Politológia

Tartalom

I. fejezet
A politikaelmélet történeti kialakulása 13
1. A politikaelmélet kezdetei és önállósulása 13
2. Történeti előzmények a magyar politikatudományban 14
3. A modem politikatudományok 17
Az UNESCO 1948-as állásfoglalása 17
Politikai tudományok 18
II. fejezet
A gazdasági rendszer és a politikai rendszer viszonya 23
1. A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 23
2. A társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer 30
Az érdekek politikai természete és jellemzői 31
Az érdekek funkcionálásának színtere 35
Az érdektranszformáció folyamata és szakaszai 36
Az érdekérvényesítés típusai 38
3. A politikai döntések: közvetítők a politikai és a gazdasági rendszer között 39
Döntéselméleti alapok 40
Optimális és/vagy kielégítően racionális döntések 42
A politikai döntések jellemzői 44
III. fejezet
A politika fogalma és megjelenési formái 47
1. A politika szó etimológiája (polis, polites, politikon-polity, politics, policy) 47
2. Politikafogalmak és meghatározások 50
3. A politika komplex magyarázata és a politika fogalmi összetevői 52
A) A politika közösségi tevékenység és viszony 52
B) A politika a hatalom megszerzésére és befolyásolására irányuló tevékenység 53
C) A politika konfliktusos viszony, tartalom és tevékenység 57
D) A politika érdekek, ideológiák által meghatározott, célkitűző és akaratlagos
tevékenység, amely hatalomra tör 64
4. A politika alanyai 65
5. A politika megjelenési formái: tevékenység, viszony és tartalom 67
6. A politika komplex fogalma és rövid definíciója 69
Irodalom 69
IV. fejezet
A politikai rendszer és működése 71
A politikai rendszer funkcionális elkülönülése és kapcsolatrendszere 73
1. A politikai rendszer funkciói 76
A) A politikai rendszer társadalmi funkciói 76
B) A politikai rendszer belső funkciói 79
C) A politikai rendszer szakpolitikai funkciói 80
2. A politikai rendszer elemei 81
A politikai szervezetek 81
A politikai normák 85
A politikai magatartások 86
A politikai érdektörekvések és akaratok 88
A politikai hatalom intézményesült rendszere, vagyis a politikai döntési pozíciók,
döntéshozatali eljárások és folyamatok 88
A politikai kultúrák és értékek rendszere 89
A politikai ideológiák 90
A politikai közösségek rendszere 90
3. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők 91
4. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 93
Az innováció szintjei és az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők 94
Megújulási képesség és társadalmi típusok 96
Innováció és konfliktus 97
A politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái 97
A politikai rendszer tanulási képességét csökkentő tényezők 98
Irodalom 99
V. fejezet
A politikai rendszerek strukturalista-funkcionalista felfogása 102
1. A politikai rendszer mint a társadalom egyik funkcionális alrendszere 106
2. A politikai alrendszer általános jellemzői 107
3. A politikai rendszer környezete és határa 107
4. A politikai rendszer input és output kapcsolódása társadalmi környezetéhez 108
5. A politikai rendszer funkciói 109
6. Átváltoztatási funkciók és folyamatok a politikai rendszeren belül 111
Irodalom 116
VI. fejezet
A politikai ideológiák 117
1. Az ideológia fogalma 117
2. Az ideológiák funkciói 120
3. Az ideológiák funkcióinak változásai 122
4. A modern ideológiák sajátosságai 125
5. Ideológiák és politikai akaratképzés 128
6. A főbb politikai ideológiai családok és azok belső pluralitása 130
Irodalom 131
VII. fejezet
A négy fő politikai ideológia 132
1. A liberalizmus 132
A klasszikus liberális elmélet és gondolkodásmód kialakulása 132
Az új liberalizmus és a modern liberalizmus 136
A liberalizmus eszméjének és ideológiájának általános jellemzői 139
A liberalizmus legfőbb pozitív (elfogadott) és negatív (elutasított) értéke 141
A liberális eszme és ideológia összefoglalása 142
Irodalom 145
2. A konzervativizmus 147
A konzervatív eszme és gondolkodási mód kialakulása 147
A liberalizmus kritikája 147
A konzervativizmus nem ideológia, hanem eszme, gondolkodási mód, „előítélet",
„prepolitikai" jelenség 148
A konzervativizmus alapelvei 150
A konzervativizmus alapvető értékei: a hagyomány és a hagyományos rend 152
Az állam és az állam szerepe a konzervativizmusban 154
Az államrend 154
Az állam szerepe a konzervativizmusban 155
Legitimitás és demokrácia 157
A szabadság és az egyenlőség a konzervatív ideológiában 158
A társadalom, a piac, az államrend és a társadalmi változások a konzervatív
ideológiában 160
Irodalom 162
3. Szocializmusideológiák 163
A kritika fegyvere 163
A szocializmuselméletek és -ideológiák néhány közös vonása 164
A szocializmusideológiák és -elméletek főbb képviselői 165
A szocializmusideológiák és -elméletek közös értékrendszere 166
A szocializmusideológiák történeti és analitikus tipológiája és részletesebb ismertetése 167
Az utópista szocializmusok 168
Marx és Engels tudományos szocializmusa 168
A revideált „tudományos szocializmus" - a szociáldemokrácia ideológiája 170
A kommunizmus (bolsevista) ideológiája 171
A kommunista totalitárius ideológia összefoglaló jellemzése a kommunista pártok
hatalomra kerülése után (1917-1989) 173
Harmadikutas szocializmusok 178
Keresztényszocializmusok 179
Fasizmusok, fasiszta és nemzetiszocialista ideológiák 180
A megújult szociáldemokrácia a második világháború után. A Szocialista
Internacionálé pártjai. Elvek és fő értékek 183
A „harmadik út": a szociáldemokrácia újabb megújulása 185
Irodalom 187
4. A nacionalizmus 189
Meghatározható-e tudományosan a nacionalizmus és a nemzet fogalma? 189
A nacionalizmus mint politikai eszme közös vonásai és alapelvei 190
A nemzet a történelemben 191
A „nemzetiség" és a „nemzet" a magyar történelemben 192
A gentilis nemzettudat 192
A rendi nemzet és nemzettudat 192
A háromféle nemzetfogalom 193
A modern nemzet és nemzeteszme 194
Nacionalizmustípusok a történelemben 195
Nemzetfogalmak. Megközelítési módok, felfogások 199
A nemzet definiálhatatlanságának koncepciója 199
A nemzet valóságos, történetileg kialakult, változó és „gyakorlati" társadalmi csoport 199
A nemzet a marxista-leninista irodalomban 200
A nemzetfogalom magyarázata 201
A nemzet összefoglaló definíciója és fogalmi elemei 206
Irodalom 208
VIII. fejezet
A politikai értékek 210
1. Értékelméleti (axiológiai) alapok 211
2. Az érték elvont fogalma 213
3. Az értékek fajtái és megjelenési formái 216
4. Az értékek összefoglaló magyarázata 219
5. Politikai értékrendszer, a politikai értékek 222
A politikai rendszerek elsődleges (primer) pozitív és negatív értékkategória-párjai 223
6. Az elsődleges politikai értékek a demokráciákban 225
A politikai szabadság 225
Az egyenlőségérték 226
A demokrácia mint politikai érték 228
A politikai rendszer legitimációja vagy igazságossága 229
A humanizmus értéke: az emberi élet és az emberi méltóság 229
A béke mint politikai érték 230
A természetes emberi környezet 231
7. Leszármaztatott demokratikus politikai értékek 233
8. A politikai értékrendszerek pluralizmusa és harmonizálása 241
Irodalom 243
IX. fejezet
A pluralizmus fogalma és elméletei 246
1. A pluralizmus fajtái és területei 247
A filozófiai pluralizmus (ellentéte a filozófiai monizmus) 247
Az ideológiai pluralizmus 248
A politikai pluralizmus és összetevői 249
A gazdasági pluralizmus 251
A vallási és a teológiai pluralizmus 251
A jogi pluralizmus 252
A társadalmi pluralizmus 253
2. A politikai pluralizmus elmélettörténetéhez 254
3. A politikai pluralizmus elvi alapjai 260
4. A pluralizmus gyakorlata és módszerei az USA-ban 260
5. A pluralista demokrácia Amerikában 262
6. A poliarchia 263
7. A pluralista demokrácia és a poliarchia „totális" kritikája 264
8. A pluralista elmélet újabb kritikája 266
9. A hatalmi rendszerek összefoglalása a pluralitás és a monolitikusság érvényesülése szempontjából 268
Irodalom 269
X. fejezet
Hatalom és legitimáció 271
