikus halála. - Az „ischli klauzula". - Az obstrukdó.)159
SZÉLL KÁLMÁN ÉS GRÓF TISZA ISTVÁN ELSŐ KORMÁNYA (Kemechey László)
(Széli Kálmán békéje és programmja. - A nemzeti párt és a disszidensek csatlakozása. - A Széli-Thun-féle megegyezés. - Nemzetiségi kérdések. - A „hier" bonyodalmai. - Vádak Ugrón és Bánffy ellen. - A kiegyezési harc viharfelhői. - Az
összeférhetetlenségi törvény megalkotása. - Károlyi Sándor gróf agrárprogrammja. -
Körber aknamunkája Magyarország ellen. - Harcok a katonai javaslatok körül. -
Széli Kálmán bukása. - Khuen-Héderváry Károly gróf kinevezése. - A chlopy-i
hadparancs. - Az elsó' Tisza-kormány. - Az „előkelő idegen". - Thaly Kálmán
békéje. - Az ugrai levél. - A „Lex Dániel". - A zsebkendőszavazás. - Az ülésterem szétrombolása, - Tisza bukása az 1905 januári választáson.) 207
A NEMZETI ELLENÁLLÁS (Pethö Sándor)
(Ferenc Ferdinánd politikája. - Kik állnak szemben a magyar nemzeti követelésekkel?
- A koalíció jelleme. - A Fejérváry-kormány. - A király és az ellenzék, - A képviselőház megszállása. - A válság mérlege.) 263
A KOALÍCIÓ TÖRTÉNETE (Lengyel Ernő)
(Öt hét - öt év. - Az uj képviselőház. - Függetlenségi politika 67-es alapon. -
A parlamenten kivül. - A koalíció és a szerb vámháboru. - Gróf Andrássy Gyula. -
A pénzügyi helyzet. - Régi harcok, uj ellenzék. - A nagy pör. - Szociálpolitika.
Küzdelem a sajtószabadságért. - A kiegyezési tárgyalások. - A Wekerle-kormány
lemondása. - A bihari remete.) 277
A MUNKAPÁRT URALMA (Kun Andor)
(Diadalmas kormánypárt, letört ellenzék. - Az obstrukció szárnypróbálgatása. - Megszavazzák a katonai javaslatokat. - Tisza miniszterelnöksége. - A függetlenségi párt
egyesülése Károlyi Mihály vezérlete alatt. - Viharfelhők a látóhatáron. - A parlament szent egysége a háború első éveiben. - Tisza bukása.) 333
AZ ÖSSZEOMLÁS ÉS A FORRADALMAK (Balla Antal)
(Gróf Eszterházy Móric kormánya. - A Wekerle-kabinet. - Wekerle újjászervezi a
kormányt. - Szterényi kormányalakítási kísérlete. - Wekerle második háborús kormánya. - Az októberi események. - Károlyiék hatalmon. - A bolsevizmus. - Megjegyzések az összeomláshoz. - Az ellenforradalom.) . 381
A NEMZETGYŰLÉSTŐL AZ ORSZÁGGYŰLÉSIG (Szúdy Elemér)
(A tábornoki tanács és Clerk missziója. - Nemzetgyűlési választások. - A békedelegáció párisi utja. - Az első nemzetgyűlés. - A Simonyi-Semadam-kormány. - A
szállítómunkások nemzetközi bojkottja. - Gróf Teleki Pál kormánya. - Földbirtokreform. - A trianoni béke becikkelyezése. - Gróf Bethlen István kormányalakítása. -
Megalakul az egységes párt. - A második Bethlen-kormány. - A választójogi küzdelem, - A második nemzetgyűlés. - Megszűnik a kormány kivételes hatalma. - A
szanálás. - Házszabályrevizió. - „Trianoni honmentés"-ek. - A felsőház. - A képviselőház.) 427
MAGYARORSZÁG KORMÁNYAI 1867-1927-ig 517
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 527

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem