Bevezetés a közgazdaságtanba I.

Tartalom

Előszó az első kiadáshoz 3
Előszó a második kiadáshoz 4
1. BEVEZETÉS A „BEVEZETÉS"-HEZ (A KÖZGAZDASÁGTAN ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI) 5
1.1 A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNY 5
1.1.1 A gazdasági folyamatok - emberi cselekvéssorozatok 5
1.1.2 A közgazdaságtudományok 6
1.1.2.1 A közgazdaságtudományok fő módszerei 8
ÖSSZEFOGLALÁS 17
1.2 A GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 18
1.2.1 A gazdaság lényege, tartalma 18
1.2.1.1 Javak és anyagi szükségletek 18
1.2.1.2 Termelés, munka, újratermelés 19
1.2.2 A gazdaság erőforrásai 21
1.2.2.1 A gazdasági hatékonyság 23
1.2.2.2 Munkamegosztás és kooperáció 24
1.2.3 A gazdasági rendszer 26
1.2.3.1. A tulajdon 26
1.2.3.2 A gazdasági érdekek 28
1.2.3.3 A gazdaság koordinációs rendszere 29
1.2.3.4 A gazdaság szervezeti keretei 31
1.2.3.5 A modern gazdasági rendszer 32
ÖSSZEFOGLALÁS 33
1.3 A PIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 35
1.3.1 A klasszikus piacgazdaság modellje 35
1.3.1.1 A klasszikus áru 35
1.3.1.1 A klasszikus (arany)pénz 37
1.3.1.3 A piac működése 42
1.3.2 A modern piacgazdaság 46
1.3.2.1 Az áruvilág változása 46
1.3.2.2 A vállalat változása 47
1.3.2.3 A modern piac jellemzői 48
ÖSSZEFOGLALÁS 51
2 MIKROÖKONÓMIA 52
2.1 A MIKROÖKONÓMIA ALAPJAI 52
2.1.1 A mikroökonómia helye a közgazdaságtan elméletében 52
2.1.2 A gazdaság szereplői (szubjektumai) 53
2.1.2.1 Egyén, család, háztartás 53
2.1.2.2 Vállalkozás, vállalat 55
2.1.2.3 A gazdálkodó állam 60
2.1.2.5 A gazdaság szereplőinek egymáshoz való viszonya 62
ÖSSZEFOGLALÁS 63
2.2 A FOGYASZTÓI KERESLET ELMÉLETE 64
2.2.1 A kereslet és a keresett mennyiség 64
2.2.2 A fogyasztói preferenciák 64
2.2.2.1 A javak sokszínű világa 65
2.2.2.2. A fogyasztói választás modellje 67
2.2.3 A kereslet és a fogyasztói jövedelem 74
2.2.3.1 Az Engel-görbe és a kereslet jövedelemrugalmassága 76
2.2.4 Az árak és a fogyasztói kereslet 78
2.2.5 Az összehasonlító statika 80
2.2.5.1 A költségvetési korlát 81
2.2.5.2 A racionális vásárlás pontja 83
2.2.5.3 A jövedelem összehasonlító statikája 84
2.2.5.4 Az árak összehasonlító statikája 85
2.2.6 Az aggregált kereslet 88
ÖSSZEFOGLALÁS 89
A. KIEGÉSZÍTÉS A HATÁRHASZON ELMÉLET 90
2.3 A KÍNÁLAT MIKROÖKONÓMIÁJA 95
2.3.1 A vállalat, mint a kínálat forrása 95
2.3.1.1 Árbevétel, költségek, profitok 96
2.3.1.2 A termelés technológiája. A termelési függvény 101
2.3.1.3 A vállalati költségek 106
2.3.2 A profitmaximalizálás és a kínálati függvény 109
2 3.2.1 Rövidtáv 109
2.3.2.2 Hosszútáv 111
2.3.2.2.1 Az optimális üzemméret 112
2.3.2.2.2 A hosszútávú költséggörbék 113
2.3.2.2.3 A diszkrét üzemméretek esete 114
2.3.3 Az iparági kínálat 115
ÖSSZEFOGLALÁS 118
2.4 A KOMPETITÍV INPUTKERESLET ELMÉLETE 119
2.4.1 Az inputpiacok sajátosságai 119
2.4.1.1 A bérlet sajátosságai, az input-befektetések optimalizálása 121
2.4.1.2 A szűkös természeti erőforrások kínálata, a járadék 125
2.4.2 A vállalat optimális inputkereslete 126
2.4.2.1 Az input optimális összetétele 126
2.4.2.2 Az optimális inputfelhasználást módosító körülmények 129
2.4.2.2.1 Több változó inputtényező 129
2.4.2.2.2 Az iparág hatása az inputkeresletre 130
2.4.3 A funkcionális jövedelemelosztás elmélete 131
ÖSSZEFOGLALÁS 134