1. A politikai hatalom társadalmi alapja, szükséglete és rendeltetése 271
2. A politikai hatalom társadalmi alapja és rendeltetése 272
3. A hatalomfelfogások főbb típusai 273
4. A politikai hatalom összefoglaló magyarázata 277
5. A hatalom forrásai és eszközei. A hatalmi pozíció: döntéshozó pozíció 277
A hatalmi pozícióhoz kötött hatalmi forrás 278
A perszonifikált hatalmi forrás 278
A jogászi-normatív hatalomforrás-felfogás 279
További hatalomforrások és eszközök 280
6. A legitimáció fogalmi köre - bevezetés 281
7. A legitimitás szociológiai átértelmezése 281
8. Habermas legitimációs tematikája 284
9. Claus Offe: A legitimitás helyett tömeglojalitás 287
10. A sztálini hatalomgyakorlás legitimációs érvei 289
Irodalom 291
XI. fejezet
A politikai pártok 292
1. A modern pártok kialakulása 292
2. A pars pro toto elve 295
3. A modern politikai pártok történeti típusai és alakváltozásai 296
Összefoglaló tipológia 298
4. A bolsevik típusú kommunista pártok 300
5. A modern pártok általános fogalmi ismérvei és funkciói 302
A politikai pártok fogalmi ismérvei 303
A modern pártok funkciói 305
6. A pártrendszerek és a pártrendszerek típusai 311
7. A pártrendszert meghatározó tényezők 313
8. Pártrendszertípusok, a pártrendszerek csoportosítása 316
A pártrendszerek típusai 319
Irodalom 329
XII. fejezet
Magyarországi pártrendszerek (Történeti és analitikus bemutatás) 331
Az általános és az egyedi vonások a magyar pártrendszerek történeti alakulásában 331
A magyarországi pártrendszerek történelmi periodizációja 333
1. A magyarországi pártrendszerek történetének első szakasza - premodern pártrendszer (1867-1918) 334
A magyarországi dualista korszak premodern pártrendszerének jellemző vonásai 336
Ideológiai és világnézeti pártok 337
2. A magyarországi pártrendszer 1918 októbere és 1919 márciusa között 341
A pártrendszeren belül kialakuló releváns pártok és pártcsaládok 1918-19-ben 342
3. A magyarországi pártrendszer 1919 márciusa és 1919 augusztusa között.
Az első egypárti totalitárius diktatúra Magyarországon 345
4. A magyarországi pártrendszer a Horthy-korszakban (1920-1944) 347
A kormányzó pártok ideológiai, politikai arculata és szervezeti rendszere 348
A kormányzó pártok alapeszméje és értékrendje 348
A magyarországi domináns pártrendszer 349
A Horthy-korszak pártrendszerének struktúrája: kormányzó párti/ellenzéki párti
megosztottság és az ideológiai csoportosítás alapján 350
A pártokat elválasztó fő törésvonalak 353
5. A Szálasi-féle nemzetiszocialista terror időszakának pártrendszere
(1944. október 16. - 1945. március-április) 354
6. A koalíciós időszak pártjai és pártrendszere 1944 decembere és 1948/49 között 355
A magyarországi új pártrendszer kialakulását és kezdeti működését alapvetően
meghatározó tényezők - a népi demokratikus többpártrendszer 355
A pártok és politikai szervezetek feloszlatása 356
Rendszerváltoztató pártok és programok - megkonstruált többpártrendszer 356
Az államszervezet kialakítása 358
A Magyar Kommunista Párt harca a hatalom megszerzéséért, 1944-1948 360
A korlátozott többpártrendszertől az egypártrendszerig (Kierőszakolt rendszerváltás
és Magyarország szovjetizálása, 1948-1950) 365
7. A második kommunista egypártrendszer 1949 nyarától 1989 őszéig 367
A totalitárius egypártrendszer Magyarországon (1949-1953) 368
A totalitárius egypártrendszer jellemzői 368
A monopolisztikus és hegemonisztikus egypártrendszer Magyarországon (1953-1989) 371
A monopolisztikus egypártrendszer konkrét jellemzői Magyarországon
(1953-tól 1980-as évekig) 372
A hegemonisztikus vagy pragmatista egypártrendszer Magyarországon
az 1980-as évtizedben 376
8. A demokratikus, versengő, mérsékelten pluralista többpártrendszer (1989-2006) 378
A többpártrendszer kialakulásának és működésének szakaszai 378
Az intézményesült magyar többpártrendszer tartós szociológiai jellemzői 1990 és 2006 között 380
Irodalom 388
XIII. fejezet
A parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai 391
