Bevezető | 17 |
Rövidítések jegyzéke | 19 |
Az Európai Unió mint a nemzetközi jog alanya | |
Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai | 27 |
Új jogalany megjelenése | 27 |
Az integráció evolutív jellege | 27 |
Származékos közösségi hatáskörök | 29 |
A külkapcsolatok eszközei | 30 |
Az Európai Közösség nemzetközi elismerése | 32 |
Az Európai Közösség elismerésének sajátosságai | 32 |
A nemzetközi elismerés változatai | 33 |
A nemzetközi elismerés önkéntessége | 34 |
Az Európai Unió képviseleti joga | 35 |
Az Európai Unió passzív képviseleti joga | 35 |
Az Európai Unió aktív képviseleti joga | 36 |
Az Európai Unió jogi személyisége | 38 |
A nemzetközi szervezet mint jogalany | 38 |
Nemzetközi szervezetek jogi személyisége | 38 |
A jogi személyiség tartalma | 39 |
Az európai integrációs szervezet jogi személyisége | 40 |
Az Európai Közösség jogi személyisége | 40 |
Az Európai Unió jogi személyisége | 42 |
Jogi személyiség és nemzetközi hatáskör | 43 |
Az Európai Unió "beleértett" hatásköre | 43 |
Az Európai Unió "vegyes" hatásköre | 45 |
A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő hatáskörök | 47 |
A nemzetközi hatáskörök forrásai | 47 |
A hatáskörök fajtái | 47 |
Kifejezett nemzetközi hatásörök | 48 |
A párhuzamos hatáskörök | 49 |
Az ERTA-ügy | 49 |
"Beleértett" hatáskörök | 51 |
Egyéb nemzetközi hatáskörök | 53 |
Az általános rendelkezésekre alapított hatáskör | 53 |
A nemzetközi hatáskörök értelmezése | 54 |
Új szereplő a nemzetközi rendszerben | 57 |
Az Európai Unió mint nemzetközi aktor | 57 |
Az integrációs előzmények jelentősége | 57 |
A nemzetközi aktor az integrációelméletben | 58 |
Az integráció meghatározásának problémája | 59 |
A nemzetközi aktor tulajdonságai | 61 |
Az Európai Unió hatása a külvilágra | 61 |
A külvilág hatása az Európai Unióra | 62 |
A nemzetközi aktor képességei | 63 |
A nemzetközi aktor minősége | 63 |
A nemzetközi aktivitás kritériumai | 63 |
A nemzetközi aktor a politikai elméletekben | 65 |
Az Európai Unió fnkciói a nemzetközi kapcsolatokban | 68 |
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszere | |
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak jogalapja | 73 |
Többoldalú szerveztek és szerződések | 73 |
A többoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja | 73 |
A nemzetközi elismerés kérdései | 74 |
Az Európai Unió szervezeti tagsága és képviselete | 75 |
A kétoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja | 76 |
Csatlakozás és társulás | 76 |
A közös kereskedelempolitikán alapuló külkapcsolatok | 77 |
Az általános rendelkezéseken alapuló külkapcsolatok | 78 |
A kooperációs megállapodások problémája | 78 |
Az EK-Kanada megállapodás precedense | 79 |
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak fő eszközei | 81 |
A közös kereskedelempolitika külpolitikai funkciói | 81 |
A közös kereskedelempolitika hiányosságai | 81 |
A közös kereskedelempolitika mint politikai szankciók eszköze | 82 |
A közös kereskedelempolitika mint külpolitikai eszköz | 84 |
Az Európai Unió nemzetközi hatása egyes gazdasági ágazatokban | 85 |
A gépkocsiipar példája | 85 |
Az energiaügyek a külkapcsolatokban | 86 |
A közös agrárpolitika nemzetközi hatásai | 87 |
A vegyes megállapodások | 87 |
A vegyes megállapodások elterjedése | 87 |
A vegyes megállapodások típusai | 88 |
Vegyes megállapodások kötése | 90 |
Az Európai Unió nemzetközi megállapodásainak eljárási szabályai | 92 |
Az eljárási szabályok megújítása | 92 |
A nemzetközi tárgyalások menete | 93 |
A tárgyalások előkészítése | 93 |
A tárgyalások lefolytatása | 93 |
A megállapodások megkötése és jóvhagyása | 94 |
A Tanács tevékenysége | 94 |
Az Európai Parlament és az Európai Bíróság közreműködése | 96 |
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak felépítése | 98 |
Társulási (preferenciális) kapcsolatok | 98 |
Dél-európai országok | 98 |
Európán kívüli mediterrán országok | 99 |
A Loméi Megállapodás | 99 |
Az Európai Gazdasági Térség | 100 |
