Fülszöveg
Rákos mezeje - a királyválasztó, sereg-felvonulta tó, táborozó időkben - a későbbi városi majorok övezetét keletről határoló felhagyott Duna-ágig, a Rákos-árokig terjedt.
Előnyösen különbözteti meg ezt területet az Alföldi síkság többi részétől híres forrása, Illés-kútja. Legújabb kori felfedezésének története ez a kötet, s annak bizonyítása, hogy a kútházba foglalt gazdag víznyerő hely miként lehetett és lett fontos civilizációs tényezője a híres históriai helyszín Üllői út, Nagykörút, Orczy út, Fiumei út, Népszínház utcák határolta százötven holdjának.
Romok, falmaradványok. Egy többé-kevésbé, de a széna tárolására még használható épületcsonk. 1695-ben írja az udvari jelentés: régen itt királyi vadászház állott. Egy bő emberöltővel később ennek falaira emeltethette a maga kastélyát báró Szeleczky Márton. Amit aztán Festetics Antal királyi kamarás 1800 körül átalakított, hogy végül beköltözzön a házba a Füvészkert igazgatósága.
Kert volt addig is, Szeleczky formálta azzá, a...
Tovább
Fülszöveg
Rákos mezeje - a királyválasztó, sereg-felvonulta tó, táborozó időkben - a későbbi városi majorok övezetét keletről határoló felhagyott Duna-ágig, a Rákos-árokig terjedt.
Előnyösen különbözteti meg ezt területet az Alföldi síkság többi részétől híres forrása, Illés-kútja. Legújabb kori felfedezésének története ez a kötet, s annak bizonyítása, hogy a kútházba foglalt gazdag víznyerő hely miként lehetett és lett fontos civilizációs tényezője a híres históriai helyszín Üllői út, Nagykörút, Orczy út, Fiumei út, Népszínház utcák határolta százötven holdjának.
Romok, falmaradványok. Egy többé-kevésbé, de a széna tárolására még használható épületcsonk. 1695-ben írja az udvari jelentés: régen itt királyi vadászház állott. Egy bő emberöltővel később ennek falaira emeltethette a maga kastélyát báró Szeleczky Márton. Amit aztán Festetics Antal királyi kamarás 1800 körül átalakított, hogy végül beköltözzön a házba a Füvészkert igazgatósága.
Kert volt addig is, Szeleczky formálta azzá, a BTM reneszánsz termében őrzik most azokat a Mátyás címeres vörösmárvány köveket - oszlopot oszlopfővel, oromzatot, frízt, sztélét -, amelyeket, mikor építkezni kezdett, beszállíttatott Pestre, dísznek az akkor készülő épületekhez. Kert volt a szomszédságában is, az Orczyaké, a pestiek első ligetes kirándulóhelye. Volt titok ott is, felfedezni való.
Minden jel - és felismert összefüggés - egy irányba mutat. Rákos mezejének itt volt a szíve, a leglényege. Amit eddig közelebbről nem tudtunk, most már tudjuk. Ha erről a történelmi földjéről esik szó Magyarhonnak, erre a lokalitásra mutatnak rá a középkortól kezdve a topográfiai pontosságot nélkülöző írásos források.
Vissza