Biokémia

Tartalom

Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ 3
1. BEVEZETÉS 5
1.1. A biokémia tárgya 5
1.2. Az élő anyag és az élet néhány alapvető
kérdése 6
1.2.1. Az élő anyag és jellemzői 6
1.2.2. Az élő anyag kémiai összetétele 8
1.2.3. Az élő anyag, mintspeciálisan szervezett rendszer 10
1.2.4. A biomolekulák eredete, az élet keletkezése a Földön 13
2. AZ ?LŐ SZERVEZETEKET ALKOTÓ VEGYÜLETEK 19
2.1. Fehérjék 19
2.1.1. A fehérjék általános jellemzése, bio- q lógiai jelentősége és osztályozása
2.1.2. Aminosavak 23
2.1.3- Peptidek 28
2.1.4. A fehérjék szerkezete 32
2.1.4.1. A polipeptidlánc, a fehérjék „ elsődleges szerkezete
2.1.4.2. A fehérjemolekulákban előforduló másodlagos kötések 36
2.1.4.3. A fehérjék másodlagos, harmadlagos és negyedleges szer- ^g kezete
2.1.4.4. A fehérjék denaturálása 4 4
2.1.5. A fehérje szerkezet és funkció, szu-(¦lermolekuláris szerveződés
2.1.6. Néhany fontosabb állati (emberi) és ^ növényi fehérje
2 .1. 6. 1 . A vér fehérjéi 48
2.1.Í). 2. Az izomszövet fehérjéi 4?
2.1.6.3. Váz fehérjék (szkleroprotei-
n'- n > rO
2.1.6.4. Nukl eoprotemek
2.1.6.r). Gabártanaf;vak és hüvelyesek
fehérjei 54
2.2. Szénhidrátok • 55
2.2.1. A szénhidrátok általános jellemzése, biológiai jelentősége 55
2.2.2. A monoszacharidok 59
2.2.1.1. A monoszacharidok szerkezete. 59
2.2.2.2. A fontosabb monoszacharidok . 61
2.2.2.3. A monoszacharid-származékok . 63
2.2.3. összetett szénhidrátok 65
2.2.3.1. Diszacharidok 65
2.2.3.2. Egyéb oligoszacharidok 68
2.2.3.3. Poliszacharidok 68
2.2.3.4. A peptidoglikánok, és gliko-proteinek 72
2.3. A lipidek 73
2.3.1. A lipidek általános jellemzése, biológiai jelentőségük 73
2.3.2. Az egyszerű lipidek 73
2.3.3. Az összetett lipidek 76
2.3.3.1. A foszfolipidek 76
2.3.3.2. A glikolipidek 79
2.3.3.3. Egyéb összetett lipidek 80
2.3.4. A szterinek 80
2.3.'5. A lipidszármazékok 8l
2.4-. A nukleinsavak , 81
2.4.1. A nukleinsavak általános jellemzése,
biológiai ,jelentőségük 81
2.4 ?2. A nukleinsavak, kémaiai felépítése . 82
2.4.3. A nukleinsavak elsődleges és másodlagos szerkezete 85
2.4.4. A nukleinsavak nukleotid-összetétele,
a szabad nukleotidok és jelentőségük . 87
2.5. A biokatalizátorok, bioregulátorok- , 89
2.5.1. Az enzimek 90
2.5.1.1. Általános jellemzés, enzimkinetikai alapfogalmak 90
2.5.1.2. Az enzimek osztályozása 93
2.5.1.3. A fehérjeszerkezet óz az enzimműködés kapcsolata, az en-zimaktivitár.t befolyásoló tényezők 94
2.5.1.4. A koenzimek, koí'aktorok 95
2.5.2. A hormonok 99
2.6. A víz 102
308
2.6.1. A víz jelentősége és szerepe 102
2.7- A szervetlen elemek, illetve vegyületek 103
2.8. Egyéb vegyületek 104
2.8.1. A szerves savak 105
2.8.2. A természetes színező- és cserző-anyágok . 106
2.8.3. Az illóolajok és gyanták 108
2.8.4. Az alkaloidok 109
3. BI0ENERGETIKAI ALAPFOGALMAK 110
3.1. A reakciók lejátszódásának feltételei a biológiai rendszerekben 111
3.2. A csoport átviteli potenciál . . .' 114
3.3. Kapcsolt reakciók 116
3.4. Az élő szervezet energiaforrásai 118
4. AZ ÉLŐ SZERVEZET FŐBB ANYAGCSERE FOLYAMATAI ÉS ALTALANOS JELLEMZÉSÜK 123
5. AZ ÉLŐ SZERVEZET ENERGIATERMELŐ FOLYAMATAI, ----130
5.1. Szénhidrátok lebontása 130
5.1.1. Anaerob szénhidrátlebontós (glikolí-
zis fermentáció) 132
5.1.2. A glikolízis energiamérlege- 137
5.1.3. A szénhidrátlebontás alternatív útja
