Bellum Atlantis

Előszó

Az esőcseppek egykedvűen doboltak a repülőtér üvegablakán, amin keresztül Mary Connors mereven bámult kifelé, keresve a gépet, amellyel Jamesnek érkeznie kellett.
Emberemlékezet óta nem volt ilyen eső Rómában; szinte nem is esett, hanem ömlött, mintha az ablakokat fentről tűzoltófecskendőkkel locsolták volna.
Képtelenség volt odakint bármit is meglátni. Mary is csak azért tudta, hogy James gépe megérkezett, mert közölte a hangosbemondó, és kiíródott a várócsarnok tájékoztató tábláira is.
Rosszkedvűen fordult el az ablaktól; nem így képzelte el a pillanatot. Napsütésnek, ragyogó napsütésnek kellett volna lennie! O ott állt volna a repülőtér forró betonján, James pedig kézitáskáját elhajítva rohanna feléje, hogy felkapja. És amíg egymásba gabalyodnának, ő boldogan ismételgetné:
- Megtaláltuk, James! Annyira boldog vagyok, hogy végre megtaláltuk! ... Vissza

Fülszöveg

Mary és James régész házaspár a felfedezések rabjai. Míg a férfi előtt Atlantisz rejtélyének megfejtése áll, Maryt az ókori Róma láncolja magához. Életüket e két szenvedély teszi teljessé: szerelem egymás és a munkájuk iránt.
Közel már a cél... ám a válaszok mindig újabb és újabb kérdéseket szülnek.
Mit keres egy jövőbeli eszköz egy feltáratlan római sírban, melyen üzen a múlt a jelennek? Van időutazás? Van sorsunk? Vannak isteneink? Vagy a történelem egy társasjáték csupán, ahol időutazók összecsapásai döntenek ma ismert világunk jövőjéről és a MI SORSUNKRÓL IS!!?

Secundus, római tribunus megpróbáltatásokban és fordulatokban gazdag életét követhetjük nyomon, aki egyik pillanatról a másikra új dimenzióba csöppenve múltból és jövőből érkező társaival - akik közül jónéhányat már ismer - veszi fel a harcot azok ellen, akik megpróbálják megváltoztatni az emberi történelem menetét. Érdemes harcolni? Vagy a katonák csupán egy felettes erő bábfigurái? Az isteneken túl is vannak Istenek?

T. R. Salty bravúros történetében nemcsak mesél, de tanítja is olvasóit. Mindentudó íróként szemezget a történelemből, a suméroktól Egyiptomon át a rómaiakig és modern korunkig; közben mondanivalója korántsem felszínes. Tisztán, pontosan vet számot az emberi létről. Nemcsak kérdez, de válaszokat is ad. Arról, hogy a szerelem, a patriotizmus és a tudni vágyás is univerzális, időn és koron is túlmutató. Arról, hogy az ember mindenre képes, ha igaz célt szolgálhatnak tettei... Sorsunk a végén beteljesedik. Vissza