Fülszöveg
Négy nagy témakörbe rendezve kínálja fel az olvasónak Beszédes Valéria az örökség II. című kötetében azokat a népszerű tudományos írásait, melyeket két éven át, hétről hétre a Szabad Hét Nap általa népszerűvé vált néprajzi rovatában publikált.
Tiszteletre méltóan vállalta kutatási területe - közösségi életünk lassan feledésbe merülő, napjainkban már néhol alig fellelhető - értékeinek közönség elé tárását, megszerettetését. Ez a háttérből kilépő, a jó ügy érdekében közszereplést is vállaló kutatói magatartás azt eredményezte, hogy a szerző egy széles olvasóréteg igényeit, befogadóképességét és szintjét figyelembe veszi, de a tudományos hitelességből, a kutató igényességéből jottányit sem enged. Ennek az okos, átgondolt kettős követelménynek köszönhető, hogy a szerző szinte egyetlen lélegzetre vezet bennünket végig a születésen, gyermekkoron, lányságon és asszonyi dolgokon át a halálig, hogy azután ugyancsak megbízhatóan és rutinosan avasson be a Mesterségünk címere című fejezetben a...
Tovább
Fülszöveg
Négy nagy témakörbe rendezve kínálja fel az olvasónak Beszédes Valéria az örökség II. című kötetében azokat a népszerű tudományos írásait, melyeket két éven át, hétről hétre a Szabad Hét Nap általa népszerűvé vált néprajzi rovatában publikált.
Tiszteletre méltóan vállalta kutatási területe - közösségi életünk lassan feledésbe merülő, napjainkban már néhol alig fellelhető - értékeinek közönség elé tárását, megszerettetését. Ez a háttérből kilépő, a jó ügy érdekében közszereplést is vállaló kutatói magatartás azt eredményezte, hogy a szerző egy széles olvasóréteg igényeit, befogadóképességét és szintjét figyelembe veszi, de a tudományos hitelességből, a kutató igényességéből jottányit sem enged. Ennek az okos, átgondolt kettős követelménynek köszönhető, hogy a szerző szinte egyetlen lélegzetre vezet bennünket végig a születésen, gyermekkoron, lányságon és asszonyi dolgokon át a halálig, hogy azután ugyancsak megbízhatóan és rutinosan avasson be a Mesterségünk címere című fejezetben a régi foglalkozások titkaiba, majd elvisz bennünket a halászok, vízimolnárok, A vizek világába, hogy végül vidékünk betyárjairól, vagy az itt járt híres betyárokról - Sobri Jóskáról, Bogár Imréről, Angyal Bandiról és Rózsa Sándorról - mondjon el valósághű és érdekfeszítő dolgokat.
Úgy tetszik, Beszédes Valéria egy alapjaiban már megváltozott és még mindig gyorsan változó világban, mely eltemeti régi életmódunkat, hagyományainkat, közösséggé összekovácsoló szokásainkat, szinte versenyt fut a mindent felmorzsoló idővel: mind kisebb darabokra hulló közösségünk még fellelhető értékeit felkutatja, lejegyzi, és nemcsak a könyvtárak számára menti meg az eltűnéstől, hanem népszerűsítő írásain keresztül belopja a mai emberek tudatába is. Kutatásai során széles földrajzi területet jár be: egyaránt otthon van Kupuszinán, Martonoson, Doroszlón, Topolyán, Szabadkán vagy Kucorán, a Tisza és Duna mentén vagy a Ludasi-tó világában.
A gazdag ismeretanyagot tartalmazó könyv külön értéke, hogy a szerző, ahol lehetőség kínálkozik rá, párhuzamot von a vidékünkön élt vagy élő más népek - bunyevácok, sokácok, svábok stb. - szokásai, hagyományai között, és kutatási anyagát elhelyezi a kölcsönhatásnak abban a nagy tarka térségében, amelyben a Vajdaság mindig is volt. A szerző otthonosan mozog a vonatkozó tudományokban (például a település-szociológiában), és érveléseiben, párhuzamaiban rutinosan támaszkodik más kutatók megállapításaira is.
Beszédes Valéria régi életünk és dolgaink adatainak igényes gyűjtője, és elkötelezett, itt-ott személyiségében is visszafogottan megmutatkozó krónikása. Az Örökség II. - az előző kötet folytatásaként - népi kultúránk és hagyományaink tárháza, egy újabb értékes és bátor tett a feledés és elmúlás ellen. Megingott azonosságtudatunk egy biztos pontja lehet.
Vissza