A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Bódva-völgy - Aggteleki-karszt, Cserehát, Hernád-völgy

Szerkesztő
Lektor
Miskolc
Kiadó: Regiocon Kft.
Kiadás helye: Miskolc
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 91 oldal
Sorozatcím: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárstratégiai füzetek
Kötetszám: 2
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-04-8001-8
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Megyénk földrajzi és gazdasági adottságai változatosak, a természeti tájakat, a kultúrtörténeti emlékeket és a nevezetességeket nagy számú hazai és külföldi turista látogatja. Annak ellenére, hogy... Tovább

Előszó

Megyénk földrajzi és gazdasági adottságai változatosak, a természeti tájakat, a kultúrtörténeti emlékeket és a nevezetességeket nagy számú hazai és külföldi turista látogatja. Annak ellenére, hogy a terület nem túl gazdag ásványkincsekben, több helyen kedvezőek a feltételek az ipartelepítéshez is. A 80-as évek végén itt termelték ki Magyarország barnaszenének 30 százalékát, a nyersvas, az acél több mint a felét a megyében állították elő, s innen származott a teljes hazai etilén, polietilén, polipropilén és polivinilklorid. A kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkező tudományos centrumok, a magasan kvalifikált megyei szakemberek további vonzerőt jelentettek.
A megye folyóvölgyeiben, a Taktaközben és a Borsod-Zempléni-síkvidéken jók az adottságok a mezőgazdálkodáshoz, s több hegy- és dombvidéki kistáj sajátos mikroklímával rendelkezik a szőlő és gyümölcstermeléshez.
A koncentráltan telepített ipar, a megye területének nagy részén kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó mezőgazdaság, a fejletlen tercier-szektor a 80-as években hirtelen megjelenő kihívásokhoz nem volt képes alkalmazkodni, az egyes ágazatok recessziója és feszültségei regionális válság formájában jelentek meg.
A megyei vezetés felismerte, hogy egy időben kell megvalósítani a szerkezetátalakítást, a vállalkozók alkalmazkodó-képességének javítását és a válságkezelést. A 90-es évek elejéig tett egyedi válságkezelő intézkedések, a helyi erőfeszítések nem voltak képesek megállítani a válság mélyülését. Ezt a kormány is felismerte és 1994. decemberében azt a határozatot hozta, hogy: „A térség problémáinak kezelése, felzárkóztatása és fejlesztése érdekében átfogó stratégiai programot kell indítani a megye önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek aktív közreműködésével. " Széles körű szakértői részvétellel született meg 1995. közepén a megye „Integrált szerkezet-átalakítási és válságkezelési programja". A program szakszerűségét, megalapozottságát nagymértékben segítette, hogy megyénkben kísérleti jelleggel a területfejlesztésről szóló törvény hatálybalépése előtt megyei Fejlesztési Tanácsot és Fejlesztési Ügynökséget hoztunk létre. Mind a program, mind pedig az annak megvalósítását szolgáló stratégiák, illetve kistérségi fejlesztési programok kidolgozásában jelentős szerepet vállaltak az ágazati minisztériumok és a PHARE is. Miután a Kormány elfogadta a megyei integrált szerkezet-átalakítási programot, a Fejlesztési Tanács pályázat alapján megbízásokat adott ágazati és területi stratégiák készítésére.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamara vállalta fel az agrárfejlesztési stratégia elkészítésének munkáját, és a „REGIOCON" Kft-vel együttműködve, a megyei Regionális Vállalkozási Központ és más megyei szervek bevonásával, neves hazai szakértők munkájának eredményeként 1996. novemberében benyújtották a megyei agrárfejlesztési stratégia szakértői anyagát. A munkát mind a Megyei Fejlesztési Tanács, mind pedig a Földművelésügyi Minisztérium kiválónak értékelte, és újabb támogatást biztosított arra, hogy a szakértői anyag szerkesztett változatát a stratégia megvalósítói mind szélesebb körben megismerhessék. Ez ugyanis reális igényként merült fel azon a nagy számú megyei és körzeti rendezvényen, ahol a szakértők ismertették és megvitatták megállapításaikat, véleményüket a települések polgármestereivel, az agrártermelőkkel, a megyei közigazgatási, érdekképviseleti és hatósági szervezetek munkatársaival. Vissza

Tartalom

Bevezetés 7
II. BÓDVA-VÖLGY - AGGTELEKI KARSZT 11
2.1. Természeti viszonyok, általános mezőgazdasági-természetföldrajzi adottságok 11
2.2. A gazdasági- társadalmi viszonyokról és az infrastruktúráról 14
2.3. A mezőgazdaság helyzete 14
2.31. A szántóföldi növénytermelés szerkezete és hozamai 14
2.32. A gyümölcs kataszter adatai 16
2.33. Az állattenyésztés szerkezete és hozamai 16
2.34. Az erdő kataszter adatai 17
2.4. Az agrártermelők alkalmazkodásáról 1 8
2.5. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai 19
2.51. A körzet erősségei, gyengeségei, a jelenlegi helyzet fennmaradásának veszélyei 19
2.52. Táj- és termőföld-hasznosítási lehetőségek 20
2.53. A növénytermelés fejlesztése 22
2.54. Az állattenyésztés fejlesztése 23
2.55. Egyéb tevékenységek fejlesztése, a tevékenységi kör diverzifikálásának lehetőségei 24
Mellékletek 25-33
9.1. Természeti viszonyok, általános mezőgazdasági-természetföldrajzi adottságok 35
9.2. A gazdasági- társadalmi viszonyokról és az infrastruktúráról 39
9.3. A körzet mezőgazdaságáról 42
9.31. A gyümölcs kataszter adatai 45
9.32. Az erdő kataszter adatai 46
9.4. Az agrártermelők alkalmazkodásáról 47
9.5. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai 48
9.51. A körzet erősségei, gyengeségei, a vidékfejlesztés súlypontjai és veszélyei 48
9.52. Táj- és termőföld-hasznosítási lehetőségek 49
9.53. A növénytermelés fejlesztése 51
9.54. Az állattenyésztés fejlesztése 52
9.55. Az erdő- és vadgazdálkodás, valamint az elsődleges fafeldolgozás fejlesztése 54
9.56. Az agrártermelők tevékenységének diverzifikációja 54
9.57. A fejlesztéseket megalapozó és működésüket biztosító technikai
segítségnyújtás, tudás-, ismeret- és technológiai transzferek kiépítése 55
Mellékletek 56-64
X. HERNÁD-VÖLGY 65
10.1. Természeti viszonyok, általános mezőgazdasági-természetföldrajzi adottságok 65
10.2. A gazdasági- társadalmi viszonyokról és az infrastruktúráról 68
10.3. A mezőgazdaság helyzete 71
10.31. A szántóföldi növénytermelés szerkezete és hozamai 72
10.32. A gyümölcs kataszter adatai 73
10.33. Az állattenyésztés szerkezete és hozamai 74
10.34. Az erdő kataszter adatai 76
10.4. A körzet agrártermelőinek alkalmazkodásáról 76
10.5. A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai 77
10.51. A körzet erősségei, gyengeségei, a jelenlegi helyzet fennmaradásának veszélyei 77
10.52. Táj- és termőföld-hasznosítási lehetőségek 80
10.53. A mezőgazdaság fejlesztése 80
10.54. Egyéb tevékenységek fejlesztése, a tevékenységi kör diverzifikálásának lehetőségei 81
Mellékletek 82-90
"A" függelék 91
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem