Magyar zarándokút útikalauz

Fülszöveg

Előszó
Prof. dr. Papp Lajos 2011. évi megnyitó zarándoklatról írt beszámolója
Az első Magyar Zarándokúton (Esztergomtól-Máriagyűdig)
Hiányos történelmi ismereteim ellenére tudtam arról, hogy Krisztus Urunk halálát követően, a keresztény hívők egy része zarándokútra ment a Szent Földre. Olvastam, hogy királyok, hadvezérek, főurak, papok, barátok, egyszerű emberek életük egy fő céljának tekintették ezt a hosszú kínszenvedéssel járó megpróbáltatást. Tudtam arról is, hogy államalapító Szent István királyunk zarándokutak biztosításával tette lehetővé, hogy szárazföldön, a tengeri út mellőzésével is teljesíthető legyen az út. A középkori zarándoklatok története felemelő és tragikus események sorát mutatja be. Sokakat megtámadtak, megöltek, kifosztottak. Sokan éhen haltak, sokan a testi-lelki megpróbáltatásokba haltak bele. A zarándoklatok a reformáció idején ritkultak ugyan, de meg nem szűntek.
Fél száz évet megélve csak irodalmi, képzőművészeti ismereteim voltak a zarándoklatokról.... Tovább

Fülszöveg

Előszó
Prof. dr. Papp Lajos 2011. évi megnyitó zarándoklatról írt beszámolója
Az első Magyar Zarándokúton (Esztergomtól-Máriagyűdig)
Hiányos történelmi ismereteim ellenére tudtam arról, hogy Krisztus Urunk halálát követően, a keresztény hívők egy része zarándokútra ment a Szent Földre. Olvastam, hogy királyok, hadvezérek, főurak, papok, barátok, egyszerű emberek életük egy fő céljának tekintették ezt a hosszú kínszenvedéssel járó megpróbáltatást. Tudtam arról is, hogy államalapító Szent István királyunk zarándokutak biztosításával tette lehetővé, hogy szárazföldön, a tengeri út mellőzésével is teljesíthető legyen az út. A középkori zarándoklatok története felemelő és tragikus események sorát mutatja be. Sokakat megtámadtak, megöltek, kifosztottak. Sokan éhen haltak, sokan a testi-lelki megpróbáltatásokba haltak bele. A zarándoklatok a reformáció idején ritkultak ugyan, de meg nem szűntek.
Fél száz évet megélve csak irodalmi, képzőművészeti ismereteim voltak a zarándoklatokról. Majd találkoztam néhány emberrel, akik elmondták, hogy részt vettek az El Camino zarándokúton. Az El Camino teljesítése 30-40 napot vesz igénybe. Ostoba módon megkérdeztem:
- De miért?
A válasz egyszerű volt.
- Mennem kellett. Isten hívott az útra,
- De miért mentél el Te, az Istenben nem hívő? A világ anyagias szemléletéből milyen erő vitt el az útra? - kérdeztem.
A válaszok egy része a köszönetről szólt.
A visszakapott egészséget, a visszakapott családot köszönték meg, vagy éppen egy kérést fogalmaztak meg, hogy visszanyerhessék a hitet, az egészséget vagy a család szeretetét.
Én nem vágyódtam külhoni zarándokútra.
A mai kor autóhoz szokott, kényelmes emberének semmire nincs ideje. Ha valamire kíváncsi vagyok, beülök az autóba, felülök a repülőre, és gyorsan megnézem. Készítek néhány fényképet, veszek néhány útikönyvet és elégedetten hátradőlök a fotelomban. Nem akartam zarándokútra menni. És ekkor meghívott az Isten.
Egy összejövetelen hallottam, hogy néhány lelkes ember (el caminós) szervezi a Magyar Zarándokutat. Rumi Imre építész nevét emlegették. Napokon belül kapcsolatot teremtettem vele és egy pillanat alatt eldöntöttem, hogy az első Magyar Zarándokúton végig akarok menni.
Egyre nagyobb izgalommal vártam először csak az elhívást, majd egyre erősebb lett bennem a meghivás. Közben gondolatok kavarogtak bennem. Naponta látom, hogy az emberek keresik Istent, keresik a kihívásokat, a megmérettetést. De sokan álságos utakon járnak. Túlélőtáborokba mennek, egymást győzik le, férgeket fogyasztva egymást alázzák meg. A szórakoztatóipar kihasználja a nemes célt és anyagi vállalkozássá, pénzkereseti lehetőséggé zülleszti, mint oly sokszor más területeken a legnemesebb eszméket.
Tudtam, hogy fizikailag nem tudok felkészülni a zarándoklatra.
Hallottam, hogy az El Camino 900 km-es útját sok sportoló feladta, ezzel szemben
sok idős, testében meggyengült férfi és nő teljesítette a zarándoklatot.
Mi a titka a gyengék győzelmének?
Mi az oka az erős kudarcának?
Nagy kérdés volt számomra. Vissza