B. KIEGÉSZÍTÉS A CSAK EGY ÉRTÉKTERMELŐ INPUTTÉNYEZŐN ALAPULÓ ELOSZTÁSELMÉLET (A MUNKAÉRTÉK-ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉS) 135
2.5 A KORLÁTOZOTT PIACOK ELMÉLETE 140
2.5.1 Piaci szerkezetek, piaci formák 140
2.5.2 A vállalat piaci környezete 142
2.5.3 A két piacon megjelenő vállalat profitmaximalizálása 144
2.5.3.1 Profitmaximalizálás egy inputtényező felhasználásának változtatásával (rövidtáv) 144
2 5.3.2 Profitmaximalizálás az inputtényezők kombinálásával (hosszú táv) 148
2.5.4.1 Tiszta monopólium 149
2.5.4.1.1 A tiszta monopólium keresleti és határárbevételi görbéje 149
2.5.4.1.2 A tiszta monopólium profitmaximuma rövidtávon 151
2.5.4.1.3 A tiszta monopólium fedezeti és üzemszüneti pontja 152
2.5.4.1.4 A tiszta monopólium hosszútávú profitmaximuma 153
2.5.4.1.5. A monopólium létéből fakadó hatékonyságvesztés 155
2.5.4.1.6 A monopolista árdiszkrimináció 156
2.5.4.2 Monopolisztikus verseny 158
2.5.4.3 Keresleti monopólium 159
2.5.5 Az oligopoliumok 160
2.5.5.1 Az oligopoliumok csoportosítása 161
2.5.5.2 Oligopolium modellek 161
2.5.5.2.1 A Cournot-modell elemzése 164
2.5.5.2.2 A Kartell-modell elemzése 165
2.5.5.2.3 A Stackelberg-modell elemzése 166
2.5.5.2.4 A Bertrand-modell elemzése 167
2.5.5.2.5 Az oligopoliumok hatékonysága 167
ÖSSZEFOGLALÁS 169
2.6 AZ ÁLTALÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLETÉBŐL 170
2.6.1 A probléma megfogalmazása 170
2.6.1.1 A modell alapfeltevései 171
2.6.2 Csere árinformációk nélkül 172
2.6.2.1 Az Edgeworth-doboz geometriája, a csere fogalma 173
2.6.2.2 A kölcsönösen előnyös cserék 175
2.6.3 Csere árinformációkkal 177
2.6.3.1 A Walrasi egyensúly létezése 180
2.6.3.2 A jóléti közgazdaságtan tételei 181
2.6.4 Termelés és csere általános egyensúlya 184
2.6.4.1 Termelés és csere árinformációk nélkül 184
2.6.4.2 Kitérő: a skálahozadék 187
2.6.4.3 Termelés és csere árinformációk nélkül (folytatás) 188
2.6.4.4 Termelés és csere árinformációkkal 189
2.6.5 Általános egyensúly a komparatív előnyökön alapuló nemzetközi kereskedelemben 191
2.6.5.1 A külkereskedelem lehetséges okai 191
2.6.5.2 A közvetlen gazdasági előnyök 192
2.6.5.3 Az autarch termelés pontja, társadalmi közömbösségi görbék 193
2.6.5.4 Külkereskedelem, szakosodás 195
2.6.5.5 A külkereskedelmi közömbösségi görbék 196
2.6.5 6 Az ajánlati görbe és az optimális cserearány 197
2.6.5.7 A nemzetközi transzformációs görbe 198
2.6.5.8 A külkereskedelem általános (Walrasi) egyensúlya 199
ÖSSZEFOGLALÁS 201
2.7 A tisztán piaci módszerekkel nem megoldható problémák ("piaci kudarcok") 203
2.7.1 Az externáliák 203
2.7.1.1 Az externáliák a piaci modellben 205
2.7.1.2 A pozitív és negatív externáliák szimultán hatása 208
2.7.1.3 Kísérletek az externáliák internalizálásara 209
2.7.2 A közjavak 212
2.7.2.1 A közjavak jellemzői 212
2.7.2.2 Optimális output közjavak esetén 215
2.7.2.3 A közjavak termelésének lehetséges megoldásai 216
2.7.2.3.1 A közjavak outputjának meghatározása önkéntes hozzájárulás esetén 216
2.7.2.3.2 A közjavak termelése állami koordinációban 218
2.7.2.3.3 A nonprofit szektor szerepe a közjavak termelésében 218
ÖSSZEFOGLALÁS 220
C. KIEGÉSZÍTÉS UTÓHANG A MIKROÖKONÓMIÁHOZ, AMI EGYBEN A MAKROÖKONÓMIA ELŐHANGJA IS LEHET 222
Felhasznált irodalom 225
Tartalom 227

Témakörök