1. A parlamentarizmus alapelemeinek történeti kialakulása
Az alapelemek kialakulása - Anglia 391
A parlamentarizmus térhódítása - Belgium, Franciaország 393
A parlamentarizmus további terjedése - Németország, Olaszország 394
Közép-Kelet-Európa „csonka" parlamentarizmusa 397
2. A nyugat-európai parlamentarizmus történeti funkcióváltásai 399
3. A magyar parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai 400
4. A modern parlamentarizmus funkciói 401
A parlamentek alapvető funkciói 403
Képviseleti funkció 403
Hatalmi funkció 404
Jogalkotó, törvényalkotó funkció 405
A politikai ellenőrzés és felelősségre vonás funkciója 405
A politikai nyilvánosság biztosításának funkciója 405
Legitimációs funkció 406
5. A kormányzó és az ellenzéki pártok funkciói 406
A kormányzó párt (pártok) parlamenti funkciói 407
Az ellenzéki pártok parlamenti funkciói 407
6. Az ellenzéki pozíció: hatalmi pozíció 409
7. A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok megosztottsága 410
8. Mi az, amit az ellenzék nem tehet? 411
9. Kormányzóképesség és kormányozhatóság 412
XIV. fejezet
A modern állam 415
1. A kapitalizmus és a modern állam kialakulása 415
2. Az állam fogalmi ismérvei 417
Az állam közhatalom, uralmi szervezet 417
Az állam szuverén 420
A szuverenitás alanya 420
A szuverenitás tárgya 421
A szuverenitás tartalma 425
Az államszervezet: közhatalmat gyakorló szervezet 428
Az állam a legitim erőszak monopóliumával rendelkező szervezet 428
A modern állam szervezete (összefoglalás) 430
Az állam személyi állománya 431
A közszolgálat és a közszolgálati hivatalnoki kar státusza 432
A közszolgák személyi köre 433
Az állam jogalkotó, jogalkalmazó és jogilag szabályozott rendszer 434
Az állam integráló szervezet és erő 436
3. Az állami szervezetek típusai. Az állam funkciói és feladatai 437
Az állami szervezetek fő típusai a modem államokban 438
A parlament, az „ország képviselőinek gyűlése" 438
Az alkotmányozó hatalom és szervezet 438
Az államfő, az állam „első polgára" 439
A miniszterelnök (kancellár). A kormányzati hatalom és szervezeti rendszer. Az ország
kormányzása 440
A területi és a helyi önkormányzatok és hivatalok 441
Az igazságszolgáltatás szervezetei 441
Az alkotmány és az alapvető jogok érvényesülését védő állami szervezetek. Az „alkotmány
őrei" 441
Az államok legfőbb pénzügyi és pénzügyi ellenőrző szervei 442
A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetei 442
A magyar állam szervezeteinek táblázata (organogram) 443
4. Az államok csoportosítása 444
Az államok csoportosításának alapvonalai 444
A történetileg kialakult társadalmi-gazdasági formációk államai 445
A modem állam mint államtípus 445
A hatalom jellege és tartalma alapján megkülönböztetett államok 446
A totális államok 447
A totális állam hívei 447
Carl Schmitt a totális államról, a "különlegesen erős államról" 447
Benito Mussolini: Stato totalitario (totális állam) 449
A bolsevik típusú totális állam. A proletárdiktatúra állama 450
Elméleti és ideológiai alapok 450
A proletárdiktatúra államának funkciói 451
Az állampárt mint totális „állam" a „megvalósult szocializmusokban" 452
A totalitárius társadalom és a totális állam kritikája 453
A demokratikus jogállam (Általánosságban) 458
A demokratikus jogállam hatalmi rendszere 459
A demokratikus állam: alkotmányos jogállam 462
A modem alkotmányos jogállamokban az alkotmány és a törvények uralma valósul meg, amit röviden joguralomnak (rule of law, Rechtstaat) neveznek 463
A magyar demokratikus jogállam 464
A demokratikus jogállam létrehozása, az új államrendszer kialakulása 464
Az Alaptörvény (2011. április 25.) főbb rendelkezései: a szuverenitásról, az államrendszerről és az alapvető értékekről és jogokról 466
A szuverenitás főbb elemei az Alaptörvényben 467
Az államrendszer az Alaptörvényben 468
Az alapvető értékek és jogok az Alaptörvényben 472
Az Európai Unió alapvető értékel 475
Irodalom 477

Témakörök