a pentózfoszfát ciklus 137
5.2. Lipidek lebontása l^O
5.2.1. Zsírsavak oxidatív lebontása 140
5.2.2. Ketontestek keletkezése 148
5.3. Fehérjék, aminosavak lebontása 149
5.3.1. Az.aminosavak átalakulásai 150
5.3.2. Az aminosavak szénlánc.ának lebomlása . 160 5.3.3-. Glükoneogenezis 160
5.4. A szénhidrát-, lipid- és aminosav lebotnás intermedierjeinek további lebontódása energiatermelő folyamatokban (légzés) '•• 161
5.4.1. A piruvát oxidatív dekarboxilezése 162
5.4.2. A citrátkör (trikarbonsav körfolyamat) 162
5.4.3. A biológiai vagy terminális oxidáció 169
5.4.3.1. ATP-képződés 173
6. AZ ÉLŐ SZERVEZETET ALKOTÓ F0NT0SABB VEGYÜLETEK
BI0SZ INTÉZI SE 177
6.1. A szónhidrátok bioszintézise, a fotoszintézis 177
309
6.1.1. A fotoszintetikus pigmentek, a fényenergia megkötésének mechanizmusa 77
6.1.2. Az elektrontranszport és a foszforile-
zés (fényreakció) 180
6.1.3. A szén-dioxid asszimilációja (sötét reakció) Ig2
6.1.4. A monoszacharid-képződés főbb reakciótípusai 183
6.1.5. A hexózok felépülése 186
6.1.6. A szén-dioxid-asszimiláció teljes ciklusa; körfolyamat a fotoszintézis pen-tózszükségletének fedezésére
6.1.7. A szén-dioxid asszimiláció egyéb útjai ^gg
6.2. Lipidek bioszintézise 190
6.2.1. Trigliceridek bioszintézise
6.2.2. Foszoflipidek bioszintézise -yqj
6.3. Aminosavak bioszintézise 198
6-3.1. A szervetlen nitrogén megkötése élő
szervezetekben 201
6.3-2. Egyes aminosavak bioszintézise 203
6.4. ilukleotidok bioszintézise 208
6.4.1. Purinváz bioszintézise 208
6.4.2. Pirimidinváz bioszintézise 214
6.5. Fohérje és nukleinsav bioszintézise 218
5.5.1. néhány általános kérdés 218
6.5.2. DITS-ek szintézise (replikácid.) 220
6.5.2.1. Altalános kérdések, a repli-káoió enzimei 220
6.5.2.2. A DtiC-replikáció mechanizmusa 227
6.5.3. RIJG-ek bioszintézise (transzkripció) . 229
6.5.4. Fehérje bior.ziritéz.is (transzláció) 237
6.5.4.1. Aminosav akt i válás 23 fi
6.5.4.2. ; r i é , - r t ri;-:'v: i é , t O PJT1 ir lé -
<". ié 24?
0 4 . 3 . !'o:;ztszirite1, lkur; módo:; J*t á :;ok . ,''49 6.5.4.'!. (!óra riboszomá'l 1 s p'-'f't i i ntézis 24 9
7. biológiai me;-íüra;iok, amyagtraport iUoló'ji al
H E i ID 3 ERE K B E! I P'j]
7.1. Biológiai membránok P51
7.1.1. A t.iolÓF.iai rnot.ibráriokat alkotó vegyületek 251
7.1.2. A biológiai membránok szerkezete 253
7.2. A sejtfal 256
7.3. A baktériumok sejtfala 257
7.4. Az élő sejtek transzportfolyamatai 259
7.4.1. A transzportban szerepet játszó fehérjék 260
7.4.2. Passzív transzport hordozó nélkül 261
7.4.3. Passzív transzport hordozó molekula részvételével 261
7.4.4. Aktív transzport 263
7.4.4.1. A kálium-nátrium pumpa 265
7.4.4.2. Cukrok aktív transzportja a baktériumsejtben 270
7.4.4.3- Aminosavak transzportja 270
7.4.5. Endo- és exocitózis 273
8. BIOLÓGIAI SZABÁLYOZÁS 274
8.1. Molekuláris szintű szabályozás ^^
8.1.1. Szabályozás negatív visszacsatolással (feed back control") 276
8.1.2. Multienzim rendszerek szabályozása 276
8.1.3. Enzimaktivitás szabályozása kémiai módosítással 277
8.2. Celluláris szintű szabályozás. Enzimindukció
és represszió 277
8.2.1. Az operon modell 283
8.3. Hormonális szabályozás
8.4. Neurohumorális szabályozás 290
8.5. A ciklikus AMP a szabályozásban 293
8.6. Génsebészet (Genetic engineering) 299
AJÁNLOTT IRODALOM ^01
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 303

Témakörök