Bevezetés az ALGOL programozásba

Egyetemi segédkönyv

Szerző

Daniel D. McCracken

Szerkesztő

Fehér Imre

'Daniel D. McCracken: Bevezetés az ALGOL programozásba ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	122 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 20 cm
ISBN:	963-17-0795-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi száma: 44 381.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A mű a számítógépek legelterjedtebb nemzetközi nyelvének, az ALGOL-nak elismerten egyik legkiválóbb tankönyve. Az angol nyelvű eredeti mű már megjelenésének évében három kiadást ért meg, amit azóta további kiadások követtek.
A könyv csaknem a teljes ALGOL nyelvet tárgyalja. Elsősorban azok számára készült, akik a tudományos és műszaki problémák számítógépes megoldásának módszereivel kívánnak megismerkedni. Ezért az ALGOL programozási nyelv tankönyvszerű ismertetésén felül számos olyan kidolgozott példát, továbbá mintafeladatokat is tartalmaz, amelyek jól mutatják a számítógépek műszaki és tudományos célokra való alkalmazhatóságát.
Időszerű volta és jól rendszerezett anyaga mind egyéni tanulásra, mind pedig tanfolyamokon tankönyvként való felhasználásra egyaránt alkalmassá teszi.
A jól rendszerezett anyag legnagyobb előnye, hogy példái mintaként szolgálhatnak egy adott tudományos vagy műszaki problémát megoldó eljárás kialakításához, mert ez a legfontosabb, amit egy kezdő... Tovább

Tartalom

Bevezetés: Hogyan lehet jó hatásfokkal használni ezt a könyvet	9
Számítógépek, algoritmusok és az ALGOL	11
Számítógépek tipikus alkalmazásai	11
A számítógépes "probléma megoldás" lépései	12
Mi az algoritmus?	12
Mi az ALGOL?	18
Gyakorlatok	19
Számok, változók és kifejezések	22
Számok	22
Változók és változó azonosítók	23
Aritmetikai kifejezések	24
Elemi függvények	26
Értékadó utasítás	27
Gyakorlatok	28
Program szervezés, if-utasítások és logikai változók	30
A program szervezés elemei	30
Címkék és a go to utasítás	31
Az if-utasítás	32
A feltételes utasítás	34
Feltételes kifejezés	35
Logikai változók és kifejezések	35
1. mintapélda: oszlop méretezés	37
2. mintapélda: geometriai logikai probléma	38
Gyakorlatok	40
A for-utasítás	43
Bevezetés	43
További példák a for utasítás használatára	46
3. mintapélda: hőátadás	48
4. mintapélda: világítási hatásfok	50
Gyakorlatok	51
Indexes változók	55
Bevezetés	55
Tömb deklarációk	56
Index kifejezések	58
Tömbök és a for-utasítás	58
5. mintapélda: középérték meghatározás	59
6. mintapélda: lineáris algebrai egyenletrendszer	61
Gyakorlatok	63
Kapcsolók és blokkok	67
Kapcsolók	67
Blokk szerkezet	68
Hogyan lehet a blokkokat hatásosan használni	69
Dinamikus memória kihasználás	71
Fordítás részletekben	72
Own-típusú változók	72
7. mintapélda: egyenletrendszer	73
Gyakorlatok	76
Eljárások	78
Bevezetés	78
Az eljárás fej és az eljárás törzs	78
Függvények	80
Hívás név szerint és hívás érték szerint	81
Specifikációk	82
Gépi kód az eljárás törzsekben	83
Rekurzív eljárások és hívások	83
8. mintapélda: speciális függvények	84
9. mintapélda: közönséges differenciálegyenlet	85
Gyakorlatok	86
Bevitel és kivitel	89
Bevezetés	89
Bevitel és kivitel az ALGOL-ban	90
A formátum deklaráció	90
Nyomtatási utasítások	91
További Read és Print eljárás, paraméterlista elemek	92
További formátum elemek	93
Példák	94
Egyéb beviteli és kiviteli eszközök	96
Gyakorlatok	97
A csillaggal jelölt gyakorlatok megoldásai	99
Név- és tárgymutató	109
Függelék	111
Az ALGOL 60 nyelv realizálása a "RAZDAN-3" számítógépre	113
Hibajelzések	120