Közép- és kelet-európai társult országok | 101 |
A közös kereskedelempolitikára épülő kapcsolatok | 102 |
Nem társult fejlődő országok | 102 |
Normalizált viszony a volt "állami kereskedelmű" országokkal | 103 |
Európán kívüli OECD-országok | 103 |
"Állami kereskedelmű" országok | 104 |
Az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődési szakaszai | 105 |
Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak fejlődése | |
Az Európai Közösség elismerésének fokozatai | 111 |
Az elismerés első lépései (1968-1971) | 111 |
A KGST korlátai | 111 |
Az "integrációs minimum" kérdése | 111 |
Technikai megállapodások az agrárágazatban | 112 |
Multilaterális kapcsolatok az Európai Közösséggel az 1970-es években | 113 |
Magyarország csatlakozása a GATT-hoz | 113 |
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet | 115 |
Az Európai Közösség és a KGST közeledése | 115 |
Ágazati megállapodások (1978-1981) | 118 |
Acélmegállapodás | 118 |
Textilmegállapdás | 118 |
Juh- és kecskemegállapdás | 119 |
A magyar-EK viszony rendezésétől a társulásig | 120 |
A magyar-EK viszony normalizálása (1981-1989) | 120 |
Kísérletek a kapcsolatok rendezésére | 120 |
A viszony normalizálásának lépései | 121 |
A kereskedelmi és együttműködési megállapodás | 122 |
A rendszerváltás hatása (1989-1991) | 124 |
A PHARE-program | 124 |
A társulási megállapodás | 125 |
A társulás kereskedelmi rendelkezései | 127 |
A magyar társulási megállapodás helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében | 129 |
A társulási szerződések harmadik nemzedéke | 129 |
Mihez mérjük a magyar társulás értékét? | 129 |
A társulási megállapodások osztályozása | 130 |
Az "európai" és a mediterrán társulás hasonlósága | 131 |
Az "európai" és a mediterrán társulási modell egybevetése | 133 |
Az ipari termékek szabad kereskedelme | 133 |
A mezőgazdasági koncessziók | 135 |
Védőintézkedések | 136 |
A gazdasági fejlődés elősegítése | 137 |
A munkaerő bebocsátása | 140 |
Intézmények | 141 |
Evolutív jelleg | 142 |
Az "európai és a mediterrán társulás összehasonlításának mérlege | 144 |
Azonos vagy hasonló elemek | 144 |
A mediterrán modell előnyei | 144 |
Az "európai" társulás többlete | 145 |
Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé | 147 |
Az Európai Unió bővítésének kezdetei (1991-1995) | 147 |
Az Euórpai Unió készségének kinyilvánítása | 147 |
A "koppenhágai kritériumok" | 148 |
A tagjelöltek kiválasztása | 150 |
A csatlakozási tárgyalások előkészítése (1996-1998) | 151 |
Kérdőív és országvélemények | 151 |
Az "Agenda 2000" | 153 |
A csatlakozási folyamat elindítása | 154 |
Új tagállamok fogadásának előfeltételei az Európai Unióban | 155 |
A bővítés finanszírozása | 155 |
Az "első kör" kiválasztása | 156 |
Intézményi és döntéshozatali kérdések | 158 |
Az Európai Unió kapcsolatai egyes régiókkal | |
Az Európai Gazdasági Térség | 163 |
A szabad kereskedelem újjászületése Európában | 163 |
Vámunió és szabad kereskedelem | 163 |
Szaporodó szabad kereskedelmi szerződések | 165 |
Az integrációs térség kiterjesztése | 168 |
Az Európai Gazdasági Térség kialakulása | 169 |
Politikai előzmények és tilalmak | 169 |
Az Európai Gazdasági Térség mint sajátos konfiguráció | 170 |
Az Európai Gazdasági Térség mint új integrációs fokozat | 171 |
Az Európai Unió keleti és déli szomszédai | 174 |
Közép- és Kelet-Európa | 174 |
A viszony normalizálása | 174 |
Társulási megállapodások kötése | 177 |
Az Európai Unió keleti bővítése | 178 |
A mediterrán preferenciális övezet | 182 |
A globális mediterrán politika kibontakozása | 182 |
A társulások első nemzedéke | 184 |
A "barcelonai folyamat" | 185 |
Az Európai Unió és a fejlődő világ | 188 |
A fejlődő világ az Európai Unió külkapcsolati rendszerében | 188 |
A kapcsolatok fokozatai | 188 |
A fejlődő országok osztályozása | 189 |
A fejlesztési politika korlátai és új megfogalmazása | 190 |
Kapcsolatok egyes fejlődő régiókkal | 192 |
A Loméi Konvenció | 192 |
Ázsiai országok | 194 |
Latin-amerikai országok | 196 |
A transzatlanti és csendes-óceáni kapcsolatok | 199 |
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai | 199 |
Az Európai Unió és az USA különleges viszonya | 199 |
Az EU-USA kapcsolatok a hidegháború idején | 201 |
A bipolaritás utáni helyzet | 203 |
Megújuló transzatlanti viszony | 205 |
Az Európai Unió kapcsolódása a csendes-óceáni térséghez | 207 |
Az Európai Unió és Japán viszonya | 207 |
Új regionalizmus a csendes-óceáni térségben | 210 |
Regionális kezdeményezések és az Európai Unió | 212 |
Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói | |
Az Európai Unió nemzetközi hatáskörének fejleményei | 219 |
Az Európai Unió jogi személyiségének problémája | 219 |
A maastrichti Európai Uniós Szerződés hiányosságai | 219 |
Újabb hatásköri konfliktusok az EU, az EK és a tagállamok között | 220 |
Kísérletek az Európai Unió jogi személyiségének meghatározására | 222 |
Az integráció differenciálásának nemzetközi vonatkozásai | 224 |
A "megerősített együttműködés" nemzetközi dimenziói | 224 |
A hatáskörök "transzpozíciós" megállapítása | 225 |
A "vegyes közösségi hatáskör" megjelenése | 227 |
Az Európai Unió külpolitikája | 230 |
A közös kül- és biztonságpolitika | 230 |
"Gazdasági óriás - politikai törpe" | 230 |
A külpolitikai együttműködés lépcsőfokai | 231 |
A közös kül- és biztonságpolitika működése | 234 |
A közös kül- és biztonságpolitika eszközei | 236 |
A közös külpolitika katonai aspektusai | 238 |
A biztonságpolitika jelentősége a közös külpolitika szempontjából | 238 |
A Nyugat-európai Unió | 239 |
Szervezeti divergencia az Európai Unió és a NATO között | 242 |
Új biztonságpolitikai erőtér 2001. szeptember 11. után | 243 |
Az Európai Unió külkapcsolatainak újabb területei | 246 |
A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenése a külkapcsolatokban | 246 |
A Gazdasági és Monetáris Unió nemzetközi dimenziói | 246 |
A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenítésének módozatai a nemzetközi színtéren | 247 |
Az euró-övetez nemzetközi képviselete | 249 |
A schengeni együttműködés külső dimenziója | 250 |
A schengeni együttműködés tartalma és résztvevői | 250 |
A schengeni Konvenció végrehajtása | 251 |
Norvégia és Izland együttműködése a schengeni övezettel | 254 |
Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a shcengeni együttműködésre | 256 |
Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása | 258 |
Új szomszédok, új szomszédságpolitika | 258 |
A bővülő Európai Unió szomszédai | 258 |
Oroszország, a FÁK és Balkán stabilizálása | 260 |
Az európai-mediterrán makrorégi kialakulása | 264 |
Magyarország külpolitikájának új dimenziói | 269 |
Betagozódás az Európai Unió külkapcsolatai rendszerébe | 269 |
Várható szervezeti és hatásköri változások | 270 |
Átalakuló külpolitikai mozgástér | 272 |
Függelék (Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak dokumentumai) | |
EU-Magyarország, Európai Megállapodás | 277 |
EU-EFTA, Megállapodás az Európai Gazdasági Térségről (részletek) | 296 |
EU-Közép- és Kelet-Európa | |
Stabilizációs és társulási megállapodás (részletek) | 307 |
Az Európai Unió Ororszországra vonatkozó közös stratégiája | 321 |
EU-Orosz Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (részletek) | 344 |
EU-Mediterrán régió | |
Barcelonai nyilatkozat | 354 |
Euro-mediterrán megállapodás (részletek) | 384 |
Eu-AkCs-országok | |
Partnerségi megállapodás (részletek) | 398 |
EU-USA | |
Transzatlanti Nyilatkozat az EK és az Egyesült Államok közti kapcsolatokról, 1990 | 420 |
Az Új Transzatlanti Cselekvési Program | 426 |
Eu-Latin-Amerika | |
Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (részletek) | 437 |
EU-Ázsia | |
Közös nyilatkozat az Európai Közösség és tagállamai, valamint Japán viszonyáról | 443 |
Az EU Kínával kapcsolatos stratégiája | 449 |
Elnökségi beszámoló az Ázsia-Európa Találkozóról | 484 |
Statisztikai táblázatok | 495 |
Tárgymutató | 503 |
Angol nyelvű szakkifejezések | 509 |
Irodalom | 513 |